Szilárd alapok

Utolsó napi szent fiatalok, akik életüket Jézus Krisztus sziklájára építik (lásd Hélamán 5:12).

A jellem próbája

Illusztrálta: Katie Payne

Nem erről volt szó. Nagy nehezen belementem, hogy segítek lekezelni a dédnagymamám kerítését lenmagolajjal, hogy ne menjen tönkre. Azonban ahogy telt a nap, patakokban folyt az arcomon az izzadság, és a segítőkészségem kimerültségbe fordult a hőségben.

Anyukám azt javasolta, tartsak egy kis szünetet és igyak valamit, mielőtt visszatérek a munkához, de én nekiálltam duzzogni, és makacsul kitartottam amellett, hogy a helyzetem siralmas.

„Dallin, azért nem jár semmilyen valós jutalom, ha jó a hozzáállásunk akkor, amikor minden jól megy az életben – mondta. – A jellem valódi próbája és az igazi jutalom akkor jön, ha olyankor is jól állsz hozzá a dolgokhoz, amikor minden siralmasnak tűnik.”

Egy héttel később a nagypapám megkérdezte, hogy lekezelném-e az ő kerítését is lenmagolajjal. Az ő kerítése hosszabb volt, és mindkét oldala kezelésre szorult.

Ezúttal eltökéltem, hogy változtatok a hozzáállásomon, még akkor is, ha nehézzé válik a munka. Korán nekiláttunk, de persze hamarosan perzselt minket a nap. A munka végeláthatatlannak tűnt, miközben nehéz vödrökben cipeltük a ragacsos, bűzös olajat. A kerítés menti tövises bokrok összeszurkálták a lábunkat. Amikor azonban arra gondoltam, amit anyukám mondott, nem panaszkodtam. Nem adtam fel. Gondosan dolgoztam, és igyekeztem jó hozzáállást tanúsítani.

Amikor végeztünk, ránéztem az újonnan lekezelt kerítésre, és büszke voltam a munkánkra. Fáradt voltam és ragacsos, de tudtam, hogy kiálltam a jellem egy fontos próbáját. Megtanultam, hogy akkor is lehet jó a hozzáállásom, amikor minden siralmasnak tűnik.

Dallin H., USA, Oklahoma