Április 5–11. Tan és szövetségek 30–36: „Elhívást kapsz, hogy prédikáld evangéliumomat”. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: Tan és szövetségek, 2021 (2020).

Április 5–11. Tan és szövetségek 30–36. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: 2021.

Kép

korai misszionáriusok

Április 5–11.

Tan és szövetségek 30–36

„Elhívást kapsz, hogy prédikáld evangéliumomat”

A szentírásokban meglátátásokat találunk egyedi helyzetünkre vonatkozóan. Kérd az Urat, hogy segítsen megtalálnod a neked szánt üzenetet a Tan és szövetségek 30–36-ban.

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Parley P. Pratt körülbelül egy hónapja volt az egyház tagja, amikor elhívást kapott „a vadonba” (Tan és szövetségek 32:2), hogy prédikálja az evangéliumot. Thomas B. Marsh még ennél is kevesebb ideje volt egyháztag, amikor megtudta, hogy „elérkezett misszió[ja] órája” (Tan és szövetségek 31:3). Orson Pratt, Edward Partridge, valamint sokan mások is hasonlóképpen épp csak megkeresztelkedtek, amikor megkapták missziós elhívásukat. Az időzítés talán mind szükségszerűségből jött – 1830 őszén senki sem volt még fél évnél régebben tagja az egyháznak. Van azonban egy tanulság is ebben a mintában számunkra napjainkban: ha eleget tudsz ahhoz, hogy keresztelkedés által elfogadd a visszaállított evangéliumot, akkor ahhoz is eleget tudsz, hogy megoszd azt másokkal. Természetesen mindig szeretnénk gyarapítani az evangéliumi tudásunkat, Isten azonban sohasem vonakodott elhívni a „tanulatlanok[at]” evangéliuma prédikálására (Tan és szövetségek 35:13). Valójában mindannyiunkat hív, „hogy kinyisd a szádat és hirdesd az evangéliumomat” (Tan és szövetségek 30:5). Ezt pedig nem saját bölcsességünk és tapasztalataink révén tehetjük a legjobban, hanem „Lelke… hatalma által” (Tan és szövetségek 35:13).

Lásd még “The Faith and Fall of Thomas Marsh,” “Ezra Thayer: From Skeptic to Believer,” “Orson Pratt’s Call to Serve,” Revelations in Context, 54–69.

Kép

személyes tanulmányozás ikon

Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozáshoz

Tan és szövetségek 30–36

Jézus Krisztus evangéliumának hirdetésére vagyok elhívva

Akár hivatalos misszionáriusi elhívásod van, akár nem, az Úr azt szeretné, ha megosztanád az Ő evangéliumát; ezen adományozási korszak korai misszionáriusaihoz intézett számos szava pedig rád is vonatkozik. A Tan és szövetségek 30–36 tanulmányozása során jegyezd fel mit tudsz meg az evangélium prédikálására szólító elhívásról. Készíts felsorolást arról is, mit kér az Úr az Ő misszionáriusaitól (lásd például Tan és szövetségek 30:8), valamint egy másik felsorolást arról, mit ígér az Úr nekik (lásd például Tan és szövetségek 30:11).

Miként buzdíthatnak e versek valakit az ismerőseid közül, aki térítő vagy egyházszolgálati missziót szolgál, illetve erre készül? Mi olyat találsz, ami az evangélium megosztására indít téged?

Lásd még Tan és szövetségek 35:13–15; Russell M. Nelson és Wendy W. Nelson: Izráel nagy reménysége. (Világméretű áhítat fiataloknak, 2018. június 3.), HopeofIsrael.ChurchofJesusChrist.org; Silvia H Allred: Menjetek tehát. Liahóna, 2008. nov. 11–13.

Mindannyian Jézus Krisztus egyházának misszionáriusai vagyunk.

Tan és szövetségek 31:1–2, 5–6, 9, 13

Az Úr képes segíteni nekem a családi kapcsolataimban

A családok az 1830-as években sokban hasonló gondokkal küszködtek, mint a mai családok. Milyen iránymutatást és ígéretet adott az Úr Thomas B. Marshnak a családjára vonatkozóan? Miként segíthetnek az Ő szavai a saját családi kapcsolataidban?

További tudnivalókért Thomas B. Marshsal kapcsolatosan lásd Szentek. 1. kötet, 8. és 11. fejezet.

Tan és szövetségek 32; 35

Kudarc volt-e a lámánitákhoz szervezett misszió?

