Miként bánt a Szabadító a nőkkel? A Fiatalság Erősségéért, 2023. márc.
Miként bánt a Szabadító a nőkkel?
Követhetjük Jézus Krisztus példáját, amikor kedvességet és tiszteletet tanúsítunk a nők iránt az életünkben.
Illusztrálta: Rose Datoc Dall
Az Újszövetségben Jézus Krisztus gyakran tanított váratlan dolgokat. (Például: Szeressük az ellenségeinket, és imádkozzunk azokért, akik üldöznek minket?1)
E tanítások némelyike dacolt az akkori kultúrával. A Szabadító azonban nem beilleszkedni próbált. Egy magasabb törvényt próbált tanítani, és meg akarta mutatni nekünk, hogyan bánjunk egymással. Példát mutatott egy olyan szeretetre, amely nem korlátozódott egy bizonyos korra, nemre vagy nemzetiségre.
Jézus idejében a nőket általában alsóbbrendűként kezelték. Manapság is vannak olyan kultúrák, amelyekben rendszerint nem bánnak tisztelettel a nőkkel. Talán te is egy ilyen helyen élsz. Ha ez így van, akkor krisztusi példát mutathatsz a közösségednek azáltal, hogy kedves és tiszteletteljes vagy mindenkivel – beleértve a lányokat és a nőket is az életedben.
Jézus törődött az édesanyjával
Jézus Krisztus az első nyilvános csodatételével az édesanyjának segített. Az ő feladata volt, hogy segítsen jóllakatni az embereket egy menyegzőn. Amikor elfogyott az ital, Jézus borrá változtatta a vizet, hogy jusson elegendő a vendégeknek.
Jézus válaszának a szóhasználata a mai fülünkkel talán kissé durvának hangzik: „Asszony, a mi dolgunk ez?” (János 2:4 [Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás]). Joseph Smith azonban világossá tette, hogy Jézus azt kérdezte az édesanyjától, mire van szüksége: „Mit szeretnél, mit tegyek te érted, ó, asszony?”2. És akkoriban asszonynak hívni valakit a tiszteletadás jele volt. Lényegében ezt mondta: Hölgyem, bármit is kér tőlem hittel, megadom magának.3
Pörgessük előre az időt körülbelül három évvel. Közvetlenül azelőtt, hogy meghalt volna a kereszten, Jézus az egyik utolsó cselekedeteként megbizonyosodott arról, hogy valaki gondoskodik majd az édesanyjáról.
„[M]onda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad! Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány” (János 19:26–27).
Jézus tisztelettel bánt a kitaszított nőkkel
Van legalább két példa arra, amikor a Szabadító tisztelettel bánt olyan nőkkel, akiket a társadalom kitaszított.
A Szabadító idejében a legtöbb zsidó lenézte a szamaritánus népet. Amikor azonban Jézus Krisztus találkozott egy szamaritánus nővel egy kútnál, könyörülettel és tisztelettel bánt vele. Sőt, ez volt az a beszélgetés, mely során először fedte fel, hogy Ő a megígért Szabadító!4 (Lásd János 4.)
Egy másik helyzetben egy nőt súlyos bűnön kaptak. A zsidó törvény szerint halálra akarták kövezni. Amikor a vezetők a Szabadítóhoz vitték ezt a nőt, Ő feltett nekik egy kérdést, amelytől megtorpantak és elgondolkodtak. Nem kövezték meg a nőt. Ezután a Szabadító bűnbánatra szólította az asszonyt, mondván: „eredj el és többé ne vétkezzél” (János 8:11).
Jézus megjelent nőknek a feltámadása után
Miután Jézus feltámadt, először Mária Magdalénát látogatta meg, aki a sírboltjánál gyászolt (lásd János 20:11–18). Más nők – Johanna, valamint Jakab édesanyja, Mária – az elsők között tudtak a feltámadt Úrról. Angyalok kérték őket arra, hogy osszák meg a bizonyságukat arról, amit láttak. (Lásd Lukács 24:1–10.)
Követhetjük az Ő példáját
Miként tudjuk a Szabadító példáját követni a nők iránti tiszteletben?
Prófétánknak, Russell M. Nelson elnöknek nagy gyakorlata van ezen a területen. Kilenc lány- és egy fiúgyermeket neveltek fel a feleségével, Dantzellel. Dantzel halála után feleségül vette Wendy Nelsont.
„Tiszteljük a nővéreket – nem csupán a közvetlen családunkban, hanem az összes csodálatos nővért az életünkben” – tanította.5
Tegyük ezt a hónapot az életünkben lévő nők iránti bátor, krisztusi szeretet és kedvesség hónapjává. Elég erős vagy ahhoz, hogy megváltoztasd a világot, kapcsolatról kapcsolatra!