80. lecke: Tan és szövetségek 67–70

Tan és szövetségek 67

Bizonyság az igazságról

Számos egyházi vezető támogatta azon kinyilatkoztatások kiadását, amelyeket Joseph Smith próféta kapott, és megértették, hogy azok Istentől valók. Mások azokra a tökéletlenségekre összpontosítottak, amelyeket a kinyilatkoztatásokban észleltek, ami miatt bizonytalanok voltak abban, hogy azok az Úrtól származnak-e. Ez a lecke segíthet növelni a tanulók bizalmát abban, hogy az Úr prófétákon keresztül szól hozzánk, és hogy a Tan és szövetségek az Ő szava.

Lehetséges tanulási tevékenységek

Egy bizonyság

Határozd meg, hogyan segíthetsz a tanulóknak elgondolkodni a bizonyságukon a Mennyei Atya tervéhez kapcsolódó evangéliumi igazságokról. Elvégezhetik a következő tevékenységet a táblán vagy a tanulmányozási naplójukban.

Rajzolj egy pálcikaembert a tábla egyik oldalára. A másik oldalon sorold fel Mennyei Atyánk tervének a különböző vonatkozásait, amelyekről valakinek bizonyságot kellhet szereznie. Kitehetsz olyan képeket is, amelyek Mennyei Atya tervének az egyes részeit jelképezik, például egy képet Jézus Krisztusról, a jelenlegi prófétáról vagy a szentírásokról. Válassz ki néhányat ezek közül, és kérd meg a tanulókat, hogy beszéljék meg a következőket.

• Miért lehet hasznos bizonyságot szerezni Mennyei Atya tervének e területeiről?

• Milyen akadályok kerülhetnek e bizonyság megerősítésének az útjába?

Miközben a tanulók megosztják a gondolatait, felsorolhatod az akadályokat a pálcikaember és az azokat a dolgokat tartalmazó lista között, amelyekről bizonyságot kell szereznünk az életünkben.

A beszélgetés után megkérheted a tanulókat, hogy gondoljanak a saját bizonyságukra Mennyei Atya tervének a különböző részeiről. Kérd meg őket, hogy a lecke során keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik bizonyságot nyerni vagy megerősíteni azt.

Hogyan kaphatunk bizonyságot és miként erősíthetjük meg azt?

Hogy segíts a tanulóknak megérteni a 67. szakasz hátterét, megoszthatsz néhány részletet a következő bekezdésből.

1831 vége felé Joseph Smith rendelkezett egy, az Úrtól származó kinyilatkoztatásokat tartalmazó gyűjteménnyel, de nagyon kevesen fértek hozzá ennek a példányaihoz. Az Úr kinyilatkoztatta, hogy könyvként kell kiadniuk azokat. A Mormon könyvéhez hasonlóan a Parancsolatok könyvének (amely később Tan és szövetségek néven jelent meg) is tartalmaznia kellett volna tanúktól származó bizonyságot. Voltak azonban olyan egyházi vezetők, akik vonakodtak bizonyságot tenni; néhány helyen aggasztotta őket a nyelvezet, és jobbá akarták tenni azt.

Az akadályok felsorolásához hozzáírhatod a nyelvezetet is. Kérdezd meg, van-e bármilyen módja annak, ahogy ez vonatkozhat a mai fiatalokra.

Olvasd el a Tan és szövetségek 67:1–5-öt, és nézd meg, mit osztott meg az Úr ezekkel a férfiakkal.

• Szerinted miért kellett hallaniuk ezt?

• Milyen evangéliumi igazságokat tudsz megfogalmazni ezekből a versekből?

  Miközben a tanulók megosztják a gondolataikat, segíts nekik megfogalmazni egy ehhez hasonló igazságot: Az Úr meghallja az imáinkat, ismeri a szívünket, és bizonyságot tud adni nekünk a keresett igazságról.

