35:48

Dolgok, ahogy azok valójában vannak, 2.0

Világméretű áhítat fiatal felnőtteknek

David A. Bednar elder

2024. november 3., vasárnap

Susannal hálásak vagyunk ezért a lehetőségért, hogy veletek együtt hódolhatunk és tanulhatunk. Szeretünk benneteket! Bárhol is legyetek a világon, szeretünk titeket!

Buzgón imádkozunk azért, hogy a Szentlélek mindegyikünket megáldjon azzal, hogy meghalljuk, amit meg kell hallanunk, és meglássuk, amit meg kell látnunk, hogy a Szabadítóba vetett hittel, valamint az Ő követése és szolgálata iránti fokozott vággyal törekedhessünk előre.

Az idők teljességének adományozási korszaka

Abban az áldásban van részünk, hogy az utolsó evangéliumi adományozási korszak figyelemre méltó időszakában élhetünk, méghozzá az idők teljességének adományozási korszakában. A szentírások és a prófétai kijelentések segítenek nekünk megismerni és még teljesebben értékelni azokat az igazán sajátos napokat, amelyekben élünk.

Joseph Smith próféta kijelentette: „Sion felépítése olyan ügy, amely minden korban érdekelte Isten népét; ez egy olyan téma, amelyről próféták, papok és királyok különös élvezettel beszéltek; örömteli várakozással néztek elébe annak a napnak, amelyben most élünk; és mennyei és örömteli várakozástól fűtve énekeltek, írtak és jövendöltek erről a napunkról; de anélkül haltak meg, hogy látták volna; …ránk maradt az, hogy lássuk, részt vegyünk benne, és segítsük az utolsó napi dicsőség előrehaladását.”

Egy másik alkalommal a Próféta kinyilatkoztatta, hogy „a mennyei papság [viselői] egyesülni fog[nak] a földivel, hogy létrehozz[ák] azokat a nagyszerű célokat; …egy olyan munkáét, amelyet Isten és az angyalok elragadtatva fontolgattak az elmúlt nemzedékekben; amely feltüzelte az ősi pátriárkák és próféták lelkét; egy olyan munkáét, amelynek az a célja, hogy létrehozza a sötétség erőinek a pusztulását, a föld megújulását, Isten dicsőségét és az emberi család szabadulását”.

Az utolsó napok lelki jelentősége évszázadok óta a prófétai figyelem középpontjában áll. Az a különleges időszak pedig, amelyben élünk, most és továbbra is megtöltődik majd lenyűgöző lelki fejleményekkel és történésekkel.

A technika szerepe a világ e különleges időszakában

A teljességnek egy fontos része, amely rendelkezésünkre áll ma, az azon újítások és találmányok csodával határos fejlődése, amelyek lehetővé tették és felgyorsították Isten szabadításra és felmagasztosításra vonatkozó munkáját: a vonat, a távíró, a rádió, a gépkocsi, a repülőgép, a telefon, a tranzisztor, a televízió, a számítógép, a műholdas adatátvitel, az internet, a mesterséges intelligencia – közel végtelen a sora azon technológiáknak és eszközöknek, amelyek megáldják az életünket. Ezek az előrelépések annak a részét képezik, ahogy az Úr felgyorsítja az Ő munkáját az utolsó napokban.

1862-ben Brigham Young kijelentette: „A tudomány és művészet minden felfedezése, amely valóban igaz és hasznos az emberiségnek, Istentől jövő közvetlen kinyilatkoztatás által adatott, habár ezt kevesen ismerik el. Arra való tekintettel adatott, hogy előkészítse az utat az igazság végső diadalának, és a föld megváltásának a bűn és Sátán hatalmától. Ki kell használnunk mindeme nagyszerű felfedezéseket, a korok felhalmozott bölcsességét, és oda kell adnunk gyermekeinknek a hasznos tudás minden ágának jótéteményét, felkészítendő őket, hogy előrelépjenek és hatékonyan vegyék ki részüket a nagy munkából.”

