2:3

„[M]egértésre hajlik a szíved…”

Kim B. Clark elder

a Hetvenektől

Egy est egy általános felhatalmazottal • 2019. február 8. • Salt Lake City-i Tabernákulum

Kedves fivérek és nővérek! Nagy öröm számomra együtt szolgálni veletek e nagyszerű munkában. Szeretném kifejezni a szeretetemet és hálámat mindazért a rendkívüli munkáért, amellyel a fiatalok és fiatal felnőttek felnövekvő nemzedékét segítitek, hogy mélyrehatóan elsajátíthassák Jézus Krisztus evangéliumát.

A mélyrehatoló evangéliumi tanulásnak köszönhetően a tanulóink növekednek (1) a tudásban és megértésben, (2) a hathatós, igazlelkű cselekedetekre való képességben, valamint (3) egyre inkább hasonlóvá válnak a Szabadítóhoz és Mennyei Atyánkhoz.

Az evangélium megértése elengedhetetlen kapocs az evangéliumi tudás és a hathatós, igazlelkű cselekvés között. Ma este szeretnék megosztani veletek néhány lényegre törő gondolatot azzal kapcsolatban, hogy miként segíthetünk a tanulóinknak növekedni Jézus Krisztus evangéliumának megértésében.

Azzal a csodálatos mondattal szeretném kezdeni, amellyel Abinádi Noé király papjait megfeddte: „Nem törekedtetek szívetekkel arra, hogy értsetek, ezért nem voltatok bölcsek.”¹

A papoknak birtokukban voltak a szentírások, illetve ismerték a törvényt és a prófétákat is, de a szívükben nem törekedtek megértésre. A szív az akaratunk, a vágyaink, az elköteleződéseink, az értékeink, a fontossági sorrendünk, az érzéseink és az igazságról alkotott bizonyságunk jelképes középpontja.²

Az evangélium megértése messze túlmutat az észlelés síkján.³ Egy olyan lelki megtapasztalást jelent, melynek során a Szentlélek tanúságot tesz az igazságról, megvilágosítja az elménket, és megváltoztatja a szívünket.⁴ A szív általi megértés a Lélek ajándéka.

Ha egy tanulótok szeretné, hogy szíve megértésre jusson egy evangéliumi tantétellel – például a Jézus Krisztusba vetett hittel – kapcsolatban, úgy önrendelkezését gyakorolva Jézus Krisztust kell választania, és a tantétel szerint kell élnie. A tantétellel kapcsolatos élményei jelentik a kaput a szívéhez. A tanuló cselekedetei felhatalmazzák a Szentlelket, hogy bizonyságot tegyen, világosságot hozzon, és megváltoztassa azt, ahogyan az illető szíve befogadja az Urat és a tantételt.⁵ Miközben megéli a tantételt, átgondolja a tapasztalatait és bizonyságot tesz arról, amiről tudja, hogy igaz, a hitről alkotott megértése növekedésnek indul, szíve pedig megváltozik:

Az akarata, vágyai és az, hogy a Szabadítóba vetett hittel való cselekvést tegye életében az első helyre, szorosabb összhangba kerülnek az Ő akaratával.
Az Úrral kötött szövetségei egyre mélyebben határozzák meg azon szívbéli elköteleződését, hogy Őbelé vetett hittel cselekedjen.
Szeretete, odaadása, öröme és az Úrba vetett hite elmélyül és megerősödik.
A Jézus Krisztusba vetett hit igazságáról, valamint az Úr hatalmáról és az Ő szeretetéről való személyes bizonysága egyre gyarapszik.⁶

Mivel tudnánk mi, az evangélium tanítói, hozzásegíteni a tanulóinkat, hogy szívük megértésre jusson Jézus Krisztus tanával kapcsolatban? Hadd osszak meg veletek egy történetet, amely, úgy vélem, fontos tanulságokat tartalmaz számunkra.

Egy tanító összehívott egy negyedik osztályosokból álló csoportot, és néhány percben mesélt nekik Luther Mártonról (angolul Martin Lutherről), egy német származású katolikus papról, aki fontos szerepet játszott az európai protestáns reformációban.⁷ Ezután kiadott nekik néhány kvízkérdést. A tanulók úgy válaszolták meg a kérdéseket, mintha ifj. Martin Luther Kingről, az amerikai polgárjogi vezetőről tanultak volna az imént; így pedig egyetlen választ sem találtak el.

