Egy est egy általános felhatalmazottal: Főbb pontok
Egy est egy általános felhatalmazottal
2020. február 7., péntek
Bednar elder emlékeztetett minket, miszerint a tanítás nem előadás; a meghallgatást, megfigyelést és az ítélőképesség gyakorlását is magában foglalja. Egészen biztosan magában foglalja a Szentlélek meghívását is, hogy tanítson minket.
Kérdés
Nelson elnök nemrég tanított a személyes kinyilatkoztatás fontosságáról. Te mit tanítanál nekünk a személyes kinyilatkoztatás elnyeréséről?
David A. Bednar elder
Ha betartjuk a szövetségeinket, akkor állandó társunkként velünk lehet a Szentlélek. Gyakran ritka eseményként beszélünk arról, hogy Lelke által halljuk az Úr hangját. Inkább annak felismerésére kellene összpontosítanunk, hogy mi az, ami elűzi a Lelket. Ha minden tőlünk telhetőt megteszünk és nem követünk el komoly vétket, akkor mindig hagyatkozhatunk a Szentlélek útmutatására.
Úgy tűnik, sokak szerint a Szentlélektől érkező sugalmazás drámai, hatalmas és hirtelen. Igazság szerint a Szentlélek útmutatása halk, szelíd, és idővel, fokozatosan gyarapodó. A kinyilatkoztatás elnyerésének pillanatában gyakran fel sem ismerjük, hogy éppen kinyilatkoztatást kapunk.
Nefi tökéletes példája ennek. Úgy ment, hogy nem tudta előre a dolgokat, amelyeket tennie kell.1 Törekedett előre, de nem tudta minden pillanatban azt, hogy éppen útmutatást kap. Össze kellene raknunk azt, hogy a kinyilatkoztatás valószínűleg sok esetben számunkra is úgy működik, ahogy az Nefivel történt.
Az egyház tagjai időnként megrémülnek attól, hogy hibázni fognak, így hát nem is törekednek előre. Nefi és a fivérei sorsot vetettek. Nem nagyon vált be. Vajon ez a tapasztalat hiba volt, ami Nefit illeti? Nem. Levont belőle egy nagy tanulságot. Amikor az aranyukat és javaik összességét felhasználva próbálták megszerezni Lábántól a rézlemezeket, Nefi megint levont egy tanulságot, mely felkészítette őt arra, ami előtte állt.
Ezek a kinyilatkoztatás elnyeréséhez kapcsolódó tantételek. Packer elnök például azt mondta: „Harold B. Lee elnök egyszer azt mondta nekem, hogy könnyebben érkezik a kinyilatkoztatás, ha el tudunk menni az ahhoz kapcsolódó helyre, amiért szükség van a kinyilatkoztatásra. […] Lee elnöknek igaza volt!”2 Érdemes odamenni, elmélkedni, imádkozni és segítséget kérni.
Ez a tantétel nagyon is vonatkozik a szolgálattételre. A szolgálattevők közül sokan azt hiszik, hogy elegendő szöveges üzenetet küldeni. Vannak olyan esetek, amikor az adott otthonban kell lenni, és az emberek szemébe kell nézni. Olyan benyomásokat és sugalmazást kapunk ott, amilyeneket máshogy nem.
Kérdés
Kiegészítenéd bármivel azt, hogy mit értünk a Nelson elnök és az egyház más vezetői által kapott kinyilatkoztatásokon?
David A. Bednar elder
Sok egyháztag mondja, hogy mennyi kinyilatkoztatás érkezett már, mióta Nelson elnök lett az egyház elnöke. A most zajló módosításokról már évek, évtizedek óta beszélünk és imádkozunk a tanácsokban. Sok esetben a kinyilatkoztatás nem arról szól, hogy mit tegyünk, hanem arról, hogy mikor.
Kérdés
De a megtétel idején kívül időnként arra vonatkozóan is kapunk kinyilatkoztatást, hogy mit tegyünk, igaz?
David A. Bednar elder
Ne fogalmazz kizárólagosan, az egyik nem zárja ki a másikat. Sokszor elég egyértelmű az arra vonatkozó kinyilatkoztatás, hogy mit tegyünk. Azonban sokan küszködnek az időzítés kérdésével. Vagyis szükség szerint kaphatunk kinyilatkoztatást mindkettőről: mit tegyünk és mikor – nem csupán az egyikről vagy a másikról.
