A barátság és bizonyság hatalma

Vada Takasi elder

a Hetvenektől

Nyisd meg a szívedet a barátaid felé, és oszd meg, amiről tudod, hogy igaz.

Illusztrálta: Andrew Roberts

Évekkel ezelőtt, egy hideg napon két misszionárius órákon át próbált kapcsolatot teremteni az emberekkel Nagano utcáin Japánban. Beszélgettek néhány emberrel, egy kevesükkel tanítási időpontot is megbeszéltek, és látták, amint ezek az időpontok sorra meghiúsulnak.

E nehéz nap végén a misszionáriusok találkoztak egy csupán 15 éves fiatal férfival, aki szívesen tudott volna meg többet az egyházról.

Ez a fiatalember én voltam.

Barátságra lelni

Aznap az iskolából tartottam hazafelé, amikor találkoztam az egyik misszionáriussal. Tanított nekem az első látomásról, és bizonyságot tett az igaz voltáról. Akkoriban nem értettem mindent, de szerettem volna többet megtudni.

Két héttel később a misszionáriusok meghívtak egy karácsonyi összejövetelre az egyházba. Amikor megérkeztem, mindenki nagyon barátságos volt. Mosolyogva és kézfogással köszöntöttek, és Vada fivérnek neveztek. Azon tűnődtem, hogy honnan tudják a nevemet, és miért hívnak fivérnek. Kiderült, hogy a misszionáriusok mindenkinek szóltak az érkezésemről. Úgy éreztem, nagyon szívesen látnak és szükség van rám.

Amikor mindenki elkezdett karácsonyi himnuszokat énekelni, megkértek, hogy csatlakozzak hozzájuk. Amikor elénekeltük az Örvendj, világ című himnuszt (Himnuszok, 124. sz.) – ami addig számomra ismeretlen volt –, a Nagano gyülekezet tagjai éreztették velem, hogy közéjük tartozom. Hamarosan jó barátok lettünk.

Amikor kimész a világba, fordulj mások felé, amennyire csak lehetséges. Ez az összetartozás érzéséhez vezet, amely gyakran barátsággá fejlődik. Az olyan igaz barátság, mely Isten szeretetének a megosztásán, illetve azon alapul, hogy igyekszel úgy szeretni másokat, ahogyan Ő teszi, örökre meg fogja áldani az életedet.

Az igazság megismerése

A misszionáriusok több mint egy éven át tanítottak engem. Eljártam az istentiszteletre, és továbbra is kapcsolatban voltam az egyháztagokkal. Együtt játszottunk, és sok mindenről beszélgettünk. Arra biztattak, hogy kövessem a Szabadítót és keresztelkedjek meg, de aggódtam.

A szüleim elkötelezett buddhisták voltak, és nem nézték jó szemmel az egyházról való tanulásomat. Mivel szerettem volna megfelelni a családom elvárásainak, azt mondtam a misszionáriusoknak, hogy nem keresztelkedhetek meg. Azonban Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának az igazságai arra késztettek, hogy ne arra az ösvényre térjek, amelyről a körülöttem lévők többsége győzködött, hanem egy másikra. Nekem kellett eldöntenem, melyik ösvényt választom.

Minél többet gondolkodtam rajta, annál inkább éreztem, hogy imádkoznom kell. Letérdeltem az ágyam mellett, és életemben először hangosan imádkoztam. Mielőtt még befejeztem volna, a Szentlélek már világossá tette számomra, hogy rátaláltam az igazságra. De mit fognak gondolni a szüleim?

Amikor a szüleim rájöttek, hogy szeretnék megkeresztelkedni, a legnagyobb meglepetésemre beleegyeztek, hogy a misszionáriusok ellátogassanak hozzánk. Amikor megérkeztek az otthonunkba, a szüleimet jó érzés töltötte el. Miután beszélgettünk egy ideig, a misszionáriusok arra kértek minket, hogy énekeljük el a Ha szeretet van otthon című himnuszt (Himnuszok, 186. sz.). Miközben együtt énekeltünk, édesanyámnak könnyek szöktek a szemébe. Mindenkit megérintett a dal.

Ez az élmény meglágyította a szüleim szívét, és egy évvel és nyolc hónappal azután, hogy először találkoztam a misszionáriusokkal, megkeresztelkedtem. Később Utah-ban szolgáltam missziót, és számos csodálatos lehetőségben volt részem az egyházban.

Szeretet és megosztás

Végiggondoltad már valaha, hogy miként áldja meg az életedet Jézus Krisztus evangéliuma? Ha így teszel, akkor eltölt majd az Isten iránti szeretet, és jobban megérted, miszerint Ő annyira szeret téged, hogy elküldte a világnak az Ő Egyszülött és becses Fiát, Jézus Krisztust, hogy megerősítsen és felemeljen téged, amint Őhozzá jössz.

Amikor érzed ezt a szeretetet, remélem, úgy reagálsz majd rá, hogy megnyitod a szívedet a szeretteid és mások felé, és megosztod, amiről tudod, hogy igaz. Áldott lett az életem azon barátaim miatt, akik felkaroltak engem, és megosztották velem a Szabadító és az Ő evangéliuma iránti szeretetüket. Azáltal is áldásokban részesülök, hogy tovább erősítem a bizonyságomat az ima, Jézus Krisztus életének és tanításainak a tanulmányozása, valamint azon döntésem révén, hogy az Ő tanítványa leszek. Ezt te is meg tudod tenni!

Miközben igyekszel emlékezni a keresztelkedésed és a Szentlélek ajándékának az elnyerése alkalmával tett ígéreteidre, Isten ígérete szerint a Szentlélek „minden olyan dolgot meg fog mutatni nek[ed], amelyet meg kell tenne[d]” (2 Nefi 32:5). Kérlek, hogy legyen hited az Ő ígéretében. Ő a helyes irányba tud vezetni téged mindabban, amit teszel és mondasz. Baráti kezet nyújthatsz, és meghívhatsz másokat, hogy hallgassák meg a bizonyságodat. Tudom, hogy ez sokkal boldogabbá tehet téged, mint bármi más.