Ezután a tanító – szintén negyedikesekből – kialakított egy másik csoportot. Most azonban egy kérdéssel indított: „Hányan tudják közületek, hogy ki volt ifj. Martin Luther King?” Valamennyi kéz a levegőbe emelkedett. A gyermekek igen sokat tudtak ifj. Martin Luther Kingről. Majd a tanító ezt kérdezte: „Tudjátok, hogy a szülei miért a Martin Luther nevet adták fiuknak?” Egyikük sem tudta. A tanító így folytatta: „Akkor elmesélem nektek, hogy miért.” Majd pedig pontosan ugyanúgy tanította őket Luther Mártonról, mint az első csoportot. Ezután kiosztotta nekik ugyanazt a kvízt, ők pedig ez alkalommal minden kérdésre helyes választ adtak.

Az első csoport egyáltalán semmit sem tanult meg Luther Mártonról.⁸ A második csoportnál azonban a tanító úgy mesélt Luther Mártonról, hogy előbb összekapcsolta ifj. Martin Luther Kinggel, akiről a gyermekek már sokat tudtak, és aki iránt erős érzéseket tápláltak.

A tanító kérdései, valamint a tanulókkal folytatott beszélgetése megnyitották az elméjüket és a szívüket az új tudnivalók és érzések iránt. Nem pusztán Luther Mártonról tudtak meg többet: tanulásuk az ifj. Martin Luther Kingről alkotott megértésüket is elmélyítette.

A történet több oldalról is rámutat, mennyire fontos olyan élményeket teremtenünk, melyek elősegítik, hogy tanulóink szíve megértésre jusson egy evangéliumi tantétellel kapcsolatban. Ezek közül kettőt emelnék ki:

Hatalmas erő rejlik abban, amikor összekapcsoljuk a tantételt a saját tapasztalatukkal, illetve az általuk már ismert és megértett dolgokkal. A személyes tapasztalataik jelentik a kaput a szívükhöz.
A kérdések használata elengedhetetlenül fontos – azoké, amelyeket mi teszünk fel, és azoké is, amelyeket a tanulók fogalmaznak meg. A kérdések megnyitják az elméjüket és a szívüket.

Ezek nagy erővel bíró javaslatok. Felkérlek benneteket, hogy használjátok őket, a következő kettővel egyetemben:

Célzottan tanítsátok magát a folyamatot. A megértésre jutó szív egy lelki folyamat eredménye; a szívbéli megértés lelki ajándék. Kérlek benneteket, tanítsátok meg a tanulóitoknak, miképpen működik ez a folyamat. Segítsetek megérezniük, miszerint ők felelősek azért, hogy önrendelkezésüket használva úgy döntsenek, az Urat és a tantételek szerinti életet választják. Tanítsátok meg nekik, hogy gondolják át az élményeiket, osszák meg a tanultakat, valamint tegyenek bizonyságot az igazságról. Jézus Krisztus kegyelme kiárad majd rájuk, amint egymást tanítják.⁹
Összpontosíts a pozitívumokra! Az Ő tana, az Ő világossága, az Ő szeretete és hatalma az, amire szükségük van; minden dolog Őbenne nyer értelmet. Amikor tanúságunkat tesszük Őróla, illetve a tantételeit Őhozzá kapcsoljuk, a Szentlélek tanúságot tesz majd az igazságról, valamint tanít és megvilágosít minket.

Amint megteszitek ezeket a dolgokat, sok más egyébbel együtt, a Szentlélek tanúságát teszi majd az igazságról; kiváltképp arról, hogy Jézus a Krisztus. Egyenként fogja tanítani a tanulóitokat. Megváltoztatja majd a szívüket, ők pedig növekedni fognak Jézus Krisztus evangéliumának megértésére. Tudom, hogy ez igaz. Szeretetemet és tanúbizonyságomat hagyom veletek, Jézus Krisztus nevében, ámen.