Kérdés
Oktatókként felkészülünk a tanításra és imádkozunk a tanulókért. Hogyan ismerjük fel az azokra vonatkozó kinyilatkoztatást, akiket tanítunk és akiket szolgálattételben részesítünk?
David A. Bednar elder
A felkészülésünk és az imáink alatt sokszor hirtelen érkezik egy gondolat, sugalmazás, és talán eszetekbe jut egy név, vagy akár láttok egy ismerős arcot. Joseph Smith próféta a „hirtelen ötleteitek támadhatnak”3 kifejezést használta erre. Ha hirtelen érkezik, felismerhetitek, hogy pontosan azt kaptátok, amire szükség volt, és ezek az esetek nagyon is figyelemreméltóak.
Rengeteg meglátást kaphattok a tanulóitok által feltett kérdésekből. Az évek során gyakorlott lettem fiatalok és fiatal felnőttek ezrei által feltett kérdések megválaszolásában. Mivel a gyűléseken sokan vannak, gyakran lehetővé teszem számukra, hogy szöveges üzenetben, irányított módon küldjék el nekem a kérdéseiket. (Ez nem arra vonatkozó javaslat, hogy csináljátok ti is ugyanígy.) E név nélkül beküldött kérdések elolvasása az egyik legnagyszerűbb tanulási élmény annak, aki fiatalokkal dolgozik. Tényleg megkérdezik, ami aggasztja őket és amiben segítségre van szükségük. Honnan tudnánk, mit mondjunk vagy tanítsuk nekik, amíg nem tudjuk, hol tartanak?
Kérdés
Ha kinyilatkoztatásra törekszünk, ne legyen kész felsorolásunk arról, hogy mit kívánunk tenni és mikor. Inkább alapozzuk az egészet tantételekre, igaz? Ugyanakkor ott van előttünk Nefi, Joseph Smith, illetve Joseph F. Smith példája, akik olvassák a szentírásokat, hallgatják a próféta szavait, majd kinyilatkoztatást kapnak. Ezek vajon tantételek, esetleg egy mintázat?
David A. Bednar elder
Lakmározunk Isten szaván, hogy meg tudjuk hallani és fel tudjuk ismerni az Úr hangját. Amikor a kinyilatkoztatás kereséséből felsorolást készítünk – tedd meg ezeket a dolgokat, és ez fog történni –, akkor veszélyes vizekre evezünk. Várnunk kell az Úrra, tudatában kell lennünk az Ő időzítésének és arra kell reagálnunk, nem pedig a mi időzítésünknek megfelelő kinyilatkoztatást követelnünk.
Kérdés
Hogyan élhetjük oly módon az életünket, hogy mindig készen álljunk a kinyilatkoztatásra, amikor az Úr készen áll azt kiárasztani ránk?
David A. Bednar elder
A készen álljunk kifejezés lényeges. Mindig éljünk úgy, hogy készen álljunk a kinyilatkoztatásra, „hogy Lelke mindig velü[n]k legyen”4.
Lehetnek olyanok, akik ezt a végletekig viszik – kérlek, használjátok a józan eszeteket!
Gondoljatok bele, Oliver Cowdery hogyan lett Joseph Smith írnoka. Hallott az aranylemezekről és Joseph Smithről, és vágyott rá, hogy találkozzon vele. E vágya szerint cselekedett.
Az Úr azt mondta Olivernek:
„[Á]ldott vagy azért, amit tettél; mert kérdeztél engem, és íme, amilyen gyakran kérdeztél, utasítást kaptál a Lelkemtől. Ha nem így lett volna, nem jutottál volna el oda, ahol most vagy.
Íme, te tudod, hogy kérdeztél engem, és én felvilágosítottam az elmédet”5.
Engem leginkább ennek a versnek a következő mondata nyűgöz le. Oliver sugalmazást kapott, és fogalma sem volt arról, hogy éppen sugalmazást kap. Kinyilatkoztatást kapott, és fogalma sem volt arról, hogy éppen kinyilatkoztatást kap. Ezért Josephen keresztül Oliver kinyilatkoztatást kapott, mely elárulta neki, hogy sugalmazott volt és kinyilatkoztatást kapott.
