Alma 23–27

Az anti-nefi-lehiták

Egy nép, amely úgy döntött, hogy szeretni fogják az ellenségeiket

A lámániták közül sokan Ammontól és a fivéreitől hallottak Istenről. Ezeknek a lámánitáknak erős hitük volt az Úrban, és követték Isten parancsolatait. Új nevet szerettek volna, ezért lámániták helyett Anti-Nefi-Lehi népének nevezték el magukat.

Alma 23:3–7, 16–17

Az anti-nefi-lehiták az Istenbe vetett hitük miatt megváltoztak. Az általuk egykor elkövetett összes rossz dolgot megbánták. Tudták, hogy Isten szereti őket és megbocsátott nekik.

Alma 24:8–14

A lámániták dühösek voltak, és az anti-nefi-lehiták megtámadására készülődtek. Az anti-nefi-lehiták harc helyett ígéretet tettek Istennek. Azt mondták, hogy soha nem fognak többé embereknek ártani. Ezt azzal tanúsították, hogy eltemették a fegyvereiket. Úgy döntöttek, hogy szeretni fogják az ellenségeiket, nem pedig ártani nekik és ölni őket.

Alma 24:1–19; 26:31–34

A lámániták, akik nem hittek Istenben, megtámadták az anti-nefi-lehitákat.

Alma 24:20

Az anti-nefi-lehiták hittek abban, hogy ha megölik őket, akkor Istennel fognak élni. Betartották az Istennek tett ígéretüket, és nem harcoltak a lámánitákkal.

Alma 24:16, 21

Harc helyett az anti-nefi-lehiták imádkoztak. Ezt látva, a lámániták közül sokan felhagytak a támadással. Rosszul érezték magukat amiatt, hogy embereket ölnek. Ezek a lámániták szintén úgy döntöttek, hogy soha többé nem ártanak senkinek. Csatlakoztak az anti-nefi-lehitákhoz.

Alma 24:21–27; 25:13–16

Idővel egyre többen támadták meg őket. Ammont és fivéreit elszomorította az, hogy az anti-nefi-lehiták szenvednek. Megkérték a királyt, hogy fogja a népét és költözzenek el a nefitákhoz. A király azt mondta, hogy ha az Úr azt akarja, akkor elmennek. Ammon imádkozott. Az Úr azt mondta, hogy menjenek, és Ő meg fogja őket oltalmazni.

Alma 27:2–15

A nefiták földet adtak az anti-nefi-lehitáknak, és megvédték őket. Viszonzásként az anti-nefi-lehiták ételt adtak a nefitáknak. Az anti-nefi-lehitáknak nagy hitük volt és szerették Istent. Mindenkivel becsületesek voltak, és betartották azt az ígéretüket, hogy soha nem harcolnak. Egész életükben hithűek voltak.

Alma 27:20–30