1966-ban David O. McKay elnök azt jövendölte, hogy „minden képzelőerőt meghaladó” tudományos felfedezések teszik majd lehetővé az evangélium prédikálását minden nemzetségnek, nyelvnek és népnek. Majd így szólt: „E felfedezésekben oly hathatós erő rejlik – akár az emberi lények megáldására, akár az elpusztításukra –, hogy az ellenőrzésük iránti emberi felelősségnél hatalmasabb még nem helyeztetett az ember kezébe. […] Ez a kor tele van határtalan veszélyekkel, de egyúttal temérdek lehetőséggel is.”

Dolgok, ahogy azok valójában vannak

Tizenöt évvel ezelőtt egy fiatal felnőtteknek szóló világméretű áhítaton beszéltem Mennyei Atyánk gyermekei számára készített nagyszerű boldogságtervéről. Kihangsúlyoztam, milyen fontos a fizikai testünk az Atya tervében; hogy Lucifer arra csábít minket, kicsinyeljük le és használjuk helytelenül a fizikai testünket; valamint figyelmeztető szavakkal szóltam a digitális technika lelkünkre és a más emberekkel való kapcsolatainkra gyakorolt lehetséges káros hatásairól.

Kihangsúlyoztam, hogy sem a digitális újítások, sem a gyors változás önmagában nem jó vagy gonosz. Arra figyelmeztettem, hogy a valódi kihívás inkább az, hogy az újításokat és a változásokat is megértsük a boldogság örökkévaló tervének az összefüggéseiben. Feltettem továbbá két kérdést személyes mérlegelés és imádságos tanulmányozás céljából azzal kapcsolatban, hogy megfelelően használjuk-e ezeket a technikákat.

Az általatok használt különböző technikák és média meghívja-e a Szentlelket, hogy állandó társatok legyen, vagy inkább akadályozzák azt?
A különböző technikai eszközökre és a médiára fordított időtök elősegíti vagy inkább akadályozza, hogy jelentőségteljes módokon éljétek az életeteket, adjatok szeretetet és szolgáljatok másokat?

2009-ben az üzenetemnek a Dolgok, ahogy azok valójában vannak címet adtam. De ez akkor volt.

A mai üzenetem címe az, hogy a Dolgok, ahogy azok valójában vannak, 2.0. Most ez a helyzet.

Legyetek bölcsek!

A mai üzenetem a Brigham Young Egyetemen elhangzott januári áhítati beszédem zárógondolatából ered.

„Miközben arra törekedtek, hogy megismerjétek Jézus Krisztus evangéliumát és elvégezzétek a nektek szánt munkát, kifejezetten arra buzdítalak benneteket, hogy legyetek bölcsek a modern technikai eszközök használata során. Az olyan újítások, amilyen a mesterséges intelligencia, egyaránt [képesek] (1) segíteni nektek pompás áldásokban részesülni, valamint (2) elhalványítani és elfojtani az erkölcsi önrendelkezéseteket. Kérlek benneteket, ne engedjétek, hogy a modern technika feltételezett pontossága, gyorsasága és könnyűsége arra csábítson benneteket, hogy elkerüljétek vagy kikerüljétek azt az igazlelkű munkát, amely meghívja az életetekbe azokat az áldásokat, amelyekre szükségetek lesz. Szeretett fivéreim és nővéreim! Lelki dolgokban nincsenek egérutak és gyors megoldások.”

Most pedig arra a három témára fogok összpontosítani, amelyekre az előző idézetben is hangsúlyt fektettem: a mesterséges intelligenciára, az erkölcsi önrendelkezésre és az igazlelkű munkára.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (melyet gyakran MI-ként vagy AI-ként is emlegetnek) olyan technológia, amely lehetővé teszi a számítógépek és egyéb gépek számára az emberi intelligencia és problémamegoldó készségek szimulálását. Az elmúlt években az MI-technológia fejlődése és alkalmazása rendkívül gyors tempóban haladt előre, és az emberi törekvések szinte minden területére kihatott: az orvoslásra, a tudományra, az oktatásra, az építészetre és tervezésre, a kommunikációra, a gazdaságra, a kiskereskedelemre, a termelésre és még sok minden másra. Amint az MI használata egyre szélesebb körben terjed, egyre nyilvánvalóbbá válnak a McKay elnök által megjövendölt határtalan veszélyek és temérdek lehetőségek.