„[É]s most azért mondom el neked ezeket a dolgokat, hogy tudhasd, hogy az igazság Lelke világosított fel téged”6.
Én ezt értem az alatt, hogy az Ő Lelke mindig velünk van.
Kérdés
Említetted, hogy Nefi és fivérei sorsvetéssel döntötték el, hogy ki menjen és kérje el a rézlemezeket, majd pedig megpróbálták arannyal és ezüsttel megvásárolni azokat. Amikor meg kell tennünk valamit, miként győződhetünk meg arról, hogy a megfelelő időzítéssel tesszük? Honnan tudjuk, hogy jól csináljuk-e?
David A. Bednar elder
Nefi nem követett el hibát és nem mérte fel rosszul az időzítést. Ez egy tanulási élmény volt, sort sorra, előírást előírásra. Minden egyes kísérlet felkészítette őt, „nem tudván előre a dolgokat, amiket tenn[ie] kell”7.
Ha minden tőlünk telhetőt megteszünk, és törekszünk rá, hogy megszentelten és odaadóan éljünk, akkor nem leszünk rossz hatással másokra. Ezért a munkáért a menny felel, nem pedig ti vagy én. A Tizenkét Apostol Kvórumának tagjaként állandóan vannak olyan feladataim, amelyekről tudom, hogy magamtól lehetetlen elvégezni. Ha minden tőlünk telhetőt megteszünk, akkor az felmagasztaltatik. Nem mindig leszünk tudatában annak, hogy mikor van itt a megfelelő idő. Csupán meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt.
Hinckley elnök gyakran tanította, hogy „majd minden megoldódik”. Én ezt elhittem neki, de közben úgy gondoltam, hogy ennél biztosan többről van szó. Minél idősebb leszek, annál inkább belátom, hogy mégis ez az egyetlen válasz. Isten nem hagy magunkra, miközben segíteni, táplálni és szolgálni próbáljuk a gyermekeit. Ha igazlelkűen cselekedve minden tőlünk telhetőt megteszünk, akkor meg fog oldódni. Közben pedig levonjuk a tanulságokat.
Kérdés
Hogyan tanítjuk meg a magukat esetleg alkalmatlannak érző tanulóknak azt, hogy mindig álljanak készen a kinyilatkoztatásra? Ez ijesztő feladatnak tűnhet számukra.
David A. Bednar elder
Ne azon töprengjünk, hogy mit mondjuk nekik, hanem összpontosítsunk arra, hogy mit kérdezzünk tőlük. És nem is csak arra, hogy mit kérdezzünk tőlük, hanem arra, hogy minek a megtételére intézzünk hozzájuk felhívást.
Már önmagában a kérdésfeltevés is cselekvésre ösztönzi őket. Ha pedig az adott tanuló válaszol, az a Krisztusba vetett hit kifejeződése. A hit a cselekvés és a hatalom tantétele. Ha Krisztus tanításai szerint cselekszünk, akkor megáldatunk az Ő hatalmával. A legtöbben először hatalmat szeretnénk, hogy aztán cselekedhessünk. Ez nem így működik.
Ne arra gondoljunk, hogy mit mondjunk nekik. Inkább tegyünk fel magunknak ilyen kérdéseket: „Minek a megtételére kérhetem meg őket? Milyen sugalmazott kérdéseket tehetek fel, amelyek – ha hajlandóak válaszolni – elkezdik majd meghívni a Szentlelket az életükbe?” Ezek a kérdések valójában nagyon egyszerűek, például „Mit tudtatok meg?” Kérdésekre válaszolva az illető meghívja a Szentlelket, hogy mutasson utat a válaszainak. A mi szerepünk az, hogy biztonságossá tegyük ezen dolgok megbeszélését, és felszólítjuk őket a cselekvésre, hogy a Szentlélek taníthasson.
Ha szeretitek őket, és ha tényleg megpróbáljátok azt tenni, amit a menny akar, akkor a legegyszerűbb módokon kaptok majd útmutatást. A kérdéseknek nem kell bonyolultaknak lenniük. Megpróbáljátok felmérni, hol tartanak, mennyit értenek, mert valóban törődtök velük.