• Szerinted hogyan segíthet ez nekünk, amikor bizonyságra törekszünk vagy küszködünk azzal?

• Szerinted miért akadályozhatnak meg minket a szívünkben lévő félelmek (lásd Tan és szövetségek 61:3) abban, hogy áldásokat kapjunk?

• Az 5. versben mit ismert el az Úr Joseph Smithről? Bár a Próféta nem volt tökéletes vagy ékesszóló, miért nem lett volna bölcs dolog megpróbálni „az ő nyelvezetét felülmúlva” szólni? (Tan és szövetségek 61:5).

Leküzdeni az akadályokat az Úr segítségével

Az Úr ismeri a szívünket, és segíthet nekünk legyőzni a bizonyságunk útjába álló akadályokat. Ebben az esetben az Úr kihívást adott az egyháza eldereinek, hogy segítsen nekik bizonyságot kapni a Joseph Smith által kapott kinyilatkoztatások igazságáról (lásd 4. vers).

Ha a tanulóidnak örömére szolgálna egy kihívás, akkor a következő tevékenységet kvízként is bemutathatod. Kérd meg őket, hogy figyelmesen olvassák el a verseket, majd csukják be a szentírásaikat, és próbálják meg megválaszolni a következő kérdéseket.

Olvasd el a Tan és szövetségek 67:6–9-et, és keresd meg benne az Úrtól jövő kihívás részleteit.

• Milyen kinyilatkoztatást kellett választaniuk? (Lásd 6. vers.)

• Milyen személyt kellett választaniuk? (Lásd 6. vers.)

• Minek a leírására lett felkérve ez az ember? (Lásd 7. vers.)

• Mi történne, ha sikerrel járna? (Lásd 7. vers.)

• Mi történne, ha elbukna? (Lásd 8–9. vers.)

  Hogy megtudd, mi történt ezután, kinyomtathatod vagy kiteheted A próféta szavai valóban igazak című képregényt A Fiatalság Erősségéért folyóirat 2021. júniusi számából, és megkérheted a tanulókat, hogy olvassák el. Azt is elmondhatod, hogy William McLellint – egy 25 éves tanítót és friss megtértet az egyházban – a csoport legbölcsebbikének (lásd 6. vers) nevezték ki, és vállalta az Úrtól jövő kihívást. Amikor végzett, mindenki felismerte, hogy amit írt, az nem az Úrtól származott.

• Szerinted milyen tanulságokat vontak le ezek a férfiak ebből az élményből?

  Miközben a tanulók válaszolnak, megkérheted őket, hogy nézzék át a 9. verset. Azt is elmondhatod, hogy az elderek közül sokan aláírtak egy dokumentumot, amely hivatalos bizonyságot tett a Parancsolatok könyvében található kinyilatkoztatások igaz voltáról.

• Hogyan mutatja meg ez az élmény, hogy az Úr ismerte őket, és segíteni tudott a bizonyságukban?

Az Úr ezután még nagyobb lelki élményeket ígért ezeknek a férfiaknak, ily módon adva nekik egy feltételt: „amennyiben levetitek magatokról a féltékenységeket és a félelmeket, és megalázkodtok énelőttem” (Tan és szövetségek 67:10).

Így vonatkozik ez az igazság napjainkra

Képzeld el, hogy van egy ismerősöd, aki nehezen tudja elhinni, miszerint az Úr prófétákon keresztül szól hozzánk, és hogy a Tan és szövetségek az Úr szava.

Ha a tanulók szeretnék, akkor kiegészíthetik az élethelyzet részleteit azzal, hogy kiválasztanak egyet a táblán felsorolt akadályok közül, és javasolják, hogy az illetőnek felül kell kerekednie rajta ahhoz, hogy bizonyságot nyerjen. Ezután megoszthatod vagy kiteheted a következő utasításokat.

