Általános konferencia
„Épüljön fel nevemhez ez a ház”
2020. áprilisi általános konferencia


2:3

„Épüljön fel nevemhez ez a ház”

(Tan és szövetségek 124:40)

A templomokban elnyert szövetségek és elvégzett szertartások elengedhetetlenek a szívünk megszenteléséhez és Isten fiainak és leányainak végső felmagasztosulásához.

A Szent ligetben 200 évvel ezelőtt a fiatal Joseph Smith látta Istent, az Örökkévaló Atyát és az Ő Fiát, Jézus Krisztust, és beszélt is Velük. Joseph tudomást szerzett Tőlük az istenség valódi természetéről és a folyamatos kinyilatkoztatásról, mialatt ez a mennyei látomás bevezette az „idők teljességének adományozási korszak[át]” az utolsó napokban.1

Körülbelül három évvel később, 1823. szeptember 21. estéjén buzgó imájának eredményeképpen Joseph hálószobája megtelt fénnyel, mígnem „fényesebb lett, mint délben”2. Egy személy jelent meg az ágya mellett, aki a fiatal fiút a nevén szólította, majd kijelentette, hogy „ő egy hírnök, akit Isten színe elől küldtek… és a neve Moróni”3. Utasításokat adott Josephnek a Mormon könyve napvilágra kerülését illetően.

Ezután pedig Moróni az ószövetségi Malakiás könyvéből idézett, szóhasználatában egy kissé eltérve a megszokott fordítástól:

„Íme, én ki fogom nyilatkoztatni nektek a papságot, Illés próféta keze által, az Úr nagy és félelmetes napjának eljövetele előtt. […]

És ő a gyermekek szívébe ülteti az atyáknak tett ígéreteket, és a gyermekek szíve atyáikhoz fordul. Ha nem így lenne, akkor az egész föld teljesen elpusztulna az ő eljövetelekor.”4

Fontos, hogy Moróni Joseph Smithnek adott, Illés küldetését illető tanítása indította el a templomi és családtörténeti munkát az utolsó napokban, és kulcsfontosságú szerepe volt „mindenek [visszaállításában], a mikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleitől fogva”5.

A Szentlélek segítségéért imádkozom, miközben együtt tanulunk azokról a szövetségekről, szertartásokról és áldásokról, amelyek Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza templomaiban érhetőek el számunkra.

Illés visszatérése

Egy alapvető kérdéssel szeretném kezdeni: Miért volt jelentős Illés visszatérése?

Utolsó napi kinyilatkoztatásokból tudjuk, hogy „Illés rendelkezett a melkisédeki papság pecsételő hatalmával”6, és „ő volt az utolsó ilyen próféta Jézus Krisztus ideje előtt”7.

Joseph Smith próféta így magyarázta: „Illés lelke, hatalma és elhívása abból áll, hogy hatalmatok van a melkisédeki papság… teljességéhez tartozó… kulcs[ot] viselni; továbbá… elnyerni… minden olyan szertartást, amely Isten királyságához tartozik, méghozzá az atyák szívét a gyermekek felé fordítani, és a gyermekek szívét az atyákhoz, mégpedig azokhoz, akik a mennyben vannak.”8

A szent pecsételő felhatalmazásra azért van szükség, mert „a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen”9.

Joseph mélyebben kifejtette: „Hogyan fogja Isten ezt a nemzedéket megmenteni? El fogja küldeni Illést, a prófétát… Illés ki fogja nyilatkoztatni a szövetségeket, hogy az atyák szívét a gyermekekhez pecsételje, a gyermekeket pedig az atyákhoz.”10

Illés és Mózes megjelentek a Színeváltozás hegyén, és Péterre, Jakabra és Jánosra ruházták ezt a felhatalmazást.11 1836. április 3-án Illés a Kirtland templomban is megjelent Mózessel, illetve Éliással, és ugyanezeket a papsági kulcsokat Joseph Smithre és Oliver Cowderyre ruházta.12

Az, hogy Illés 1836-ban visszaállította a pecsételő felhatalmazást, szükséges volt ahhoz, hogy a világ felkészüljön a Szabadító második eljövetelére, ugyanakkor fokozott és az egész világra kiterjedő érdeklődést eredményezett a családtörténeti kutatás iránt.

A szívek megváltoztatása, odafordítása és megtisztítása

A szív szó több mint ezerszer szerepel az alapművekben. Ez az egyszerű, ám jelentőségteljes szó gyakran az ember belső érzéseit fejezi ki. A szívünk – a vágyaink, érzelmeink, szándékaink, mozgatórugóink és hozzáállásunk összessége – határozza meg, hogy kik vagyunk és kivé válunk. Az Úr munkájának lényege a szívek megváltoztatása, odafordítása és megtisztítása az evangéliumi szövetségek és a papsági szertartások révén.