Mindig ott van a jogos aggodalom azon fiatalokat illetően, akik elmaradnak. Túl sokan vannak, akiket nem kértek arra, hogy tudják meg ők maguk, egyszerűen csak arra hagyatkoznak, amit mások mondanak nekik. „Ha csak annyi tudással rendelkezünk Jézus Krisztusról és az Ő visszaállított evangéliumáról, amennyit mások tanítanak vagy mondanak nekünk, akkor az Őróla… szóló bizonyságunk alapját homokra építettük.”8 Ezért van az, hogy ha felszólítjuk őket a cselekvésre és arra, hogy tudják meg ők maguk, az segít nekik erősebb alapot építeni.
Kérdés
Egy fiatal férfi először olvasta a Mormon könyvét, és arra a következtetésre jutott, hogy nem érzi a Lelket. Talán angyalokat várt a mennyből, hogy kijelentsék annak igaz voltát. Hogyan segíthetünk egy ilyen helyzetben?
David A. Bednar elder
Hihetetlenül sok olyan hithű egyháztag van, akik úgy gondolják, hogy nem ütik meg a mércét, mert nem voltak olyan drámai élményeik, amelyekről néha szó van a böjti és bizonyságtételi gyűlésen. Nem a drámai élmények jelentik a mércét. Ha tiszteletben tartjátok a szövetségeiteket és előre törekedtek, akkor jól végzitek a dolgotokat és normálisak vagytok. Sault nem a világosság térítette meg. Az ifjabb Almát nem az angyal térítette meg.
„[G]ondolataidat… díszítse szüntelenül az erény; akkor majd megerősödik önbizalmad Isten színe előtt”.9 Ez nem saját magatokba, hanem Őbeléjük vetett bizalom, annak elvégzéséhez, amire egyikünk sem képes.
Chad Webb fivér
Istentől való minden, ami jócselekedetre és arra ösztönöz, hogy higgyünk Krisztusban.10 Egy napon talán majd meglepődve vesszük észre, hogy azok a gondolatok, amelyeket a sajátunknak hittünk, valójában a Szentlélektől eredtek. Amikor igyekszünk jót tenni, a gondolatainknak és a vágyainknak utat mutat a Szentlélek.
Nelson elnök a kinyilatkoztatásról szóló beszédében azt a felhívást intézte hozzánk, hogy öntsük ki szívünket Mennyei Atyának, beszéljünk Vele, legyünk őszinték Hozzá, majd pedig figyeljünk. Arra kért minket, hogy írjuk le az érkező benyomásokat, majd váltsuk tettekre ezeket. Aztán így szólt: „Ezt a folyamatot napról napra, hónapról hónapra, évről évre ismételve »belenőhettek a kinyilatkoztatás tantételébe«”.11
Ami engem illet, az életembe érkező kinyilatkoztatások nagy része nem ima közben érkezett. Imádkozom. Elmélkedem. Igyekszem leírni az érkező benyomásokat. De a sugalmazás akkor érkezik, amikor cselekszem. Óra közben, egy himnusz éneklése közben, amikor beszélgetek valakivel, vagy más helyzetekben kezdenek el jönni az imákra kapott válaszok.
David A. Bednar elder
Figyelmeztetnék valamire: a kinyilatkoztatás elnyerésének módja eltérő lehet az emberek számára szerte a világon. Afrikában például az embereknek gyakran vannak figyelemre méltó álmaik. Nem szokatlan a misszionáriusok számára az, hogy találkoznak valakivel az utcán, aki azt mondja: „Álmomban láttalak titeket, üzenetet hoztatok Istentől. Hallani akarom a mondandótokat!” Nekem nincsenek olyan álmaim, mint e hithű szentek némelyikének Afrikában.
Nagyrészt a saját tapasztalatainkból kiindulva tanítunk, ezért vigyáznunk kell, hogy ne erőltessük rá másokra a saját tapasztalataink mintáját. Ez nem jelenti azt, hogy az ő mintájuk kevésbé lenne érvényes vagy hasznos. Ne feledjük, hogy az Úr Lelke nagyon sok különböző módon léphet kapcsolatba valakinek az elméjével és a szívével.
Kérlek titeket, legyetek nyitottak a dolgok széles skálájára, amelyekkel tettekre hívhattok és buzdíthattok valakit, hogy cselekedjen és maga megtanulhassa.
Kérdés
Hogyan növeljük az abba vetett bizalmunkat, hogy képesek vagyunk személyes kinyilatkoztatás elnyerésére, és ne hagyatkozzunk egy valaki mástól hallott vagy olvasott folyamatra?