Gondold át, hogyan segíthetsz ennek a személynek a következők megtétele által:

1. Írd le, mit mondanál, hogy segíts nekik tudni, hogy az Úr meghallja az imáinkat, ismeri a szívünket, és bizonyságot tud adni nekünk a prófétákról és a Tan és szövetségekről. Ha lehetséges, belefoglalhatod azokat a személyes élményeidet vagy a hozzád közel állók élményeit, amelyek bizonyságot tesznek ezekről az igazságokról.

2. Használj szentírásokat, szentírásbeli történeteket vagy saját élményeket arra, hogy megossz néhány olyan dolgot, amit megtehetünk, hogy növeljük a prófétákról és a Tan és szövetségekről való bizonyságunkat (például felhasználhatod a következőket: Tan és szövetségek 1:37–38; 21:4–6; Moróni 10:4–5). Mondd el, hogyan áldhat meg minket az Úr ezekért a cselekedetekért.

Kérj meg néhány tanulót, hogy mondják el, mivel készültek. Köszönd meg a tanulóknak a meglátásaikat és a tapasztalataikat.

Zárásként kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a saját bizonyságukat arról, miszerint az Úr prófétákon keresztül szól, és hogy a Tan és szövetségek igaz. Tegyél bizonyságot arról, hogy az Úr hallja az imáikat, ismeri a szívüket, és segíthet nekik bizonyságot nyerni. Kérd meg őket, hogy írják le a lecke során kapott sugalmazásokat.

További források

Mit jegyzett fel Joseph Smith erről az eseményről?

A Próféta így jegyezte le mindezt:

„William E. McLellin, mint saját megítélése szerint a legbölcsebb ember, akinek több tanultsága volt, mint értelme, megkísérelt egy parancsolatot írni, az Úr parancsolatai közül a legegyszerűbbekhez hasonlót, de kudarcot vallott; hatalmas felelősség az Úr nevében írni. Az elderek, és minden jelenlévő, aki tanúja volt egy ember hiábavaló kísérletének Jézus Krisztus nyelvezetének az utánzására, megújult hittel tekintettek az evangélium teljességére, továbbá a parancsolatok és kinyilatkoztatások igazságára, melyeket az Úr adott az egyháznak az én közreműködésem által; és az elderek kifejezték hajlandóságukat, hogy bizonyságot tegyenek ezek igazságáról az egész világnak.” (Joseph Smith, in History of the Church, 1:226)

Tan és szövetségek 67:3. Milyen hatással lehetnek ránk a félelmeink?

Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:

„Meglátásom szerint a kihívás egy része az, hogy úgy képzeljük, Isten minden áldása a mennyben, egy óriási felhőben elzárva található, és Ő nem hagyja, hogy ezekhez hozzáférjünk, csak ha megfelelünk valamiféle általa felállított szigorú, atyáskodó követelményrendszernek. […] A valóság az, hogy Mennyei Atyánk folyamatosan áldásokat áraszt ránk. Éppen a mi félelmeink, kétségeink és bűneink azok, amelyek esernyőként megakadályozzák, hogy ezen áldások eljussanak hozzánk.” (Dieter F. Uchtdorf: Örömmel megélni az evangéliumot. Liahóna, 2014. nov. 121–122.)

David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából arról tanított, miként győzhetjük le a félelmeinket:

„Részünk lehet félelmeink legyőzésének és hitünk megerősítésének áldásában, ha követjük az Úr utasítását: »Minden gondolatban reám tekintsetek; ne kételkedjetek, ne féljetek!« (T&Sz 6:36).” (David A. Bednar: Ezért elcsitították a félelmeiket. Liahóna, 2015. máj. 48.)

Mit tegyek, amikor észreveszem mások tökéletlenségeit?

