Látogatótanítói üzenet, 2010. szeptember
A felnövekvő nemzedék táplálása iránti felelősségünk
Tanulmányozd ezt az anyagot, és amikor megfelelőnek érzed, beszéld meg az általad látogatott nőtestvérekkel. A kérdések segítségével megerősítheted a nőtestvéreket, és te is életed szerves részévé teheted a Segítőegyletetet.
A következő szentírásokat használtuk fel
Példabeszédek 22:6; Efézusbeliek 6:4; Énós 1:1; Alma 53:20–21; 56:47; 57:27
Fennáll a veszélye, hogy ha nem tápláljuk a felnövekvő nemzedékünket, fiataljaink olyanná válnak, mint a Móziás 26-ban leírt nemzedék. Közülük sokan nem hittek atyáik hagyományaiban, ezért hitükre nézve különálló emberek voltak, és azok is maradtak. A mi felnövekvő nemzedékünket hasonlóképpen félre lehet vezetni, ha nem értik meg, mi a részük Mennyei Atyánk tervében.
Így hát, mi az, ami majd biztonságban tartja a felnövekvő nemzedéket? Az egyházban a szabadító tantételekről tanítunk, melyek egyúttal családi tantételek is. Ezek azok a tantételek, amelyek segítenek majd a felnövekvő nemzedéknek, hogy ők is családot alapítsanak, majd tanítva a családjukat felkészítsék őket a szertartásokra és szövetségekre. A következő nemzedék pedig tanítja az utána következőt, és így tovább.
Szülőkként, vezetőkként és egyháztagokként ezt a nemzedéket arra készítjük fel, hogy részesüljenek Ábrahám áldásaiban: vagyis a templomra készítjük fel őket. Felelősséggel tartozunk, hogy nagyon világosak legyünk a családi kiáltványban található tan főbb pontjaival kapcsolatban. Az anyaság és apaság örökkévaló szerepek és felelősségek. Mindannyian viseljük a felelősség férfi vagy nő részét a tervben.
Ezt a tant bármilyen környezetben taníthatjuk. Tisztelettel kell beszélnünk a házasságról és a családról. A felnövekvő nemzedék kimondott szavaink mellett nagy reményt és tudást meríthet az érzéseinkből és abból, ahogyan a család lelkületét sugározzuk.
Julie B. Beck, a Segítőegylet általános elnöke.
Történelmünkből
Gordon B. Hinckley elnök 1995. szeptember 23-án az általános segítőegyleti gyűlésen a következőket mondta a nőtestvéreknek: „A világ, amelyben élünk, zavaros, változó értékű világ. Éles hangok kiáltanak ezért vagy azért, hogy elárulják a viselkedés időtálló normáit.”1 Hinckley elnök ezután tovább folytatta, hogy bemutassa a nőtestvéreknek, az egyháznak és végső soron minden embernek „A család: Kiáltvány a vilához” című kijelentést.
Az ezt követő években sok nyelvre lefordították ezt a prófétai iratot, és eljuttatták a világ vezetőihez is. A kiáltvány arra kéri a polgárokat és a kormányvezetőket, hogy „támogassák azokat a lépéseket, melyek célja a családnak mint a társadalom alapegységének a fenntartása és megerősítése”.2
A kiáltvány lett az alapja a családdal kapcsolatos utolsó napi szent hitelveknek. Olyan nyilatkozat ez, melybe erősen belekapaszkodhatunk, és tudhatjuk, hogy az előírásai szerinti élet által megerősíthetjük családunkat és otthonunkat.
© Intellectual Reserve, Inc., 2010. Minden jog fenntartva. Printed in Germany. Az angol eredeti jóváhagyva: 6/09. A fordítás jóváhagyva: 6/09. A Visiting Teaching Message, September 2010 fordítása. Hungarian. 09369 135