Amikor Oliver Cowdery, ifj. Peter Whitmer, Parley P. Pratt és Ziba Peterson útra keltek, hogy az amerikai indiánoknak prédikáljanak Missouri állam nyugati részén, úgy vélték, Mormon könyve-beli próféciákat töltenek be arról, hogy a lámániták az utolsó napokban megkapják majd az evangéliumot (lásd például 1 Nefi 13:34–41; Énós 1:11–18). Mégis missziójuk végére, bár biztató találkozásaik voltak néhány csoporttal, egyetlen amerikai indiánt sem kereszteltek meg. Több, mint száz embert kereszteltek meg azonban az Ohio állambeli Kirtland közelében, ahol megálltak Missouriba vezető útjukon. E megtértek között voltak az egyház befolyásos jövőbeli vezetői, köztük Sidney Rigdon, Kirtland pedig később fontos gyülekezőhely lett az egyház számára. Mit tanít ez az élmény neked arról, hogy az Úr miként végzi az Ő munkáját?

Lásd még “A Mission to the Lamanites,” Revelations in Context, 45–49.

Tan és szövetségek 33:12–18

Ha a Szabadító evangéliumára építem az életemet, akkor nem bukok el

A Tan és szövetségek 33-at két új megtértnek, Northrop Sweetnek és Ezra Thayernek címezték. Northrop röviddel a kinyilatkoztatás elnyerése után elhagyta az egyházat. Ezra hithűen szolgált egy ideig, majd végül szintén eltávolodott. Jó alkalom ez arra, hogy felmérd, te milyen szilárdan állsz az evangélium szikláján (lásd 13. vers). E versekből mely igazságok segíthetnek hithűnek maradnod a Szabadítóhoz?

Kép

családi tanulmányozás ikon

Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és az otthoni esthez

Tan és szövetségek 30:2.Hogyan állunk családként azon a téren, hogy Isten dolgaira összpontosítsunk a „földi dolgok” helyett?

Tan és szövetségek 31.Amikor az Úr Thomas B. Marshnak a családjával kapcsolatban tett ígéreteit olvassátok, beszélhettek azokról az áldásokról, amelyek a misszionáriusi munkának köszönhetően érték a családotokat. Énekelhettek egy ehhez kapcsolódó himnuszt is, például: Megyek, ahová Te vezetsz. Himnuszok, 173. sz.). Milyen áldást hozott az evangélium megosztása a családotokra?

Tan és szövetségek 33:7–10.Milyen képet használt az Úr ezekben a versekben az evangélium megosztásásának leírására? Milyen további képek vagy hasonlatok jutnak a családotok eszébe? E képek talán segítenek a családodnak, hogy kreatív ötletekkel álljanak elő az evangélium megosztására. E beszélgetés ezután elvezethet egy terv megalkotásához az evangélium megosztására. Esetleg szerepjátékként el is játszhattok lehetséges helyzeteket.

Tan és szövetségek 34:10.Válassz egy kifejezést a 10. versből, és kérj meg egy családtagot, hogy suttogva mondja ki. A többiek próbálják meg kitalálni, mi volt a kifejezés, majd kérd meg az első családtagot, hogy ismételje el azt hangosan. Miként segít ez a tevékenység megértenünk, miért parancsolja az Úr nekünk, hogy „emel[jük] fel hát hang[unkat]”?

A gyermekek tanításával kapcsolatos további ötletekért tekintsd meg az e heti vázlatot a Jöjj, kövess engem! – Az Elemi számára című kiadványban.

Javasolt ének: Bízom, elhívnak misszióba. Gyermekek énekeskönyve, 91.

Kép

a visszállítás hangjai ikon

A visszaállítás hangjai

Korai megtértek

Az Úr már az egyház megszervezése előtt kijelentette: „a mező fehér, készen az aratásra” (Tan és szövetségek 4:4). E kijelentés az ezt követő hónapok során igaznak bizonyult, hiszen számos igazságkeresőt vezetett Isten Lelke Jézus Krisztus visszaállított egyházához.

E korai megtértek közül sokan kulcsszerepet játszottak a visszaállítás alapjainak lefektetésében, megtérésük története pedig értékes számunkra napjainkban. A hit, melyet mutattak, ugyanaz, mint amire nekünk is szükségünk van ahhoz, hogy megtérjünk Jézus Krisztus evangéliumához.

Abigail Calkins Leonard

Amikor Abigail Calkins Leonard harmincas évei közepén járt, vágy ébredt benne bűnei bocsánata iránt. Időnként olvasta a Bibliát, a keresztény egyházak képviselői pedig ellátogattak otthonába, de összezavarodott azzal kapcsolatban, mi különbözteti meg az egyik egyházat a másiktól. „Egyik reggel – mondta – fogtam a Bibliámat, kimentem az erdőbe és térdre rogytam.” Buzgón imádkozott az Úrhoz. „Azonnal látomás tárult a szemem elé – mondta –, melyben a különböző felekezetek egymás után haladtak el mellettem, miközben egy hang szólt hozzám: »Ezek mind nyerészkedésre épültek.« Ezután, odébb hatalmas fényességet pillantottam meg, a hang pedig fentről így szólt: »Egy népet támasztok, melyet örömmel vallok magaménak és áldok meg.«” Röviddel később Abigail tudomást szerzett a Mormon könyvéről. Bár még nem volt saját példánya, igyekezett „megtudni az igazságot e könyvről a Szentlélek ajándéka és hatalma révén”, és „azonnal érezte a jelenlétét”. Amikor végül elolvashatta a Mormon könyvét, „készen állt az elfogadására”. Férjével, Lymannal 1831-ben keresztelkedtek meg.¹

