2:3

Vezetők vagytok

Harriet R. Uchtdorf nőtestvér

Egy est Dieter F. Uchtdorf elderrel

Világméretű áhítat fiatal felnőtteknek • 2018. január 14. • Konferencia-központ

Köszönjük ennek a csodálatos kórusnak! Gyönyörű volt! Kedves fivéreim és nőtestvéreim, kedves ifjú barátaim:

Csodálatosak vagytok! Gyönyörűek vagytok! Bámulatosak vagytok! Nahát! Szívem szerint mindannyiótokat megölelnélek, csak túl sokan vagytok.

Az elmúlt hét a szomorúság és a hála időszaka volt. Szeretem Monson elnököt. Hiányozni fog. Ám biztos vagyok benne, hogy boldog, mivel újra örökkévaló társával, Francesszel lehet.

Nagyon jó itt lenni veletek ma! Az is örömmel tölt el, hogy a kedvenc apostolommal lehetek itt. Tudom, nem lenne szabad kedvencünknek lennie, de az én esetemben ez talán megbocsátható, hiszen ő a férjem.

Nemrég ünnepeltük az 55. házassági évfordulónkat, és még mindig szerelmesek vagyunk!

Mi ez, ha nem az evangélium gyümölcse! Amikor hasonló alkalmakkor jókívánságokat kapunk az unokáinktól és a dédunokáinktól, akkor tudjuk, milyen becsesek is az egyháztagság és az evangélium áldásai.

Azok közületek, akik egyedülállóak vagy elváltak, illetve ha kihívást jelentő családi körülmények között éltek, kérlek, ne feledjétek, hogy Isten ismer és szeret titeket, és ha hűek maradtok a szövetségeitekhez, akkor nem rövidül meg vagy tagadtatik meg tőletek a családi élet öröme. Nem tudom pontosan, hogy miként is lesz ez, azt azonban tudom, hogy az Úr kegyelme, irgalma és szeretete mindannyiunk számára elegendő. Ő valóra váltja mindezt az Ő módján és az Ő idejében.

Dieter és én ugyanabban a gyülekezetben nőttünk fel a németországi Frankfurtban. Tudtam, hogy kissé belém bolondult, de én nem igazán érdeklődtem iránta. Kedves fiú volt, és barátok voltunk. Együtt tanultunk meg táncolni az egyházi összejöveteleinken. Akkoriban a foxtrot, a boogie-woogie és a rock and roll járta.

Miután belépett a légierőhöz, hogy vadászrepülő-pilóta legyen, közel 2 évig nem láttam. Hogy őszinte legyek, amikor visszatért Frankfurtba, az első benyomásom nem volt valami kedvező. Egy kicsit úgy nézett ki, mintha a Top Gun című filmből lépett volna ki.

Amikor azonban beszédbe elegyedett velem, kezdett egyre jobban tetszeni; nyilvánvaló volt, hogy megkomolyodott az alatt a két év alatt. Tudta, mihez akar kezdeni az életével, és erős volt az evangéliumban.

Eléggé eltökélten és leleményesen udvarolt tovább, így aztán néhány hónappal később összeházasodtunk, a nevem pedig Reichről Uchtdorfra változott. Soha nem bántam meg, hogy tüzetesebben megnéztem őt magamnak a bizonytalan kezdeti benyomások után!

Dieter az életem szerelme, gyermekeink és gyermekeink gyermekeinek büszke édesapja és nagyapja.

És tudnotok kell, hogy mind a mai napig nagyon szeretünk együtt táncolni.

Hadd kanyarodjak vissza arra az időre, amikor 12 éves voltam. Fiatalságom szomorú időszaka volt ez. Édesapám néhány hónappal azelőtt hunyt el rákban. Nagyszerű apa volt, szeretetteljes férj és nagyon jó ember. Felettébb művelt férfi volt, öt nyelven beszélt, különböző hangszereken játszott egy szimfonikus zenekarban, és egy köztiszteletben álló frankfurti zenészcsaládból származott.

A szüleink nagy terveket szőttek velünk kapcsolatban. A jövő ígéretesen ragyogott még a második világháború romboló évei után is. Apám betegségének évei azonban a szenvedés, a szomorúság és a reménytelenség helyszínévé tették az otthonunkat.

Apa halála után édesanyám mély depresszióba zuhant. Vasárnaponként eljártunk a protestáns istentiszteletünkre, de nem leltünk rá Gileád balzsamára. Úgy tűnt, hogy semmi és senki nem tud vigaszt nyújtani az édesanyámnak.

Vagyis csak majdnem! Nagy szeretetében Mennyei Atyánk nem feledkezett meg rólunk.

Apám halála után nyolc hónappal két amerikai misszionárius kopogott be frankfurti otthonunk ajtaján. Ez a Lélek által vezérelt, jól felkészült két misszionárius pontosan tudta, mire van szüksége a mi kis családunknak. Ott hagyták édesanyámnak a drága Mormon könyvét.