David A. Bednar elder
Egy idézet Joseph F. Smith elnöktől bámulatosan jó alapot ad annak, aki rálép a személyes kinyilatkoztatás elnyerésébe vetett bizalom kialakításának útjára.
„Mutassatok nekem olyan utolsó napi szenteket, akiket csak a csodák, jelek és látomások tartanak meg szilárdan az egyházban, és én olyan egyháztagokat mutatok nektek…, akik nincsenek jó helyzetben Isten előtt, és akik csúszós utakon járnak. Nem a bámulatos jelenések győznek meg bennünket az igazságról, hanem az alázatosság, valamint Isten parancsolatainak és törvényeinek hű betartása. […]
Gyermekként gyakran fordultam az Úrhoz és kértem őt, mutasson nekem néhány csodálatos dolgot, hogy bizonyságot nyerhessek. De az Úr visszatartotta tőlem a csodákat, és az igazságot sorról sorra… mutatta meg nekem, amíg tudatta velem az igazságot egészen a fejem búbjától a lábujjamig, addig, amíg a kétség és a félelem teljesen ki nem tisztult belőlem. Nem kellett angyalt küldenie a mennyekből, hogy megtegye ezt, s nem is kellett egy arkangyal harsonájával szólnia. Az élő Isten Lelkének halk, szelíd hangjával adta nekem azt a bizonyságot, amely most birtokomban van.
És e tantétel és hatalom által fog olyan tudást adni minden emberfiának az igazságról, amely velük marad majd, és megismerteti velük az igazságot úgy, ahogy azt Isten ismeri, és ráveszi őket, hogy az Atya akaratát tegyék úgy, ahogy Krisztus teszi. Bármennyi csodás jelenés legyen is, azok ezt soha nem tudják elérni.”12
Bárki, aki küszködik, meg tudja tenni az első lépéseket és azt, amit Joseph F. Smith tett.
Vannak az egyházban, akik látni akarnak egy nagy világosságot a Damaszkuszba vezető úton, mielőtt hinnének. Tényleg? Vajon Saul olyan állapotban volt, hogy fel tudja ismerni a halk, szelíd hangot? Először lelki értelemben fel kellett őt ébreszteni. Sokan elvárják, hogy angyalt lássanak, ahogyan az ifjabb Alma. Tényleg? Alma nem volt olyan állapotban, hogy be tudja fogadni a halk, szelíd hangot. Először lelki értelemben fel kellett őt ébreszteni. Joseph F. Smith elnök pedig bizonyságot tett arról, hogy ez nem a nagy világosság és nem az angyal. A halk és szelíd hang felismerése az, ami önbizalmat ad. Csak menjetek és tegyétek meg.
Ha nem tartjuk be a parancsolatokat, akkor nem lehet meg ez a magabiztosságunk, és nem lesz velünk a Lélek társasága. Vannak a fiatalok között, akiknek bűnbánatot kell tartaniuk, és vannak köztük olyanok, akik annyira szigorúak magukkal, hogy úgy vélik, soha nem elég jók. Nem kell tökéletesnek lennetek, csak őszintén bűnbánatot kell tartanotok, jónak lennetek, megtennetek minden tőletek telhetőt, és előretörekednetek.
Kérdés
Sokat beszéltél és írtál már a tanulóközpontúságról és arról, hogy a fejlődésükre összpontosítsunk. Van még valami, amit szeretnél megtanítani nekünk a Szentlélek meghívásáról ebbe a folyamatba?
David A. Bednar elder
„Jelöljetek ki magatok között egy tanítót, és ne legyen mindenki egyszerre szóvivő, inkább egyszerre egy valaki beszéljen, és mindenki hallgassa a beszédét, hogy miután mindannyian szóltak, mindenki épülhessen mindenki által, és hogy minden embernek egyenlően lehessen kiváltsága.”13 Nem mi vagyunk a tanítók, hanem a Szentlélek. Ez a vers arra int, hogy jelöljük ki a Szentlelket tanítónak. A minta pedig – nem az egyetlen, hanem az egyik minta – az, hogy egyszerre csak egy beszéljen, és mindenki hallgassa a beszédét. Ez nagyon egyszerűnek hangzik, és talán még könnyűnek is tűnik.