Ez a figyelemre méltó technika lehetőséget nyújt a tudás fejlesztésére, az életminőségünk javítására, a kommunikáció és a kapcsolatteremtés előmozdítására, a személyes tanulás és fejlődés fokozására, valamint a kreativitás és az újítás támogatására.

Az MI azonban annak lehetőségét is magában rejti, hogy elhomályosítsa a szerető Mennyei Atyánk fiaiként és leányaiként betöltött valódi kilétünket; elvonja a figyelmünket a lelki fejlődéshez szükséges örök igazságokról és igazlelkű munkáról; kevélységet szüljön, valamint az Istentől való függésünk kisebb mértékű elismerését; illetve eltorzítsa vagy felváltsa a jelentőségteljes emberi érintkezést.

„Mert amikor tanultak, azt gondolják, hogy bölcsek, és nem hallgatnak Isten tanácsára, mert elvetik azt, feltételezvén, hogy tudják ők maguk; bölcsességük tehát balgaság, és nem válik hasznukra. És el fognak veszni.

De jó tanultnak lenni, ha hallgatnak Isten tanácsaira.”

Gondoljátok át a következő veszedelmes lehetőséget. Az MI által kifejlesztett társ, egy barátnő vagy barát, „aprólékosan lett megtervezve, hogy magával ragadó és függőséget okozó élményeket [kínáljon], az érzelmi és társas szükségletek széles skáláján gyakorolva vonzerőt”.

„Ez a megszemélyesítés a kapcsolódás és megértés érzetét kelti, ami nagyon vonzóvá teszi a kapcsolatteremtést ezekkel a virtuális társakkal. A vonzerejüket tovább növeli, hogy a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, és hiányoznak belőlük a valódi emberi kapcsolatokat gyakran átszövő bonyodalmak. A fontos dátumok megjegyzésétől a következetesen megértő reakciókig ezek az MI-[társak] úgy vannak programozva, hogy idealizált párkapcsolati szerepeket töltsenek be, ami [különösen] függőséget okozóvá teszi őket”, eltorzítva azt a képet, ahogyan a dolgok valójában vannak az emberi kapcsolatokban.

Továbbá az olyan virtuális társak, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy az emberek érzelmi szükségleteinek vonzók legyenek és velük együtt formálódjanak, hatalmas károkat tehetnek a korábban biztonságos kapcsolatokban. A szén-monoxidhoz hasonlóan az ilyen virtuális kapcsolatok is a valódi kapcsolatok „láthatatlan gyilkosává” válhatnak. A hamis érzelmi intimitás kiszoríthatja az igazi érzelmi intimitást – pont azt a dolgot, ami összeköt két embert. Az ember oly módon lelhet megnyugvásra és vigaszra egy virtuális társban, hogy az szétmállasztja a férj és feleség közötti egymásra utaltságot. Némelyek annak felismerése nélkül eshetnek bele ebbe a csapdába, hogy ez a házastársuk iránti kizárólagos elköteleződés megszegése, mivel a virtuális társ nem valóságos, és nem számít másik személynek.

Soha ne feledjétek, hogy az MI-társ csak egy matematikai algoritmus. Nem kedvel titeket. Nem törődik veletek. Valójában nem is tudja, hogy léteztek-e vagy sem. Elismétlem: számítógépes egyenletek halmaza, mely – ha hagyjátok –, olyan tárgyként fog kezelni benneteket, amellyel cselekedni lehet. Kérlek, ne engedjétek, hogy ez a technológia arra csábítson benneteket, hogy tárggyá váljatok!

Ez csak egyetlen a sok millió példából arra, hogy milyen veszedelmeket rejt magában a mesterséges intelligencia.