Thomas B. Marsh

Thomas B. Marsh ifjúkorában tanulmányozta a Bibliát, és csatlakozott is egy keresztény egyházhoz. Nem volt azonban megelégedésére, így végül minden egyháztól elzárkózott. „A prófétálás lelkének mértéke volt bennem – mondta –, és megmondtam [egy vallási vezetőnek], hogy egy új egyház felbukkanására számítok, amely az igazságot annak érintetlenségében tartalmazza.” Röviddel ezután Thomas lelki késztetést érzett, hogy a Massachusetts állambeli Bostonban lévő otthonát elhagyva nyugatra utazzon. Miután három hónapot töltött New York állam nyugati részén anélkül, hogy rátalált volna arra, amit keresett, hazaindult. Útközben egy nő megkérdezte Thomast, hogy hallott-e „az aranykönyvről, amelyet egy Joseph Smith nevű ifjú talált meg”. A gondolattól rabul ejtve Thomas azonnal Palmyrába utazott, ahol épp akkor találkozott Martin Harrisszel, amikor a Mormon könyve első 16 oldala kijött a nyomdából. Thomas engedélyt kapott, hogy elvigyen egy példányt ebből a 16 oldalból, amelyet hazavitt feleségének, Elizabethnek. „Igencsak örömére szolgált – a könyv, mondta – és úgy vélte, az Isten műve.” Thomas és Elizabeth később New York államba költöztek a gyermekeikkel, és megkeresztelkedtek.² (További tudnivalókért Thomas B. Marshsal kapcsolatosan lásd Tan és szövetségek 31.)

Parley Pratt és Thankful Pratt

Thomas Marshhoz hasonlóan Parley Pratt és Thankful Pratt is reagált a lelki késztetésekre, hogy elhagyják virágzó ohiói gazdaságukat azzal a szándékkal, hogy az evangéliumot prédikálják, ahogyan azt a Bibliából értelmezték. Ahogyan Parley fivérének elmondta: „E dolgok lelke oly erőteljesen szállt elmémre az utóbbi időben, hogy nem hagyott nyugodni.”³ Amikor elérték New York állam keleti részét, Parley késztetést érzett arra, hogy egy ideig a környéken maradjon. Úgy döntöttek, hogy Thankful nélküle halad tovább. „Valami munkám van ezen a vidéken – mondta neki Parley –, hogy miféle vagy meddig tart elvégezni, még nem tudom; amikor azonban készen vagyok, utánad megyek.”⁴ Parley itt hallott először a Mormon könyvéről. „Különös érdeklődést éreztem a könyv iránt” – mondta.⁵ Kért egy példányt, és egész éjjel olvasta. Reggelre tudta, hogy a könyv igaz, és többre tartotta „a világ minden kincsénél”.⁶ Parley néhány napon belül megkeresztelkedett. Ezután visszatért Thankfulhoz, aki szintén megkeresztelkedett. (További tudnivalókért Parley P. Prattel kapcsolatosan lásd Tan és szövetségek 32.)

Jeffrey Hein festménye Parley P. Prattről

Sidney Rigdon és Phebe Rigdon

Útban New York államból a Missouri állambeli missziójukra, Parley Pratt és munkatársai megálltak az Ohio állambeli Mentorban, Sidney Rigdon és Phebe Rigdon otthonában – Parley régi barátainál, akiket az Ohióban töltött időből ismert. Sidney keresztény lelkész volt, Parley pedig egykor az ő gyülekezetének tagjaként lelki mentorának tekintette őt. Parley lelkesen számolt be barátainak a Mormon könyvéről, valamint Jézus Krisztus evangéliumának visszaállításáról. Sidney maga is kereste az Újszövetségben leírt igaz egyház visszaállítását, bár először kétkedéssel fogadta a Mormon könyvét. „De elolvasom a könyvet – mondta barátjának, Parleynak –, és igyekszem megbizonyosodni afelől, vajon Istentől való kinyilatkoztatás-e vagy sem.”⁷ Két hétnyi tanulmányozás és ima után mind ő, mind Phebe meggyőződtek arról, hogy a könyv igaz. Sidney azonban azt is tudta, hogy az egyházhoz való csatlakozás komoly áldozatot jelent a családja számára. Nyilvánvaló volt, hogy elveszítené lelkészi állását, a közösségben betöltött társadalmi helyzetével együtt. Amikor Phebe-vel e lehetőséget mérlegelték, az asszony kijelentette: „Számba vettem az árat, és… Isten akaratát kívánom cselekedni, legyen az akár élet, akár halál.”⁸