2013
Család és barátok mindörökké
december 2013


Első elnökségi üzenet, 2013. december

Család és barátok mindörökké

Kép
Henry B. Eyring elnök

Bárhol is élsz, vannak olyan barátaid, akik azután a nagyobb boldogság után kutatnak, melyet te a Jézus Krisztus visszaállított evangéliuma szerinti életben találtál meg. Talán szavakkal nem tudják pontosan leírni ezt a fajta boldogságot, de felismerik, amikor látják az életedben. Éppen ezért nagyon szeretnék jobban megismerni az ilyen fajta boldogság forrását, különösen akkor, amikor látják, hogy hozzájuk hasonlóan téged is érnek megpróbáltatások.

Boldogság töltött el téged, amikor betartottad Isten parancsolatait. Ez pedig az evangélium szerinti élet megígért gyümölcse (lásd Móziás 2:41). Nem azért tartod be hithűen az Úr parancsolatait, hogy azt mások lássák, de amikor látják, milyen boldog vagy, az Úr felkészíti őket arra, hogy meghallgassák az evangélium visszaállításának jó hírét.

A kapott áldásaid leköteleznek, és csodálatos lehetőségeket teremtenek a számodra. Jézus Krisztus szövetséges tanítványaként, köteles vagy másoknak is megadni a lehetőséget, hogy nagyobb boldogságra tehessenek szert, különösen a barátaidnak és a családod tagjainak.

Az Úr látta a lehetőségedet, és a következő parancsolatban így magyarázta el az erre irányuló kötelességedet: „Minden embernek, akit figyelmeztettek, figyelmeztetnie kell a felebarátját” (T&Sz 88:81).

Az Úr megkönnyíti e parancsolat betartását a szívedben végbement változáson keresztül, amint elfogadod és követed Jézus Krisztus evangéliumát. Ennek eredményeképp a mások iránti szereteted növekszik, csakúgy, mint azon vágyad, hogy ők is megtapasztalják ugyanazt a boldogságot, mint te.

E változás egyik megnyilvánulása, hogy miként reagálsz az Úr misszionáriusi munkájában való részvétel lehetőségére. A teljes idejű misszionáriusok hamar megtanulják, hogy az igazán megtért emberek örömmel fogadják azon felkérésüket, hogy adjanak ajánlásokat nekik. A megtértek arra vágynak, hogy barátaik és családtagjaik is osztozzanak a boldogságukban.

Amikor az egyházközségi misszióvezetőd vagy a misszionáriusok olyan neveket kérnek tőled, akiket taníthatnak, hatalmas megtiszteltetés számodra. Tudják, hogy a barátaid látták a boldogságodat, ezért azok a barátok felkészíttettek arra, hogy hallják és elfogadják az evangéliumot. Továbbá bizalmuk van benned, hogy olyan barát leszel, akire ezeknek az embereknek szükségük lesz a királyságba történő belépésükkor.

Nem kell attól tartanod, hogy elveszíted a barátaidat, ha meghívod őket, hogy találkozzanak a misszionáriusokkal. Nekem is vannak olyan barátaim, akik bár visszautasították a misszionáriusokat, sok éven át fejezték ki hálájukat azért, hogy felajánlottam nekik valamit, ami oly drága a számomra. Örökkévaló barátságokat köthetsz az evangélium felajánlásával, amelyről látják, hogy boldoggá tett téged. Soha ne szalassz el egyetlen lehetőséget sem arra, hogy meghívd a barátaidat, és különösen a családtagjaidat, hogy válasszák a boldogság tervének követését.

Nincs nagyszerűbb lehetőség erre, mint az egyház templomaiban. Ott az Úr fel tudja ajánlani a szabadítás szertartásait az őseinknek, akik nem részesültek azokban életük során. Ők szeretettel és reménnyel tekintenek le rád. Az Úr megígérte, hogy lehetőségük lesz az Ő királyságába jönni (lásd T&Sz 137:7–8), és szeretetet ültetett a szívedben irántuk.

Sokan érezték már az abból fakadó örömöt, amikor felajánljuk másoknak a templomi szertartásokat, ahhoz hasonlóan, amikor neveket adunk a misszionáriusoknak. Még nagyobb örömöt érezhetsz, amikor te magad végzed el a szertartásokat az őseidért. Joseph Smith próféta azt a kinyilatkoztatást kapta, hogy örök boldogságunkat csak úgy érhetjük el, ha felajánljuk eme áldáshoz vezető utat az őseinknek is a helyettesítő templomi szertartásokon keresztül (lásd T&Sz 128:18).

A karácsony a Szabadító és az Ő evangéliumán keresztül érkező öröm felé fordítja a szívünket. Úgy mutathatjuk ki leginkább az iránta érzett hálánkat, ha felajánljuk ezt a boldogságot másoknak. A hála pedig örömmé változik, amikor neveket ajánlunk a misszionáriusoknak és elvisszük az őseink neveit a templomba. A hála e bizonyítéka olyan barátságokat és családokat épít, melyek örökké tartanak.

Tanítás ebből az üzenetből

Eyring elnök elmagyarázza, hogy úgy mutathatjuk ki a Szabadtó iránt érzett szeretetünket, hogy megosztjuk másokkal az evangéliumot. Megbeszélheted az általad tanítottakkal, hogy az evangélium ajándéka hogyan áldotta meg az életüket. Felkérheted őket, hogy imádságos lélekkel gondolják át, kivel szeretnék megosztani az evangélium ajándékát és ezt hogyan fogják megtenni.

Nyomtatás