Fiataloknak
Bizonyságom alapja
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Idahóban él.
Tizenhat éves voltam, amikor egy barátom átjött hozzánk a misszionáriusokkal. Egy hónap sem telt el az első beszélgetés után, és minden kérdésemre világos válasz érkezett. Éreztem, hogy a Szentlélek bizonyságot tesz a visszaállítással kapcsolatos üzenetek igaz voltáról. Ez nem hasonlított semmire, amit korábban valaha is éreztem, és tudtam, hogy minden igaz.
Ugyanakkor több elutasításban és ellenállásban volt részem, mint előtte bármikor. Magányosnak, fáradtnak és zavartnak éreztem magamat. Ha a helyesen cselekedtem, akkor miért szembesültem ekkora nehézségekkel? Nem értettem, hogy a megpróbáltatásaim miként szolgálják a javamat. A misszionáriusok megtanítottak rá, hogyan böjtöljek és imádkozzak, akár még az iskolában is. Amikor csak elviselhetetlenné vált a helyzet, kiöntöttem a szívemet, és azonnal éreztem a Lélek vigasztalását.
A keresztelőm hete tele volt megpróbáltatásokkal. A főnököm megfenyegetett, hogy kirúg, ha nem hagyom ki a keresztelőt, hogy beugorjak valaki helyett; azután vesekő miatt kórházba kerültem; végül pedig a szüleim felszólítottak, hogy költözzek el otthonról. Annyi minden történt, amire nem volt befolyásom, hogy nem tehettem mást, és az Úrhoz fordultam.
Azonban e megpróbáltatások mindegyike tényleg a javamra vált. Segítettek jobban megismerni az evangélium tanait, ez pedig megalapozta a bizonyságomat.