Healing the Blind Man [A vak férfi meggyógyítása]. Készítette: Carl Heinrich Bloch

Szeptember 19–25.

Ésaiás 40–49

„Vígasztaljátok népemet”

Némelyek azért vonakodnak megosztani a gondolataikat az órán, mert úgy érzik, hogy nem ismerik elég jól a szentírásokat. Miként segíthetsz azt éreztetni osztály tagjaival, hogy értékelitek a lelki meglátásaikat?

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Felírhatsz a táblára egy ehhez hasonló kérdést: Mit tanított neked a Lélek az Ésaiás 40–49 tanulmányozása során? Az osztály tagjai átgondolhatják ezt a kérdést és válaszokat írhatnak rá. Néhányan meg is oszthatják a gondolataikat.

Tanítsd a tant!

Ésaiás 40–49

Jézus Krisztus képes megvigasztalni minket és reményt adni nekünk

• A Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára e heti vázlata javaslatot tesz a vigasz és a remény üzeneteinek kikeresésére az Ésaiás 40–49-ben, és felsorol néhány szövegrészt, amelyekből ki lehet indulni. Megkérheted az osztály tagjait, hogy mondják el, milyen üzeneteket találtak. Buzdítsd őket annak elmondására, hogy vajon miért lehettek ezek az üzenetek a zsidók segítségére a fogságban, és ma hogyan segíthetnek nekünk. Olyan szövegrészekre is felhívhatod a figyelmüket, amelyeket te találtál a személyes tanulmányozásod során. Mit szeretne az Úr, mit tudjunk Őróla? Hogyan vigasztal meg minket? Emlékeztetheted az osztály tagjait arra, hogy az Ószövetségben „az Úr” megnevezés Jehovára, vagyis Jézus Krisztusra utal.

• A Mily szilárd alap az Isten igéje című himnusz (Himnuszok, 37. sz.) merít Ésaiásnak az Ésaiás 41:10; 43:2–5; 46:4-ben található szavaiból. E szentírásrészek és a himnusz ide tartozó verseinek elolvasása után az osztály tagjai beszélhetnek olyan alkalmakról, amikor érezték, hogy velük van az Úr, és elmondhatják, miként segítettek nekik a tapasztalataik abban, hogy ne féljenek.

„Mint pásztor, nyáját úgy legelteti” (Ésaiás 40:11).

Ésaiás 40:1–3, 9–11; 43:8–13; 48:20–21; 49:1–9

„Ti vagytok az én tanuim”

• Mit jelent az Úr tanúinak lenni? Az osztály tagjai elgondolkodhatnak ezen a kérdésen, miközben elolvasnak egyet vagy többet ezekből a szentírásrészekből: Ésaiás 40:1–3, 9–11; 48:20–21; 49:1–9. A További források részben található idézetben is lehetnek válaszok. Ami az „örömmondó” kifejezést illeti, mi milyen örömhíreket oszthatunk meg az Úr tanúiként? Mi van ezekben a versekben, ami segít nekünk abban, hogy ne féljünk megosztani a tanúságunkat (lásd Ésaiás 40:9)? Az osztály tagjai elmondhatják, milyen lehetőségeik vannak arra, hogy az Úr tanúi legyenek, és hogyan áldhat meg másokat a bizonyságuk.

• Segíthetsz az osztály tagjainak az Ésaiás 43:8–13 tanításainak alkalmazásában azzal, ha megkéred őket annak elképzelésére, hogy tanúskodni hívták őket egy bírósági tárgyalásra. A perben azzal vádolják Jézus Krisztust, hogy azt állítja, amit az Ésaiás 43:11 feljegyez. Ha Jézus állítását (lásd 10. vers) alátámasztó tanúként hívnának be minket, akkor milyen bizonyságot tudnánk mondani? Milyen bizonyítékokat hoznánk fel az életünkből?

Ésaiás 48:10; 49:13–16

Az Úr finomíthat rajtunk a próbatételeinken keresztül

• Az osztály tagjai megbeszélhetik, hogy Quentin L. Cook elder alábbi szavai hogyan segítenek nekünk megérteni az Ésaiás 48:10-et: „a sanyargattatás kemencéjében csiszolt jellem és igazlelkűség vonásai tökéletessé tesznek [és] megtisztítanak… minket” (A bennük rekedt dalok. Liahóna, 2011. nov. 106.). Arról is beszélgethetnek, hogy a „sanyargattatás kemencéje” az ő esetükben hogyan segített nekik lelki értelemben finomodni. Hogyan segít nekünk az Ésaiás 49:13–16, amikor sanyargatva vagyunk? Lásd még a The Refiner’s Fire [A finomító tüze] című rövidfilmet (ChurchofJesusChrist.org).

További források

Tanúként állni

Margaret D. Nadauld elnök kifejtette, mit jelent „Isten tanújaként áll[ni] mindig és mindenben, és minden helyen” (Móziás 18:9):

„…ha mindig tanúként állunk, akkor megígérjük, hogy mindig – nappal és éjszaka, nyáron és télen, ha jól vagy rosszul mennek a dolgok – szeretni és tisztelni fogjuk az Urat, és életmódunk sugározza majd ezt a szeretetet. […]

Mindenben tanúként állni azt jelenti, minden dologban: nagy dolgokban, kis dolgokban, minden beszélgetésben és viccben, játszott játékokban, elolvasott könyvekben, meghallgatott zenékben, támogatott ügyekben, szolgálatnyújtásokban, viselt ruhákban, szerzett barátokban. […]

Végül pedig azt mondjuk, hogy mindenhol tanúkként állunk majd. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nyilvános, hanem a rejtett helyeken is, titokban, a sötétben vagy kivilágított helyeken; az egyházban, az iskolában, otthon és autókban; a hegyekben és strandokon; az utcán és a parkban. […]

Amikor belegondolunk [a Szabadító] nekünk adott ajándékának nagyszerűségébe, vajon milyen kis dolgot tehetnénk meg Érte és Mennyei Atyánkért, aki Őt elküldte? Szeretetünk és tanításaik tanújaként állhatunk mindenkor, mindenben és mindenütt” (vö. Tanúként állni. Liahóna, 2000. júl. 113–114., 116.).

Tanításunk fejlesztése

Ösztönözd a szorgalmas tanulást! „A tanulók végső soron maguk felelősek a saját tanulásukért. Gondold át, miként segíthetnél a tanulóknak, hogy eleget tegyenek ezen felelősségüknek” (A Szabadító módján tanítani, 29.).