Nem kizárólag azért építünk szent templomokat vagy lépünk be az ajtajukon, hogy emlékezetes egyéni vagy családi élményben legyen részünk. A templomokban elnyert szövetségek és elvégzett szertartások elengedhetetlenek a szívünk megszenteléséhez, valamint Isten fiainak és leányainak végső felmagasztosulásához.

Elültetni a gyermekek szívébe az atyáknak – méghozzá Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak – tett ígéreteket, a gyermekek szívét a saját atyáik felé fordítani, valamint családtörténeti kutatást és helyettes általi templomi szertartásokat végezni – ezek olyan munkák, melyek a fátyol mindkét oldalán megáldják az embereket. Amint buzgón munkálkodunk ebben a szent munkában, engedelmeskedünk azon parancsolatoknak, hogy szeressük és szolgáljuk Istent és a felebarátainkat.13 Az ilyen önzetlen szolgálat segít nekünk abban, hogy igazán „Őt hallgassuk”14 és a Szabadítóhoz jöjjünk.15

A legszentebb szövetségek és papsági szertartások csak a templomban, az Úr házában nyerhetőek el. Minden, amit a templomban tanulunk és teszünk, Jézus Krisztus isteni voltát és a Mennyei Atya nagyszerű boldogságtervében betöltött szerepét emeli ki.

Belülről kifelé

Ezra Taft Benson elnök jellemezte azt a fontos mintát, amelyet a Megváltó arra használ, hogy „véghezvigye… az ember halhatatlanságát és örök életét”16. Ezt mondta: „Az Úr belülről kifelé dolgozik. A világ kívülről befelé. A világ kiemelné az embereket a nyomornegyedekből. Krisztus a nyomornegyedet veszi ki az emberekből, akik aztán maguk mennek ki a nyomornegyedekből. A világ környezetük megváltoztatásával formálná az embereket. Krisztus az embereket változtatja meg, akik aztán megváltoztatják a környezetüket. A világ az emberi viselkedést formálná, Krisztus azonban az emberi természetet is meg tudja változtatni.”17

A szövetségek és a papsági szertartások központi szerepet játszanak a lelki újjászületés és átformálódás szüntelen folyamatában; ezek azok az eszközök, melyek által az Úr mindnyájunkkal belülről kifelé munkálkodik. Az állhatatosan tiszteletben tartott, mindig emlékezetbe idézett, és „az élő Isten Lelkével… a szívnek hústábláira”18 írt szövetségek célt és bizonyosságot nyújtanak nekünk mind a halandóságban, mind az örökkévalóságban elnyerhető áldások felől. Az érdemesen elnyert és folyamatosan emlékezetben tartott szertartások megnyitják azokat a mennyei csatornákat, melyeken keresztül az életünkbe áramolhat az isteniség ereje.

Nem azért jövünk a templomba, hogy elbújjunk vagy elmeneküljünk a világ gonoszságai elől. Azért jövünk a templomba, hogy legyőzzük a gonosz világát. Amikor meghívjuk az életünkbe „az isteniség hatalm[át]”19 azáltal, hogy papsági szertartásokban részesülünk, valamint szent szövetségeket kötünk és tartunk meg, a sajátunkat felülmúló erővel áldatunk meg20 a halandóság kísértéseinek és kihívásainak legyőzéséhez, valamint azért, hogy jót tegyünk és jóvá váljunk.

E ház hírneve elterjed

Ezen adományozási korszak első templomát az Ohio állambeli Kirtlandben építették, és 1836. március 27-én szentelték fel.

Egy héttel a felszentelés után egy Joseph Smith prófétának szóló kinyilatkoztatásban az Úr kijelentette:

„[Ö]rvendjen népem egészének szíve, akik szívvel-lélekkel felépítették nevemnek ezt a házat. […]

Igen, ezrek és tízezrek szíve örvend majd nagyon a kiáradó áldások, valamint azon felruházás következtében, amellyel szolgáim e házban felruháztatnak.

És e ház hírneve elterjed idegen földekre; és ez a kezdete annak az áldásnak, amely népem fejére kiárad.”21

Kérlek, szenteljetek figyelmet ennek a két kifejezésnek: „ezrek és tízezrek szíve örvend majd nagyon” és „e ház hírneve elterjed idegen földekre”. Lenyűgöző kijelentések voltak ezek 1836 áprilisában, amikor az egyháznak mindössze maroknyi tagja és egyetlen temploma volt.

Ma, 2020-ban, 168 működő templomunk van. Negyvenkilenc további templom áll építés alatt, illetve került már bejelentésre. Az Úr házai épülnek a „tenger szigetein”22, valamint olyan országokban és helyeken, amelyekről korábban többen is azt gondolták, hogy nem engedélyeznének templomot.

