Augusztus 29. – szeptember 4.

Példabeszédek 1–4; 15–16; 22; 31; Prédikátor 1–3; 11–12

„A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme”

Miként áldhatják meg a tanítványaid életét a Példabeszédekben és a Prédikátor könyvében található üzenetek? A tanulmányozásod és a tanításra készülésed során kövesd a kapott késztetéseket és benyomásokat!

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

A Példabeszédekben és a Prédikátor könyvében rengeteg szép és erőteljes üzenet található. Mielőtt a lent felsoroltakhoz hasonló konkrét szövegrészek megbeszélésére kerülne sor, kérd meg az osztály tagjait, hogy a személyes vagy a családi szentírás-tanulmányozásukból osszák meg néhány kedvencüket.

Tanítsd a tant!

Példabeszédek 1–4; 15–16; Prédikátor 1–3; 11–12

Hajtsd „bölcsességre a te füleidet”

• A Példabeszédekben újra és újra megismétlődik a felhívás, miszerint keressük a bölcsességet és a megértést. Hogyan segíthetsz az osztály tagjainak elmondani azt, hogy mit tudtak meg a bölcsességről a tanulmányozásuk során? Ennek egyik módja lehet az, ha felírod a táblára a bölcsesség szót, és megkéred az osztály tagjait, hogy írjanak mellé olyan versszámokat vagy szövegrészeket a Példabeszédekből vagy a Prédikátor könyvéből, amelyek szerintük a bölcsességgel kapcsolatos meglátásokat tartalmaznak. (Ha hasznosnak látod, felvetheted, hogy az osztály tagjai nézzék át a Példabeszédek 1–4; 15–16; Prédikátor 1–3; 11–12-t.) Mit tudunk meg meg ezekből a szentírásokból a bölcsességről? Milyen áldásokat kapunk, amikor Istentől kérünk bölcsességet?

Példabeszédek 1:7; 2:6; 3:7; 8:13; 15:33; 16:6; 31:30; Prédikátor 12:15

„Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat”

• A Példabeszédekben és a Prédikátor könyvében végig megtalálható másik téma pedig „az Úrnak félelme” (Példabeszédek 1:7; lásd még Példabeszédek 2:6; 3:7; 8:13; 15:33; 16:6; 31:30; Prédikátor 12:15). Az osztály tagjai esetleg elolvashatják e versek némelyikét, és elmondhatják, hogy szerintük mit jelent félni az Urat. Miben különbözik az Úr félelme a másfajta félelmektől? Megoszthatsz pár meglátást David A. Bednar elder További források részben található magyarázatából.

Learning to Trust the Lord [Megtanulni bízni az Úrban]. Készítette: Kathleen Peterson

Példabeszédek 3:5–7

„Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből”

• Lehetséges, hogy az osztály tagjai szívesen megnéznének egy szemléltetést, amely segít nekik megérteni, mit jelent bízni az Úrban és nem a saját értelmükre támaszkodni (lásd Példabeszédek 3:5). Megkérheted például az osztály egyik tagját, hogy támaszkodjon valamihez, ami szilárd és megingathatatlan – például a falhoz. Aztán próbáljon meg rátámaszkodni valamire, ami nem áll szilárdan – ilyen lehet például egy seprű. Hogyan segít nekünk ez a szemléltetés megérteni a Példabeszédek 3:5-öt? Mit tanít a Példabeszédek 3:5–7 arról, hogy mit jelent bízni az Úrban? Miért nem bölcs dolog a saját értelmünkre támaszkodni? Az Úrban bízva miben éreztük már úgy, hogy igazgatja az útjainkat?

Példabeszédek 15:1–2, 4, 18, 28; 16:24–32

„Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését”

• Megkérheted az osztály tagjait a Példabeszédek 15:1–2, 18; 16:32 felolvasására, hogy segíts nekik megbeszélni, hogyan lehetne több békesség és kevesebb viszály az életükben. Utána mesélhetnek az ezekben a versekben található igazságokat szemléltető tapasztalataikról. Mikor fordult elő például az, hogy egy „engedelmes felelet” segített elfordítani a harag felgerjedését (Példabeszédek 15:1)? Olyan alkalmakat is felidézhetnek, amikor a Szabadító példát mutatott az ezekben a versekben tanítottakra (lásd János 8:1–11; 18:1–11). Hogyan követhetjük az Ő példáját abban, ahogy másokkal bánunk?

• Annak ellenére, hogy a Példabeszédek írói nem tudtak a napjainkban létező rengeteg kommunikációs csatornáról, a Példabeszédek 15-ben és 16-ban található tanácsok a kommunikáció minden formájára vonatkozhatnak. Segíthetsz az osztály tagjainak megérteni ezt azzal, ha mindenkit megkérsz, hogy válasszon ki és olvasson el egyet-egyet ezekből a szentírásokból: Példabeszédek 15:1–2, 4, 18, 28; 16:24, 27–30. Az osztály tagjai aztán elmondhatják az adott példabeszédet arra vonatkozó tanácsként, hogy miként bánjunk másokkal a közösségi médiában, szöveges üzenetben vagy az interneten. További hasznos tanácsokat találhatnak A fiatalság erősségéért füzet (2011) Beszéd című részében (20–21. oldal).

További források

„Az Isten szerinti félelem azt jelenti, hogy szeretjük Őt és bízunk Benne.”

David A. Bednar elder így magyarázta el ezt:

„Az Isten szerinti félelem tehát az Úr Jézus Krisztus isteni természetének és küldetésének helyes értelmezéséből ered – abból, hogy hajlandóak vagyunk az Ő akaratának alávetni az akaratunkat, és tudjuk, hogy minden férfi és nő felelősséggel tartozik majd saját bűneiért az ítélet napján…

Az Isten szerinti félelem azt jelenti, hogy szeretjük Őt és bízunk Benne. Minél maradéktalanabbul féljük Istent, annál tökéletesebben szeretjük Őt. A »tökéletes szeretet [pedig] minden félelmet elűz« (Moróni 8:16). Megígérem, hogy az Isten szerinti félelem fényes világossága el fogja űzni a halandó félelmek sötét árnyait (lásd Tan és szövetségek 50:25), ha mi a Szabadítóra tekintünk, alapunkként Őreá építünk, és odaadó elkötelezettséggel törekszünk előre az Ő szövetséges ösvényén” (Ezért elcsitították a félelmeiket. Liahóna, 2015. máj. 49.).

Tanításunk fejlesztése

Összpontosíts Jézus Krisztusra! Nincs jobb mód az általad tanítottak hitének gyarapítására, mint az, ha a leckéd a Szabadítóra összpontosít. A tanításodon keresztül intézz arra vonatkozó felhívást az osztály tagjaihoz, hogy a „Megváltónk sziklájára [építsenek], aki Krisztus, Isten Fia” (Hélamán 5:12).