Április 1–14. Máté 16–17; Márk 9; Lukács 9: „Te vagy a Krisztus”. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: Újszövetség, 2019 (2019).
Április 1–14. Máté 16–17; Márk 9; Lukács 9. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: 2019.
A színeváltozás. Készítette: Carl Heinrich Bloch
Április 1–14.
Máté 16–17; Márk 9; Lukács 9
„Te vagy a Krisztus”
A következő két hét során gondolkozz el Péternek a Máté 16:15–17-ben olvasható bizonyságán, valamint azon próféták és apostolok bizonyságán, akiket az általános konferencia során hallasz majd.
Jegyezd fel a benyomásaidat!
Nem furcsa, hogy a farizeusok és a sadduceusok azt követelték Jézustól, hogy „mutasson nékik mennyei jelt”? Hát nem volt elég a számos jól ismert csodatétele? Vagy erőteljes tanításai, illetve a rengeteg különböző ősi prófécia betöltése? Követelésüket nem a jelek hiánya, sokkal inkább az motiválta, hogy nem voltak hajlandóak felismerni és elfogadni a jeleket. (Lásd Máté 16:1–4.)
Péter – a farizeusokhoz és a sadduceusokhoz hasonlóan – tanúja volt a Szabadító csodáinak, és hallotta tanításait. Péter határozott bizonyságát azonban – mely szerint: „Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia” – nem a fizikai érzékein keresztül kapta, nem „test és vér” által. Bizonyságát a „mennyei Aty[a]” nyilatkoztatta ki neki. A kinyilatkoztatás az a szikla, melyre a Szabadító felépítette az egyházát akkor és most is – a mennyből az Ő szolgáihoz érkező kinyilatkoztatás. És éppen ez az a szikla, melyre mi is felépíthetjük tanítványságunkat – a kinyilatkoztatás, hogy Jézus a Krisztus, és hogy az Ő szolgái viselik „a mennyek országának kulcsait”. Amikor erre az alapra építünk, „a pokol kapui sem vesznek rajt[unk] diadalmat” (Máté 16:15–19).
Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozáshoz
A Jézus Krisztusról való bizonyság kinyilatkoztatás által érkezik
Ha Jézus Krisztus ma megkérdezné az emberektől: „Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?”, akkor válaszaik különböznének az Ő korabeli emberek válaszaitól. Milyen újkori Jézussal kapcsolatos vélekedéseket figyeltél már meg? Hogyan felelnél, ha Jézus azt kérdezné: „Ti… kinek mondotok engem?” (lásd Máté 16:13–15)?
Gondolkozz el a Szabadítóról való bizonyságodon, és azon, hogyan kaptad azt. Mit tanulhatsz a Máté 16:15–17-ből, ami megerősítheti azt? Ha többet szeretnél megtudni a bizonyságról és a személyes kinyilatkoztatásról, akkor nézd át ezeket a szentírásokat: János 15:26; 1 Korinthusbeliek 12:3; 2 Nefi 31:18; Alma 5:45–48; valamint Tan és a szövetségek 8:2–3.
Máté 17:1–9, Márk 9:2–10; Lukács 9:28–36
Mi történt a Színeváltozás hegyén?
Amikor Jézus elvitte Pétert, Jakabot és Jánost „egy magas hegyre”, színeváltozott (vagyis megdicsőült) előttük. Mózes és Éliás (Illés) szintén megjelent, és papsági kulcsokat ruházott az apostolokra. E kulcsok feljogosították őket Krisztus egyházának vezetésére a földön az Ő feltámadását követően (lásd Kalauz a szentírásokhoz: színeváltozás). Ezeket a kulcsokat napjainkban is visszaállították (lásd T&Sz 110).
Mik „a mennyek országának kulcsai”?
A „mennyek országának kulcsai”, melyeket a Szabadító Péternek ígért, papsági kulcsok (lásd Máté 16:19). „A papsági kulcsok az a felhatalmazás, amelyet Isten adott a papsági vezetőknek, hogy irányítsák, felügyeljék és kormányozzák papságának használatát a földön. A papsági felhatalmazás gyakorlását azok irányítják, akik rendelkeznek azok kulcsaival (lásd T&Sz 65:2; 81:2; 124:123). Azoknak, akik viselik a papsági kulcsokat, a saját hatáskörükben joguk van irányítani az egyházat, és elnökölni felette” (2. kézikönyv: Az egyház igazgatása [2010]. 2.1.1).