Nem az a szándékom, hogy azt sugalljam, a mesterséges intelligencia eredendően rossz; nem az. És azt sem állítom, hogy nem kellene az MI számtalan képességét arra használnunk, hogy helyes módokon tanuljunk, kommunikáljunk, felemeljük és beragyogjuk mások életét, vagy hogy az egyházat építsük és erősítsük – hát persze, hogy így kellene tennünk. Nem szabad félnünk vagy megpróbálnunk elrejtőzni az MI elől. Azonban e bámulatos technikai eszköz igazlelkű lehetőségeit csakis akkor lehet kiaknázni, ha tudatában vagyunk a veszélyeinek és megvédjük magunkat azoktól.

A lelkiség és a technika bonyolult kereszteződésében való eligazodáshoz az utolsó napi szenteknek alázatosan és imádságosan (1) meg kell nevezniük olyan evangéliumi tantételeket, amelyek vezércsillagként szolgálhatnak, amikor a mesterséges intelligenciát használják, és (2) igyekezniük kell őszintén törekedni a Szentlélek társaságára és a kinyilatkoztatás lelki ajándékára.

Arra kérlek benneteket, hogy tekintsétek át és tanulmányozzátok az egyház által létrehozott és idén kiadott AI guiding principles [A mesterséges intelligenciával kapcsolatos irányadó alapelvek] elnevezésű dokumentumot. Ezek a irányelvek tájékoztatást nyújtanak arról, hogy az egyház mire használja a mesterséges intelligenciát, továbbá erős alapot nyújtanak, amelyre felépíthetitek a személyes óvintézkedéseiteket a nem helyénvaló technikahasználat veszedelmeivel szemben.

Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza elnökeként mondott első általános konferenciai beszédében Russell M. Nelson elnök kihangsúlyozta a személyes kinyilatkoztatás fontosságát az életünkben. Ezt mondta: „Szabadítónk és Megváltónk, Jézus Krisztus mostantól kezdve fogja véghez vinni néhány leghatalmasabb művét mindaddig, amíg újra eljő. Csodálatos jeleit láthatjuk majd annak, hogy az Atyaisten és Fia, Jézus Krisztus uralkodik ezen egyház felett, magasztosan és dicsőségben. Az eljövendő napokat azonban nem lehet majd lelkileg túlélni a Szentlélek útmutató, irányító, vigasztaló és állandó hatása nélkül.”

Prófétánkat köszönjük, Atyánk! És ma hálánkat fejezzük ki David O. McKay elnök és Russell M. Nelson elnök figyelmeztetéseiért.

Erkölcsi önrendelkezés

Korábban már utaltam rá, hogy a mesterséges intelligencia képes elhalványítani és elfojtani az erkölcsi önrendelkezésünket. Mit jelent ez a kijelentés, és hogyan következhet be ilyen hatás?

Az Atya nagyszerű boldogságtervének az átfogó célja az, hogy lehetőséget biztosítson lélekgyermekeinek a fizikai test elnyerésére; arra, hogy halandó tapasztalatuk által különbséget tudjanak tenni „jó és gonosz között”; valamint hogy lelkileg növekedjenek és örökkévalóan fejlődjenek. Az erkölcsi önrendelkezés központi eleme Isten azon tervének, mellyel véghez viszi fiai és leányai halhatatlanságát és örök életét.

Az erkölcsi önrendelkezés kifejezés elég sokatmondó. Az erkölcsi jelző szinonimái közé olyan szavak tartozhatnak többek között, mint a jó, becsületes, erényes és tiszteletre méltó. Az önrendelkezés szó szinonimái között pedig fellelhetőek a cselekvés, tevékenység és munka szavak. Az erkölcsi önrendelkezést tehát annak képességeként és kiváltságaként is értelmezhetjük, hogy magunk cselekedjünk olyan módokon, amelyek jók, becsületesek, erényesek és tiszteletre méltóak.

Isten alkotásai között vannak olyan dolgok is, amelyek cselekednek, és olyanok is, amelyekkel cselekednek. És ami a legfontosabb, az erkölcsi önrendelkezés az Isten által megalkotott „független cselekvés hatalma”, mely Isten gyermekeiként képessé tesz minket arra, hogy olyan önrendelkező egyénekké váljunk, akik cselekednek, nem pedig csak tárgyak, amelyekkel cselekednek.

Az Úr kifejezetten a tan e pontjáról tanította Énókot.

