Baráttól barátnak
Felkészülés a misszióra
„Szíveiteket felkészítitek az Úrnak” (1 Sámuel 7:3)
Néhány évvel azután, hogy a családom megkeresztelkedett, a misszionáriusok minden nap az otthonunkban ebédeltek. Megtanultam szeretni a misszionáriusokat, és olyan akartam lenni, mint ők.
Amikor 11 éves voltam, a püspököm behívott az irodájába egy interjúra. – Ulisses, itt az ideje annak, hogy elkezdj felkészülni a missziódra – mondta. Megdöbbentem, mivel még csak 11 éves voltam. – Most kell elkezdenünk a felkészülést – erősítette meg újra.
– Időnként interjút tartok veled, hogy lássam, hogyan állsz a felkészüléssel – mondta a püspököm. Ezután adott néhány útmutatást. Tanított a parancsolatokról, a papságról, az érdemességről és a becsületességről. Nagyon nagy hatással volt rám, amikor belenézett a szemembe és ezt mondta: – Ha követed azokat az utasításokat, melyeket adok neked, akkor misszióban fogsz szolgálni.
Mindig emlékeztem a szavaira, különösen akkor, amikor kihívásokkal kellett szembenéznem. Egyszer például az édesanyám pénz adott, hogy menjek el a boltba, és vegyek gyümölcsöt. A pénztáros véletlenül több pénzt adott vissza, mint amennyit fizettem a gyümölcsért. Elindultam hazafelé, és amikor kinyitottam a kezem, láttam, hogy több pénz volt nálam, mint amennyit vittem.
Sátán megpróbált meggyőzni, hogy tartsam meg a pénzt magamnak. – Ezt most arra költhetem, amire akarom, ami pedig egyébként is visszajárt, odaadom édesanyámnak – gondoltam magamban. Ám ekkor azt gondoltam: – Nem, nem ezt mondta nekem a püspök. Ha misszionárius akarok lenni, becsületesnek kell lennem. Akkor érezni kezdtem a Lélek hatását. Visszamentem a boltba és visszaadtam a pénzt. Ez jó érzéssel töltötte el a szívemet. Becsületes voltam, engedelmeskedtem a parancsolatoknak és felkészülök a missziómra – gondoltam magamban. – Misszionárius leszek, ezért becsületesnek kell lennem.
Amikor középiskolába jártam, dolgoztam, hogy pénzt keressek a missziómra. Szüleim szegények voltak, és nem tudtak mindent fizetni. Nem sok pénzt kerestem, de miután befizettem a tizedet, eldöntöttem, hogy havonta veszek egy-egy ruhát a missziómra. Az egyik hónapban vettem egy inget, a másikban egy nyakkendőt, a következőben megint egy inget. Ez alatt a három év alatt elegendő pénzt spóroltam, hogy megvehessek minden szükséges dolgot. Elegendő pénzt spóroltam, hogy fizessem a missziómat. Megtanultam a spórolás tantételét. Megtanultam a tized törvényének való engedelmesség tantételét, és azt, hogy milyen sok áldásban részesülünk, ha fizetjük a tizedet.
A misszióm csodálatos élményt jelentett számomra. Segített megérteni az élet tantételeit és azt, hogy miként alkalmazzam az evangéliumot mindennapi tevékenységeim során.
Fiúk és lányok, készüljetek fel egy jó misszióra és egy jó életre. Az Úr arra vár, hogy nekünk adhassa az összes áldását, amelyre szükségünk van.