A „mennyek országának kulcsai” papsági kulcsok
A Péternek és a többi apostolnak a Színeváltozás hegyén átadott papsági kulcsok napjainkban is visszaállíttattak (lásd T&Sz 110:11–16). A papsági kulcsokat viselők között vannak a következők: az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma, valamint a többi általános felhatalmazott; a templomok, missziók, cövekek és kerületek elnökei; illetve a püspökök, a gyülekezeti elnökök és a kvórumelnökök.
Lásd még Neil L. Andersen: Hatalom a papságban. Liahóna, 2013. nov. 92–95.; Hűek a hithez. 154–155.; Papsági kulcsok: A papsági kulcsok visszaállítása (rövidfilm, LDS.org).
Amikor nagyobb hitre törekszem, először ragaszkodnom kell a már megszerzett hitemhez
A Máté 17-ben és a Márk 9-ben említett apa okkal kételkedett abban, hogy Jézus képes meggyógyítani a fiát. Már kérte Jézus tanítványait, hogy gyógyítsák meg, de nem voltak képesek rá. Amikor azonban a Szabadító arra kérte, hogy gyakorolja a hitét, figyelme elfordult a kétségeiről. „Hiszek Uram!” – mondta, majd elismerve, hogy a hite nem tökéletes, hozzátette: „Légy segítségül az én hitetlenségemnek.”
Mit tanított neked a Lélek, amikor erről a csodáról olvastál? Hogyan segített neked Mennyei Atyánk a hited gyarapításában? Mit tehetsz, hogy a már meglévő hitedre építs? Készíthetsz például egy felsorolást azokról a szentírásokról, konferenciai beszédekről vagy élményekről, melyek megerősítették a hitedet.
Lásd még Jeffrey R. Holland: „Hiszek Uram!” Liahóna, 2013. máj. 93–95.
Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és a családi esthez
A családi szentírásolvasás közben a Lélek segíthet megtudnod, milyen tantételeket hangsúlyozz ki és beszéljetek meg a családod szükségleteinek kielégítése érdekében. Íme néhány javaslat:
Ahhoz, hogy a gyermekeket a papsági kulcsokról tanítsd, elmondhatod nekik Gary E. Stevenson elder történetét arról, amikor kizárta magát az autójából (lásd Hol vannak a papság kulcsai és felhatalmazása? Liahóna, 2016. máj. 29–32.). A gyermekeidnek segíthetsz kulcs segítségével kinyitni a lakást, az autót vagy valamilyen más zárat. Megmutathatsz egy képet az egyház elnökéről is, és bizonyságot tehetsz arról, hogy Péterhez hasonlóan ő is az összes papsági kulcsot viseli.
A Jézus Krisztusba vetett hittel rendelkező próféták hegyeket mozdítottak meg (lásd Jákób 4:6; Mózes 7:13). Richard C. Edgley püspök következő bizonysága segíthet megfoghatóbbá tenni ezt a verset a családod számára: „Még soha nem láttam, milyen, amikor elmozdul egy hegy. Láttam viszont, mikor a hit elmozdította a kétely és kétségbeesés hegyét, és helyére remény és optimizmus került. Személyes tanúja voltam, mikor a hit a bűn hegyének helyére bűnbánatot és megbocsátást hozott. És személyesen láttam, mikor a hit a fájdalom hegyét felcserélte a béke, remény és hála magaslataival. Igen, láttam, milyen, mikor hegyek mozdulnak el” (Hit: a döntés a tiétek! Liahóna, 2010. nov. 33.). Milyen hegyeket lehet szükséges elmozdítani az életünkben? Hogyan mutathatjuk ki a hitünket abban, hogy Istennek hatalmában áll segíteni nekünk e hegyek elmozdításában?
Mit jelent hátranézni, miután az eke szarvára tettük a kezünket? Miért tesz ez a hozzáállás alkalmatlanná bennünket Isten királyságára?
A gyermekek tanításával kapcsolatos további ötletekért tekintsd meg az e heti vázlatot a Jöjj, kövess engem! – Az Elemi számára című kiadványban.
Tanításunk fejlesztése
Gyakran gyűljetek össze! Henry B. Eyring elnök azt tanította: „[S]oha [ne halasszatok] el egyetlen lehetőséget sem, hogy gyermekei[teket] összegyűjtve Jézus Krisztus tanáról tanulja[tok], hiszen oly ritkák ezek a pillanatok az ellenség próbálkozásaihoz képest” (vö. A tantétel tanításának ereje. Liahóna, 1999. júl. 87.).
Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat. Készítette: Walter Rane