„Íme, ezek a te testvéreid; saját kezem alkotásai, és én adtam nekik tudásukat, azon a napon, amikor megteremtettem őket; és az Éden kertjében adtam meg az embernek az önrendelkezését;

És testvéreidnek megmondtam, és parancsolatot is adtam nekik, hogy szeressék egymást, és hogy válasszanak engem, Atyjukat”.

Kérlek, jegyezzétek meg: az önrendelkezés gyakorlásának az alapvető célja az, hogy szeressük egymást és Istent válasszuk. Gondoljatok bele, hogy nem csupán intést, buzdítást vagy tanácsot, hanem parancsolatot kaptunk arra, hogy az önrendelkezésünket használva forduljunk mások felé, szeressük egymást, és válasszuk Istent.

Az ismerős himnusz okkal kapta azt a címet, hogy Válassz jól. Nem azért áldattunk meg erkölcsi önrendelkezéssel, hogy bármit megtehessünk, amikor csak szeretnénk. Ehelyett az Atya terve szerint azért kaptunk erkölcsi önrendelkezést, hogy az örökkévaló igazságokat keressük és azoknak megfelelően cselekedjünk. „Önrendelkezők[ként]” buzgón kell munkálkodnunk jó ügyekben, és „sok dolgot” kell tennünk „saját szabad akaratu[n]kból, és… véghez [vinnünk] sok igazlelkűséget”.

Az erkölcsi önrendelkezés létfontosságú szerepét hangsúlyozza a halandóság előtti tanácsról szóló szentírásbeli beszámoló. Lucifer fellázadt az Atya terve ellen, és figyelemre méltó, hogy a szembeszegülése közvetlenül az erkölcsi önrendelkezés tantételére összpontosított.

„Tehát, mivel az a Sátán fellázadt ellenem, és az ember önrendelkezésének elpusztítására törekedett, …letaszíttattam”.

Az ellenség önző terve az volt, hogy megfossza Isten fiait és leányait azon ajándéktól, hogy „önrendelkezők” legyenek, akik igazlelkűen képesek cselekedni. Az volt a szándéka, hogy Mennyei Atya minden gyermeke olyan tárggyá váljon, mely nem cselekszik, hanem csak vele cselekednek.

A föld olyan helynek teremtetett, ahol Mennyei Atya gyermekeit próbára lehet tenni, hogy kiderüljön, megtesznek-e „minden olyan dolgot, amelyet az Úr, az ő Istenük megparancsol nekik”. A teremtésnek és a halandó létezésünknek kifejezetten az a célja, hogy kiderüljön, vajon ti és én azt választjuk-e, hogy azzá váljunk, akivé az Úr hív minket, hogy váljunk, és teszünk-e ezért. Ahogy Nelson elnök is kijelentette: „Isten, a mi Mennyei Atyánk azt akarja, hogy ti döntsetek úgy, hogy hazatértek Őhozzá. Az örökkévaló fejlődésre vonatkozó terve nem bonyolult, és tiszteletben tartja az önrendelkezéseteket.”

Reménységünk és törekvésünk a celesztiális dicsőség a családunkkal Mennyei Atyánk és az Ő Szeretett Fia, az Úr Jézus Krisztus jelenlétében. Ebből és számos más okból kifolyólag Nelson elnök arra kért minket, hogy gondolkodjunk celesztiálisan.

Kérlek, vigyázzatok! A mesterséges intelligenciát jellemző könnyű használat, vélt pontosság és gyors reakcióidő csábító, függőséget okozó és fojtogató hatást fejthet ki az erkölcsi önrendelkezésünk gyakorlására. Mivel az MI a tudományos fejlődés hitelességébe és ígéreteibe van burkolva, naivságunkban arra csábíthat minket, hogy lemondjunk a becses erkölcsi önrendelkezésünkről egy olyan technológia javára, amely csak telesztiálisan tud gondolkodni. Ha így teszünk, akkor cselekvésre képes önrendelkező egyénekből fokozatosan olyan tárgyakká válunk, amelyekkel már csak cselekedni lehet. És akaratlanul is segíthetünk Lucifernek elérni a halandóságban azt, amit a halandóság előtt nem tudott véghez vinni.

