Jézus Krisztus tanítványa vagyok

Írták: a Fiatal Nők és a Fiatal Férfiak általános elnökségei

Követheted a Szabadítót, és az Ő szavát másoknak is terjesztheted.

Elgondolkodtál már azon, hogy miért mondta Jézus néhány embernek, akit meggyógyított, hogy senkinek ne szóljon (lásd Márk 7:36)? Ennek az egyik oka esetleg az, hogy milyen követőkre volt szüksége. Talán azt gondoljátok, hogy ha az emberek a gyógyulásukról mesélnek másoknak, akkor ez jó módja lehet annak, hogy ezáltal többen kövessék Jézust. Jézusnak azonban nem csupán követőkre volt szüksége. Neki tanítványok kellettek.

Jézus azt mondta Péternek és Andrásnak: „Kövessetek engem” (Máté 4:19). E vers Joseph Smith-fordítása így szól: „Én vagyok az, akiről a próféták írtak; kövessetek engem” (Joseph Smith-fordítás, Máté 4:18). A meghívás nem arra szólt, hogy töltsenek vele némi időt. Azt akarta, hogy örökre az Ő tanítványai legyenek.

Nem csupán azt akarta, hogy figyeljék, amint Ő tanítja és szereti az embereket, valamint csodákat visz véghez. Azt akarta, hogy ők is tegyék ugyanezt. Azt akarta, hogy az Ő munkája a tanítványai munkája legyen. Krisztust választani azt jelentette, hogy megtanulnak úgy szolgálni, amiként Ő szolgált, és úgy gondolkodni, amiként Ő gondolkodott. Gyakorolták, hogy úgy éljenek, amiként Ő élt, Ő pedig okította őket, és megadta nekik a szükséges segítséget ahhoz, hogy hasonlóbbá váljanak Őhozzá.

A tanítvány szó görög megfelelője a mathétész. Ez a szó többet jelent a követőnél vagy tanulónál. Gyakran tanonc értelemben is használták, mert Krisztus napjaiban a tanítványok jellemzően egy olyan mestert választottak maguknak, akitől tanulni akartak, és akinek a helyét egy nap majd mesterként átvehetik. Krisztus nem követte a megszokott gyakorlatot. Ő ezt megfordította, és inkább Ő kutatta fel a tanítványait. Napjainkban Krisztus hív minket, hogy jöjjünk Őhozzá. Hív minket, hogy legyünk az Ő tanítványai, és hirdessük szavát a népe között, hogy örökkévaló életük lehessen (lásd 3 Nefi 5:13).

Egy, a Karib-térségből, Haitiről származó fiatal nő azzal mutatta ki vágyát, miszerint Krisztus tanítványa akar lenni, hogy meghívta az egyik nem egyháztag barátnőjét, jöjjön el vele egy FSY-konferenciára. A barátnője édesapja eleinte nem akarta elengedni a lányát. Az egyházi vezetők elmagyarázták, milyen épületes élmények várják ott, illetve meséltek a csodálatos fiatal felnőtt csoportvezetőkről, akik majd vigyáznak rá. Az apa megengedte a lányának, hogy részt vegyen, és miután látta, milyen nagy hatással volt az életére, azt is megengedte neki, hogy eljárjon az egyházi gyűlésekre, valamint – hat hónappal később – megkeresztelkedjen.

Egy dél-amerikai fiatal férfi Argentínából azzal mutatta ki vágyát, miszerint Krisztus tanítványa akar lenni, hogy megosztotta az édességét egy barátjával, miközben együtt utaztak a buszon. Amikor egy kávéízű cukorka került a kezébe, elmagyarázta, hogy soha nem szerette ezt az ízt, mivel a családjából senki nem kávézik. Ez egy beszélgetésbe fordult az egyházról, mely során meghívta a barátját a gyűlésekre, ami végül oda vezetett, hogy a barátja csatlakozott az egyházhoz, és még missziót is szolgált Chilében.

Nem mindenki szeretne majd csatlakozni az egyházhoz, akivel az egyházról beszélsz vagy akit meghívsz egy egyházi tevékenységre. Ez nem baj. Azok közül sem csatlakozott mindenki, akikkel Krisztus beszélt a földi szolgálattétele idején. Amikor azonban úgy döntünk, hogy Jézus Krisztus tanítványai leszünk és kijelentjük az Ő szavát, Ő bátorságot és isteni segítséget fog adni nekünk. Meg fogjuk tanulni, miként válhatunk hasonlóbbá Őhozzá, és ez az, amit a tanítványok tesznek.