A felruházás szertartása jelenleg 88 nyelven kerül bemutatásra, és még sokkal több nyelven is elérhetővé válik, amint templomok épülnek Isten még több gyermeke megáldására. A következő 15 évben minden bizonnyal megduplázódik azon nyelvek száma, amelyen elérhetőek lesznek a templomi szertartások.

Az idén 18 templom első kapavágására és építésének megkezdésére kerül majd sor. Ezzel szemben az első 18 templom felépítése 150 évbe telt az egyház 1830-as megalapításától kezdve egészen 1980-ig, amikor is Spencer W. Kimball elnök felszentelte a Japán Tokió templomot.

6 templom

Gondoljátok csak át a templomi munka felgyorsulását csupán Russell M. Nelson elnök élete folyamán. Amikor Nelson elnök 1924. szeptember 9-én megszületett, az egyháznak hat működő temploma volt.

26 templom

Amikor 60 évvel később, 1984. április 7-én apostollá rendelték, 26 működő templom volt, azaz 60 év alatt hússzal nőtt a templomok száma.

159 templom

Amikor Nelson elnököt az egyház elnökeként támogatták, 159 működő templom volt, azaz a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjaként töltött 34 évnyi szolgálata során 133-mal nőtt a templomok száma.

Működő és bejelentett templomok

Mióta 2018. január 14-én az egyház elnöke lett, Nelson elnök már 35 új templomot jelentett be.

A ma álló templomok 96 százalékát Nelson elnök élete során szentelték fel; 84 százalékukat az ő apostollá rendelése óta.

Mindig arra összpontosítsatok, ami a leginkább számít!

Az Úr visszaállított egyházának tagjaiként mindannyian csodálattal ámulunk az Ő munkájának folyamatosan növekvő sebességén az utolsó napokban. És még több templomunk lesz.

Brigham Young elnök így prófétált: „Ennek a munkának az elvégzésére nem egy, de több ezer templomra lesz szükség. Férfiak és nők ezrei és tízezrei fognak elmenni ezekbe a templomokba, hogy elvégezzék a szertartásokat mindazokért az emberekért, akik olyan régen éltek, amilyen messzire a múltban azt az Úr kinyilatkoztatja.”23

Érthető módon minden egyes új templom bejelentése nagy öröm forrása, és okot ad arra, hogy hálát adjunk az Úrnak. Azonban elsődlegesen nem csupán a helyszínre vagy az épület szépségére kell összpontosítanunk, hanem azokra a szövetségekre és szertartásokra, amelyek megváltoztathatják a szívünket és elmélyíthetik a Szabadító iránti odaadásunkat.

Az alapvető kötelezettségek, amelyek az Úr visszaállított egyházának tagjaiként rajtunk nyugszanak, a következőek: (1) „Őt hallgassuk!”24, illetve szövetségek és szertartások által változtassuk meg a saját szívünket, valamint (2) örömmel teljesítsük be azt az Istentől kapott feladatunkat, hogy az egész emberi család számára biztosítsuk a templomi áldásokat a fátyol mindkét oldalán. Az Úr útmutatásával és segítségével valóban teljesítjük majd ezeket a szent kötelességeket.

Sion felépítése

Joseph Smith próféta kijelentette:

„Sion felépítése olyan ügy, amely minden korban érdekelte Isten népét; ez egy olyan téma, amelyről próféták, papok és királyok különös élvezettel beszéltek; örömteli várakozással néztek elébe annak a napnak, amelyben most élünk; és mennyei és örömteli várakozástól fűtve énekeltek, írtak és jövendöltek erről a napunkról; de anélkül haltak meg, hogy látták volna; …és ránk maradt az, hogy lássuk, részt vegyünk benne, és segítsük az utolsó napi dicsőség előrehaladását.”25

„A mennyei papság egyesülni fog a földivel, hogy létrehozza azokat a nagyszerű célokat; …egy olyan munkáét, amelyet Isten és az angyalok elragadtatva fontolgattak az elmúlt nemzedékekben; amely feltüzelte az ősi pátriárkák és próféták lelkét; egy olyan munkáét, amelynek az a célja, hogy létrehozza a sötétség erőinek pusztulását, a föld megújulását, Isten dicsőségét és az emberi család szabadulását.”26

Ünnepélyesen bizonyságot teszek arról, hogy az Atya és a Fiú megjelentek Joseph Smithnek, Illés pedig visszaállította a pecsételés felhatalmazását. A szent templomi szövetségek és szertartások megerősíthetnek minket, valamint megtisztíthatják a szívünket, miközben „Őt hallgatjuk”27, illetve elnyerjük az isteniség hatalmát az életünkben. Arról is tanúságot teszek, hogy ez az utolsó napi munka el fogja pusztítani a sötétség hatalmait, és elhozza az emberi család szabadulását. Ezekről az igazságokról teszek örömteli bizonyságot az Úr Jézus Krisztus szent nevében, ámen.