Az igazság a dolgok ismerete úgy, ahogy azok valójában vannak. A mesterséges intelligencia nem képes a Szentlélek hatását szimulálni, utánozni vagy felváltani az életünkben. Nem számít, milyen kifinomulttá és elegánssá válhat végül az MI-technológia, egyszerűen soha nem lesz képes bizonyságot tenni az Atyáról és a Fiúról, kinyilatkoztatni az igazságot minden dologról, vagy megszentelni azokat, akik bűnbánatot tartottak és megkeresztelkedtek.

Az igazság a dolgok ismerete úgy, ahogy azok valójában lesznek. Amikor bölcsek vagyunk, valamint megőrizzük és arra használjuk az erkölcsi önrendelkezésünket, hogy szeressük Istent és szolgáljuk a testvéreinket, és vezetőnkül válasszuk a Szent Lelket, akkor elkerülhetjük a megtévesztést és lelkileg gyarapodhatunk azokban az emberpróbáló és áldott időkben, amelyekben élünk.

Igazlelkű munka

Mennyei Atyánk boldogságtervének a megértése segít felismernünk, hogy az igazlelkű munka elengedhetetlen a lelki fejlődéshez.

Isten fiaiként és leányaiként mindegyikünknek „isteni természetü[n]k és rendeltetésü[n]k van”, és lelki képességeket örököltünk Őtőle. Mennyei Atyánk és az Ő Szeretett Fia teremtők, és a halandóságban ránk bízták az Ő teremtő hatalmuk egy részét. Azon képességünk, hogy munkálkodjunk és alkossunk, kifejezetten azért bír lelki jelentőséggel, mert központi szerepet játszik az Atya tervében, és isteni lehetőségeink egyik legfőbb kifejeződését jelenti.

Thomas S. Monson elnök így magyarázta: „Isten azért hagyta befejezetlenül a világot hogy [a férfiak és a nők] gyakorolhassák rajta a készségeiket. A felhőben hagyta az áramot, a földben az olajat. A folyókat hidak nélkül hagyta, az erdőket kivágatlanul, a városokat pedig felépületlenül. Isten az alapanyagokkal járó kihívást adja nekünk, nem a befejezett dolgok kényelmét. A képeket megfestetlenül hagyja, a zenét dalolatlanul és a gondokat megoldatlanul, hogy megismerhessük a teremtéssel járó örömöket és dicsőségeket.”

Az erkölcsi önrendelkezés, az önrendelkezővé válás és az igazlelkű munka igazán erőteljes módokon kapcsolódik és kötődik egymáshoz. Vegyük például az Úr Jézus Krisztusba vetett hit meghatározását a Lectures on Faith [Előadások a hitről] alapján:

„A [Krisztusba vetett] hit az első tantétel a kinyilatkoztatott vallásban, …ez minden igazlelkűség alapja… és minden intelligens lényben a cselekvés elve.”

A Krisztusba vetett hit lelki ajándéka azt vonja maga után, hogy arra használjuk az önrendelkezésünket, hogy cselekedjünk és kövessük Őt, az Ő tanításai szerint éljünk, betartsuk a parancsolatait, szövetségek által Őhozzá kössük magunkat, bízzunk az ígéreteiben és szelíden elfogadjuk az Ő akaratát és időzítését az életünkben. A Megváltó által kijelentett tannak és helyes tantételeknek megfelelően cselekedni azért alapvető fontosságú, mert „a hit cselekedetek nélkül megholt”.

A Lectures on Faith [Előadások a hitről] azt is tanítja, hogy „a hit nemcsak a cselekvés elve, hanem a hatalomé is… mennyeié csakúgy, mint földié”. A Jézus Krisztusba vetett hit mindig igazlelkű cselekedethez vezet, ami növeli a lelki képességünket és hatalmunkat.

Krisztus hithű tanítványai tehát buzgón munkálkodnak, mert „bennük van a hatalom, ami által önrendelkezők”. Az elkötelezett tanítványok egyéni képességeik és körülményeik szerint következetesen és lelkiismeretesen, önrendelkezőkként tesznek és hoznak létre dolgokat az életük fizikai és lelki vonatkozásában is, és a másoknak nyújtott szolgálatukban.

