A különleges könyv
„Te jössz az olvasásban, Apa” – mondta Bea. Kinyitotta a szentírásokat. Apa és Anya mellette ültek a kanapén.
Apa elolvasta az első szentírást. „Tudom, hogy szereti gyermekeit”.
„Tudom, hogy szereti gyermekeit” – ismételte Bea.
„…mindazonáltal – folytatta Apa – nem ismerem minden dolognak a jelentését.”*
A mindazonáltal nehéz szó volt. Bea még nem tudott olvasni, és nem mindegyik szónak ismerte a jelentését. De nagyon szerette elismételni a szavakat, amikor a családja együtt olvasta a szentírásokat.
Másnap, a szentírásolvasás során Apának volt egy meglepetése. „Van számodra egy különleges ajándékom” – mondta. Adott Beának egy könyvet. Az elején volt egy kép, amelyen emberek voltak és egy hajó.
„Ez az enyém?” – kérdezte Bea. Magához ölelte a nagy könyvet.
„A tiéd – felelte Apa. – Nézd csak meg belülről is.”
Bea kinyitotta a könyvet. A szeme elkerekedett. Olyan sok színes kép volt benne!
„Hogy hívják ezt a könyvet?” – kérdezte Bea.
Apa a borítón lévő szavakra mutatott. „Történetek a Mormon könyvéből” – válaszolta.
Bea az ujjával a borítón lévő szavakra mutatott. „Történetek a Mormon könyvéből” – mondta.
„Ugyanazok a történetek szerepelnek benne, amelyekről a szentírásokban is olvasunk” – mondta Anya.
Bea az egyik képre mutatott. „Ez ki?” – kérdezte.
„Nézzük csak. Látod az íjat és a nyilakat?” – kérdezte Anya.
Bea bólintott.
„Emlékszel, hogy olvastunk már valakiről, akinek eltörött az íja?” – kérdezte Apa.
„Nefi volt az?” – kérdezett vissza Bea.
„Igen, ez Nefi” – mondta Apa.
Bea elmosolyodott. „Köszönöm, Apa! Köszönöm, Anya! Imádom ezt a könyvet!”
Bea minden este olvasta a szentíráskönyvét Anyával és Apával. Rámutatott a képekre. Megtanult pár nehéz szót kiejteni. És megtanult önállóan elolvasni néhány egyszerű szót!
A szentírások olvasása boldogsággal töltötte el. Örült, hogy Anyával és Apával olvashatja őket!
Illusztrálta: Adam Record