Anya imádott olvasni. És imádta a Bibliát. Azonnal rabul ejtette ez az új szentíráskönyv. Amikor elkezdte olvasni a Mormon könyvét, abba se tudta hagyni, amíg ki nem olvasta az elejétől a végéig. Annyira lázba hozta a Mormon könyve tartalma és az üzenete, hogy gyakran leültetett minket a húgommal, hogy hallgassunk meg néhány verset, amelyek mintha kifejezetten számunkra íródtak volna.

Édesapám életének utolsó hetei során gyakran álltam a lakásunk ablakában, buzgón imádkozva Istenhez enyhülésért a fájdalmunkra.

És megadatott a válasz. Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának üzenetén keresztül érkezett. Ó, mennyire szeretem a Mormon könyvét! Mennyire szeretem üzenetét a szabadítás tervéről, a boldogság tervéről! Milyen gyönyörű és hathatós üzenetet adott nekünk Mennyei Atyánk a reményről és a világosságról! Amikor befogadtuk a Mormon könyvét, az csillapította a szívfájdalmunkat, és gyógyulást hozott kétségbeesésünkre és bánatunkra, amelyet apám halála idézett elő.

Miután a Mormon könyve belépett az otthonunkba, többé nem volt sötétség a családunkban, mivel a világosság és a sötétség nem lehet ugyanazon a helyen egyazon időben. Nagyon erősen éreztük a Lelket, és teljes szívünkből és elménkből tudtuk, hogy a misszionáriusok által elhozott üzenet igaz.

Visszatért otthonunkba a békesség. Valódi csodát vitt véghez a családunkban az evangélium üzenete és Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában való tagságunk. Olyan volt, mintha angyalok küldettek volna hozzánk.

A két misszionárius, akik eljöttek az otthonunkba, annyi idősek lehettek minden különösebb káprázatos élettörténet nélkül. Ám a dicsőség két angyala voltak ők számunkra, akiket Isten küldött hozzánk. Elhozták számunkra Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának áldásait.

Drága fiatal barátaim! Ti is ugyanilyen mennyei anyagból valók vagytok. Néhányan házasok vagytok, néhányan egyedülállók, de mindannyian e világ népei között éltek. Napjaink kiválasztottjai vagytok, akik szavakkal és tettekkel tanítjátok és élitek az evangélium üzenetét a népetek között. Ezen okból kifolyólag helyeztek titeket a falutokba vagy a városotokba, az iskolátokba vagy a munkahelyetekre, a hazátokba, a családotokba. Ne feledjétek: bennetek rejlik a lehetőség, hogy a dicsőség angyalai legyetek a közvetlen közeletekben lévők számára.

Jézus Krisztus egyházát képviselitek, és hathatós vezetők vagytok az evangélium üzenetének hirdetésében jóravaló életetek és bátor bizonyságotok által.

A vezető olyan személy, aki segít másoknak meglátni, megérezni és megtalálni a helyes utat. Segítsetek egymásnak megmaradni az evangéliumba és az egyházba vetett mély gyökereitekben! Isten olyan helyre állított titeket, ahol sok lehetőségetek adódik eszközzé lenni az Úr Jézus Krisztus kezében. Ő számít rátok. Ismer titeket. Bízik bennetek, és erőt fog adni nektek. Ő él. Ő valóságos!

Minden egyszerű, jóságos, feddhetetlen, jószívű, kedves, szolgálattal, szeretettel és könyörülettel teli szavatok vagy cselekedetetek a vezetés tényleges megvalósulásává válhat Isten királyságában. Ne becsüljétek alá a jóra való befolyásotokat és erőtöket! Ez a két, veletek egykorú misszionárius segített nekem meglátni az ösvényt, amely visszavezet a Szabadítónkhoz és Mennyei Atyánk színe elé.

Természetesen magamnak kellett végigjárnom ezt az ösvényt, legyőznöm a kihívásokat, választ találnom a kérdésekre, komoly választásokkal szembenéznem és döntéseket hoznom. Így lesz ez veletek is! Az egyház és az Úr hathatós forrásokat nyújt nektek, hogy segítsen elérnetek életetek célját. Ezek egyike a Mormon könyve, amely ott van előttetek. Nyúljatok érte, és fogadjátok be azt és a tanításait! Nyújtsátok kezeteket Mennyei Atyátok felé, és Ő vezetni fog benneteket. Bízzatok az Úrban!

Drága fiatal barátaim! Szeretném, ha tudnátok, hogy szeretlek mindannyiótokat és hálás vagyok értetek. Veletek vannak imáim és áldásaim. Fontos része vagytok Megváltónk e csodálatos és szent munkájának. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus nevében, ámen.