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőket mondta:

„Testvéreim! Jézusét leszámítva nem volt hibátlan teljesítmény e földi utazás során, melynek mi is a részesei vagyunk, ezért hát itt, a halandóságban törekedjünk a folyamatos fejlődésre anélkül, hogy a megszállottjaivá válnánk annak, amit viselkedéskutatók »mérgező tökéletességkényszer« névvel illetnek. Nem szabad, hogy ilyen túlzott elvárással legyünk magunk és mások iránt, és hadd tegyem hozzá: az egyházi szolgálatra elhívottak iránt sem – amibe az utolsó napi szentek esetében mindenki beletartozik, hiszen mindannyian kaptunk elhívást a szolgálatra valahol.” (Vö. Jeffrey R. Holland: „Legyetek azért ti tökéletesek…” – majd egyszer. Liahóna, 2017. nov. 42.)

Kiegészítő tanulási tevékenységek

Isten prófétáinak a megítélése

Ha hasznos lehet még többet beszélgetni az elderek aggodalmairól a kinyilatkoztatások nyelvezetével kapcsolatban, felhasználhatod a következő szemléltetést: Tegyél ki valami gyönyörűt, például egy festményt, de kérd meg a tanulókat, hogy mondjanak valamit, ami nem tetszik nekik benne.

• Mi történik, amikor valaminek a hibáira összpontosítunk?

Buzdítsd a tanulókat, hogy beszéljék meg, milyen veszélyekkel járhat, ha a prófétát a nyelvezete és a tökéletlenségei alapján ítéljük meg. Mi a veszélyes abban, ha azt gondoljuk, hogy mi „az ő nyelvezetét felülmúlva” tudjuk kifejezni magunkat? (Tan és szövetségek 67:5).

Hasznos lehet a tanulóknak, ha csendben, magukban felmérik a prófétával kapcsolatos érzéseiket.

Az alázatosság fontossága

Miután a tanulók arról tanultak, hogy William McLellin megpróbált megírni egy kinyilatkoztatást, hasznos lehet megkérdezned a tanulóktól, hogy ez az élmény vajon miként tette alázatosssá az eldereket.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a Tan és szövetségek 67:10, 14-et, és nézzék meg, milyen áldásokat ígért az Úr azért, ha növelik az alázatosságukat.

A tanulók tanulmányozhatják az alázatosságot a Szentíráskalauzban, és elmondhatják, szerintük miért elengedhetetlen az alázatosság, amikor bizonyságra törekszünk.

Tan és szövetségek 68:1–5

Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, hogyan ismerhetjük meg az Úr ránk vonatkozó akaratát.

Mondd el, hogy az 1831. november 1-jén tartott konferencián négy elder, aki misszionáriusi szolgálatra készült, megkereste Joseph Smitht, mert meg szerették volna tudni az Úr rájuk vonatkozó akaratát. Válaszként az Úr kinyilatkoztatott egy mintát az evangélium prédikálását illetően. A tanulók olvassák el a Tan és szövetségek 68:1–5-öt, és keressék meg benne e minta elemeit.

• A 3–5. versben mit ígér az Úr a szolgáinak?

• A misszionáriusok sugalmazott szavai milyen hatással lesznek azokra, akikkel meg fogják osztani azokat?

A tanulók használhatnak ugyan más szavakat, de fogalmazzák meg a következő tantételt: Amikor az Úr szolgáit a Szentlélek készteti, akkor szavaik szabadításhoz vezetik az embereket.

Mondd el, hogy míg azok, akiket az evangélium prédikálására rendeltek el, segíthetnek másoknak bizonyságot nyerni az igazságról, addig egyedül az egyház elnöke jogosult arra, hogy megkapja és kinyilvánítsa az Úr akaratát az egyház egészére vonatkozólag. Az ő irányítása alatt az Első Elnökség többi tagja és a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjai szintén rendelkeznek azzal a felhatalmazással, hogy kinyilvánítsák számunkra Isten akaratát.

Beszéljétek meg, hogyan vonatkozhat ránk ez a tantétel napjainkban.