Ha az emberek biztonságban érzik magukat, akkor hangot adhatnak a kérdéseiknek és annak, amiben bizonytalanok. Nem a többiektől tanulnak a szobában, hanem amit valaki mond, az lehetővé teheti a Szentlélek számára az egyéni tanításukat. Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit együttes kifejeződésében vesznek részt, mivel ott mindannyian kérnek, keresnek és kopogtatnak. A hit eme egyéni és közös gyakorlása során pedig meghívjuk a Lelket. A jelöljetek ki nem azt jelenti, hogy nevezzetek ki. A Szentlelket mi nem nevezhetjük ki tanítónak, azonban meghívhatjuk és rávehetjük arra, hogy legyen Ő a tanító.
Egy misszionáriusi találkozón több témáról is beszélgettünk, és megkérdeztem a misszionáriusoktól: „Mit hallotok, ami nem hangzott el?” Egy 18 éves misszionárius, aki négy hete volt a terepen, így felelt: „Bednar elder, amit a te hangodban vagy egy másik misszionárius hangjában hallok, az mindenkinek szóló üzenet. Amit a szívemben érzek vagy az elmémben gondolok, azt csak nekem mondja Isten.” Elkápráztat benneteket ez a válasz? Mennyi időbe telne valakinek előadni ezt vagy szerepjátékkal bemutatni, esetleg más olyan élménnyel, melyet követően egy 18 évesnek ilyen lelki meglátása lesz?
Ha tehát cselekvésre szólítotok fel, a hitük gyakorlására, az segít rávenni a Szentlelket arra, hogy egyénileg és közösen is tanítsa őket.
Nagyon fontos tanulóközpontúnak lenni, és meghívni a Szentlelket, hogy legyen a tanító. Van egy betöltendő szerepünk. Mi meghívunk, ráveszünk és utat mutatunk, de aztán a Szentlélek irányítja figyelemre méltó módokon a dolgokat.
Kérdés
Egy fiatal hölgy egyszer megkérdezte tőlem, hogy emlékszem-e rá, amikor tanítottam neki egy bizonyos tantételt. Elmondása szerint örökre megváltoztatta az életét. A helyzetre emlékeztem, de egyáltalán nem azt tanítottam neki – sőt, valójában félreértette azt, amit éppen tanítani próbáltam. A Lélek tanította őt. Hogyan segítsünk a tanulóknak felismerni, hogy épp kinyilatkoztatást kapnak, hogy elég magabiztosak lehessenek és gyakrabban törekedjenek rá?
David A. Bednar elder
Minek a megtételére kérhetnéd fel, hogy legyenek szemei annak meglátására, amit addig nem látott?
A Szentlélek mindent az eszünkbe fog juttatni.14 A hölgynek volt egy figyelemre méltó élménye, melynek során hallott valamit, ami egyértelműen nem hangzott el. Segíts neki beazonosítani ezt. Kérd meg, hogy gondolja át a tapasztalatát és fedezzen fel még egy-két ilyen esetet. Segíts neki meglátni a mintát ebben a két vagy három történésben, és felfedezni azt, hogy mi vezetett el ehhez a lelki meglátáshoz.
A fiataljaink nagyon különbözőek, és nagyon sokféle kihívással és gonddal szembesülnek. Azonban el kell tőlük várnunk, hogy azok legyenek, akiknek mondjuk őket. És fel kell őket szólítanunk a cselekvésre. El fogtok ámulni azon, hogy mivel rukkolnak elő. Először gondold át, minek a megtételére intézz hozzájuk felhívást, hogy megtanulhassák, amit meg kell tanulniuk.
Kérdés
Tudnál segíteni megértenünk és esetleg megtanulnunk azt, hogy miként hallgassunk és figyeljünk meg jobban?
David A. Bednar elder
Azt javaslom, szerezzetek be egy olcsó, puha fedelű példányt a Mormon könyvéből, és olvassátok el az elejétől a végéig, megkeresve benne a „szemek, melyek látnak, és fülek, melyek hallanak” vagy a hasonló megfogalmazások minden egyes előfordulását. A Tan és szövetségekben és az Újszövetségben is nézzétek meg. Kérdezve, keresve és kopogtatva vessétek bele magatokat a szentírásokba, ezt kérdezve: „Hogyan lássam meg azt, amit általában nem látok? Hogyan halljam meg azt, amit általában nem hallok?” Ha ezekkel a kérdésekkel vetitek bele magatokat a szentírásokba, akkor a Szentlélek fog tanítani benneteket, és megadja a válaszokat a kérdéseitekre. Én nem adhatom meg nektek, de a Szentlélek egyénileg, bizalmasan és személyesen fogja megtanítani a nektek szóló választ.