Annak megértése, hogy a Szabadítóba vetett hit a cselekvés és a hatalom elve, az igazlelkű munka folyamának a mintázatára utal, amely alapvető kifejeződése annak, hogy Őrá támaszkodunk és Őbenne bízunk, illetve a tanulásunk és növekedésünk forrása is. Ezen fontos okok miatt a munka elengedhetetlen a lelki fejlődésünkhöz.

Ezra Taft Benson elnök ezt tanította: „Miénk a munka evangéliuma – a céltudatos, önzetlen, Krisztus igaz szeretetének lelkületében végzett munkáé. Egyedül így gyarapodhatunk az isteni tulajdonságokban. Egyedül így válhatunk méltó eszközökké az Úr kezében”.

Az egyik legnagyobb aggodalmam az, hogy az MI-technológiára való túlzott támaszkodás miatt lelkileg hanyaggá és sekélyessé válunk – és lemondunk az igazlelkű munka által lehetővé tett áldásokról.

Azon tűnődöm, hogy jövő vasárnap vajon hány úrvacsorai gyűlésen elmondott beszéd és vasárnapi iskolai, papsági, valamint segítőegyleti lecke lesz MI által generált? Adtok szóban egy egyszerű parancsot a digitális eszközötöknek, vártok pár másodpercet vagy percet, és már meg is kapjátok, amire szükségetek van. De vajon tényleg azt kaptátok, amire szükségetek van?

Nos, szerintem az MI helyénvalóan tud segíteni az információk összegyűjtésében, a gondolataink elemzésében, a fogalmazási stílusunk kiértékelésében, valamint a tanulás „sort sorra [és] előírást előírásra” történő ismétlődő folyamatának a felgyorsításában. Azonban a teremtés és a munka isteni képessége Isten fiaiként és leányaiként egyedi módon csak minket illet. Kétségkívül fantasztikus tartalmú úrvacsoraigyűlés-beszédet tudunk az MI segítségével létrehozni és gyártani. A cél azonban nem csupán az, hogy lenyűgöző tartalmat gyártsunk vagy adjunk elő, hanem az, hogy munkálkodjunk, és váljunk azzá, amivé Isten szándéka és óhaja szerint válhatunk.

Én személy szerint nem használom ezt a technológiát a beszédeim, cikkeim vagy egyéb projektek tartalmának a létrehozására. Ennek az én szorgalmas erőfeszítésemnek, alkotó munkámnak kell lennie, és ami a legfontosabb: az én törekvésemnek arra, hogy nyitott legyek a Szentlélektől érkező sugalmazásra.

Viszont használom ezt a technológiát a munkám kielemzésére. Például miután befejeztem annak a beszédnek a megírását, amelyet épp most mondok el nektek, megkértem egy MI-alkalmazást, hogy elemezze és jellemezze az üzenet hangnemét olyan fiatal felnőttek világméretű hallgatósága számára, akik Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjai. A következő visszajelzést kaptam:

„Az üzenet hangneme emelkedett és tanító jellegű, mivel a szerző szentírásbeli hivatkozásokra és személyes tapasztalatokra támaszkodva tanít a lelki valóság és a világi illúziók megkülönböztetésének a fontosságáról. A beszéd reményteli és bátorító is, mivel a szerző arra hívja a fiatal felnőtteket, hogy törekedjenek kinyilatkoztatásra és kövessék a Szabadító példáját a mindennapi életükben. A beszéd célja az, hogy hitre és cselekvésre ösztönözze a hallgatóságát, és figyelmeztesse őket a Sátán hazugságai általi megtévesztés veszélyeire.”

E bírálat alapján számos olyan változtatást eszközöltem, amelyek reményeim szerint jobbá tették az általános üzenetet.

Szeretett fivéreim és nővéreim! Kérlek benneteket, mindig emlékezzetek arra, hogy nem szabad eladnunk azon születési előjogunkat arra, hogy „megismerhessük a teremtéssel járó örömöket és dicsőségeket” egy tál technológiai lencséért.

„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is.

Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.”

Az aratás törvénye igaz – tegnap, ma és mindörökké.

Az Úrhoz való folyamatos megtérés összpontosított, kitartó és igazlelkű munkát igényel. Igyekeznünk kell olyan önrendelkező egyénekké válni, akik hitet gyakorolnak a Szabadítóban, önmaguk cselekednek, és messziről elkerülik, hogy olyan tárgyakká váljanak, amelyekkel csupán cselekednek.

Mindig emlékezzetek rá, hogy az elkötelezett tanítványsághoz összpontosított, kitartó és igazlelkű munkára van szükség. Igyekeznünk kell olyan önrendelkező egyénekké válni, akik hitet gyakorolnak a Szabadítóban, önmaguk cselekednek, és messziről elkerülik, hogy olyan tárgyakká váljanak, amelyekkel csupán cselekednek.

A személyes kinyilatkoztatás összpontosított, kitartó és igazlelkű munkát igényel. Igyekeznünk kell olyan önrendelkező egyénekké válni, akik hitet gyakorolnak a Szabadítóban, önmaguk cselekednek, és messziről elkerülik, hogy olyan tárgyakká váljanak, amelyekkel csupán cselekednek.

A Lélek ajándékaira való helyénvaló törekvés összpontosított, kitartó és igazlelkű munkát igényel. Igyekeznünk kell olyan önrendelkező egyénekké válni, akik hitet gyakorolnak a Szabadítóban, önmaguk cselekednek, és messziről elkerülik, hogy olyan tárgyakká váljanak, amelyekkel csupán cselekednek.

Csak hogy tisztázzuk: nem érdemeljük ki vagy válunk érdemessé Isten áldásaira kizárólag az egyéni munkálkodásaink által vagy alapján. Isten akarata és időzítése határozza meg, hogyan és mikor részesülünk az Ő gyengéd irgalmasságában. Azonban nektek és nekem lelki kötelezettségünk, hogy saját magunk dolgozzunk, alkossunk és tanuljunk.

Ígéret és bizonyság

A 2009-es figyelmeztető szavaim őszinték, nyomatékosak és sürgetőek voltak, mert a technikában rejlő, általunk megvitatott veszélyek és lehetőségek csak akkor kezdtek el felbukkanni. De ez akkor volt.

A mai figyelmeztető szavaim még őszintébbek, nyomatékosabbak és sürgetőbbek, mert a technikában rejlő, általunk megvitatott veszélyek és lehetőségek már állandóan mindenhol ott vannak. Most ez a helyzet.

A Szentlélek tanúságot tesz az igazságról. Ti és én felelősek vagyunk annak biztosításáért, hogy a Szentlélek mindig tanúsíthassa mindannak az igazságát és hitelességét, amit mondunk és megosztunk – annak formájában és tartalmában egyaránt. Azt az ígéretet kapja mindegyikünk, hogy a Szentlélek hatalma által érkező útmutatással, védelemmel és figyelmeztetésekkel megtanulhatjuk helyénvaló módon használni ezt a technológiát.

Megáldalak benneteket és megígérem nektek, hogy amikor „minden gondolatban” a Szabadítóra tekintünk és a Szentlélek társaságára törekszünk, akkor megáldatunk azzal, hogy az Úr Lelkének szelídségében járjunk és békességünk legyen Őbenne. Nem fogunk félni és kételkedni, felismerjük minden dolog igazságát, mégpedig ahogy a dolgok „valójában vannak”.

Tanúbizonyságot teszek arról, hogy Mennyei Atya él, és Ő a boldogság nagyszerű tervének a szerzője. Tanúsítom, hogy Jézus Krisztus az Atya Egyszülött és Szeretett Fia. Tanúsítom, hogy Ő feltámadt. Ő él. Ő a mi Megváltónk és Szabadítónk. Bizonyságot teszek arról is, hogy áldottak vagyunk, hogy az idők teljessége adományozási korszakának egy figyelemre méltó időszakában élhetünk. Örömmel teszek tanúságot ezekről az igazságokról, Jézus Krisztus szent nevében, ámen.