Hadd osszak meg egy példát. A feleségem, Susan, mindig is rendkívül hithű látogatótanító volt. Amikor ez szolgálattételre változott, és Nelson elnök a szolgálattétel „emelkedettebb és szentebb”15 módjaira kért minket, Susan odafigyelt, és rá akart jönni, miről van szó. Elmélkedést és imádkozást követően megdöbbentő következtetésre jutott: kérdezze meg a nővérektől, akiknek szolgálattételt nyújt, hogy számukra mit jelent az emelkedettebb és szentebb mód.
Ez a feltehető legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb kérdés, azonban a nővérek válaszai bámulatosak voltak. Az egyik nővér azt kérte, hogy menjenek el együtt a templomba. Egy másik nővér azt kérte, hogy olvassanak el egy általános konferenciai beszédet, majd ebédeljenek együtt és beszéljék meg a tanultakat. Susanban felmerült, hogy korábban rosszul csinált-e valamit. Nem, semmit nem csinált rosszul. Emelkedettebb és szentebb – felnyílt szemek, melyek úgy látnak, ahogyan korábban nem.
Kérdés
A hátralevő néhány percben megosztanád azt, amit még meg szeretnél osztani, és a bizonyságodat?
David A. Bednar elder
Szeretlek titeket. Szeretem azt, akik vagytok, és amire törekedtek, hogy váljatok. Szeretem, amit tesztek. Mindannyian lehetünk jobbak, de köszönetet mondok nektek. Köszönetet mondok nektek az Első Elnökség, a Tizenkét Apostol Kvóruma, valamint az Egyházi Oktatási Testület nevében.
Életünk legnagyobb áldása az, hogy az idők teljessége adományozási korszakának ebben az időszakában élhetünk a földön. Évekkel ezelőtt Gordon B. Hinckley elnök többször is azt mondta nekem: „David, ez a legnagyszerűbb időszak a visszaállított egyház történelmében!” Teljesen igaza volt.
Gondoljatok csak bele, mi mindent láttunk! Az idei év az első látomás 200. évfordulója. Be lettek jelentve templomok Pápua Új-Guineában, valamint a kambodzsai Phnompenben. Vannak misszionáriusaink a korábbi Szovjetunióban és kommunista országokban, és templomunk Ukrajnában. Ez a legnagyszerűbb időszak a visszaállított egyház történelmében.
Van ma egy különleges feladatunk. Ha erre a napra tartogattak minket, akkor az azért van, mert sok a tennivalónk, és szerepünk van abban, hogy segítsünk a felnövekvő nemzedéknek készen állni. Ez a legnagyszerűbb időszak a visszaállított egyház történelmében – a legnagyobb ellenállás és a legnagyszerűbb lehetőségek. Ezen a napon közösen lehetőségünk nyílik a szolgálatra, a bizonyságtételre, a szolgálattételre és a megerősítésre.
Azért imádkozom, hogy a Szentlélek kitöltse az űrt a kimondott szavaim és az áhított mondandóm között. Tanúságot teszek arról, hogy az Atya és a Fiú 200 évvel ezelőtt valóban megjelentek Joseph Smithnek. Tanúsítom, hogy az Atya a mi Atyánk, és Ő a boldogság tervének szerzője. Tudom, bizonyságot teszek róla, és tanúsítom, hogy Jézus Krisztus az Örökkévaló Atya Egyszülött Fia. Tanúsítom, hogy Ő él. Feltámadt, a sírbolt üres. „Nincsen itt, mert feltámadott.”16
Tanúsítom, hogy Joseph Smith prófétán keresztül papsági felhatalmazás és papsági kulcsok lettek visszaállítva, és hogy az Atya és a Fiú megjelenése bevezette az evangélium visszaállítását. Tanúsítom azt, hogy a visszaállítás folyamatos.
Ezt a tanúságot teszem és szeretetemet fejezem ki irántatok, az Úr Jézus Krisztus szent nevében, ámen.