137. lecke: Tan és szövetségek 127–128 – 1. rész: A halottak szabadítása. Tan és szövetségek ifjúsági hitoktatói kézikönyv (2025).
Tan és szövetségek 127–128 – 1. rész. Tan és szövetségek ifjúsági hitoktatói kézikönyv.
137. lecke: Tan és szövetségek 125–128
Tan és szövetségek 127–128 – 1. rész
A halottak szabadítása
1840 augusztusában Joseph Smith először tanított a halottakért végzett keresztelés tanáról. Az egyháztagok örvendeztek a lehetőségnek, hogy szabadító szertartásokat biztosíthatnak elhunyt rokonaiknak. Joseph Smith leveleket írt a szenteknek, hogy oktassa őket a halottakért végzett keresztelés szertartásáról. Ez a lecke segíthet a tanulóknak érezni Mennyei Atya irántuk táplált szeretetét, amely a templomi szertartásokon keresztül nyilvánul meg.
Lehetséges tanulási tevékenységek
Egy élethelyzet
A misszionáriusokkal folytatott beszélgetés során Anna arról tanult, hogy a Szabadító példáját kell követni, és meg kell keresztelkedni (lásd Máté 3:13–17; János 3:5; 2 Nefi 31:4–11). Őszintén vágyott a keresztelkedésre, de aggódott elhunyt nővére miatt is. Anna ezt kérdezte a misszionáriusoktól: „Mi a helyzet a nővéremmel, aki azelőtt halt meg, hogy megkeresztelkedhetett volna?”
-
Miközben átgondolod a Szabadító tanának az egyes elemeit, milyen érzéseid vannak, amelyeket megoszthatnál?
Mennyei Atya terve
Az Úr fokozatosan kinyilatkoztatta Joseph Smithnek a halottakért végzett keresztelés tanát. 1840 augusztusában Joseph Smith Seymour Brunson temetésén prédikált. A prédikáció során Jane Neymanre nézett, egy özvegyre, akinek a fia meghalt, mielőtt megkeresztelkedhetett volna. Joseph utalást tett az 1 Korinthusbeliek 15:29-re, és azt tanította, Isten terve lehetővé teszi egy élő személy számára, hogy helyettesként megkeresztelkedjen valakiért, aki meghalt. Később Jane megkeresztelkedett a fiáért, Cyrusért. Ez volt az első halottakért végzett keresztelés ebben az adományozási korszakban (lásd Saints: The Story of the Church of Jesus Christ in the Latter Days, vol. 1, The Standard of Truth, 1815–1846 [2018], 421–22).
Az Úr később kinyilatkoztatta, hogy a halottakért végzett kereszteléseket a templomban kell elvégezni (lásd Tan és szövetségek 124:29–32). 1841 novemberében a szentek elkezdtek megkeresztelkedni az őseikért a befejezetlen Nauvoo templomban. 1842 szeptemberében Joseph Smith arra utasította a szenteket, hogy jegyezzék fel ezeket a szertartásokat és más fontos részleteket. Ezek az utasítások most a Tan és szövetségek 127-ben és 128-ban olvashatóak (lásd Saints, 1:476–77). Joseph Smith elmagyarázta, hogy egy jegyzőnek a szertartás tanújának kell lennie, és pontos feljegyzéseket kell vezetnie egy általános egyházi könyvben. Azt is tanította, hogy mások is legyenek a szertartás tanúi (lásd Tan és szövetségek 128:2–4). Ezután elmagyarázta, miért kellett a dolgoknak nagyon pontosan történnie.
Olvasd el a Tan és szövetségek 128:5-öt, és keresd meg, mit ír a halottakért végzett keresztelések szerepéről Mennyei Atyánk tervében.
-
Mit tanít nekünk ez a vers Mennyei Atyáról és az Ő tervéről?
-
Mit tanít neked ez az igazság Mennyei Atyánk tulajdonságairól, jelleméről vagy céljáról?
-
Milyen hatással lehet ez az igazság rád és a családodra?
D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából bizonyságot tett Jézus Krisztusról és a holtak megváltásáról.
„Megbízásunk olyan messzire nyúló és oly mély, akár Isten szeretete, mely kiterjed minden gyermekére, bármikor vagy bárhol éljenek is. A halottakért tett erőfeszítéseink ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy Jézus Krisztus az egész emberiség isteni Megváltója. Kegyelme és ígéretei még azokhoz is eljutnak, akik az életben nem találnak Rá. Neki köszönhetően a foglyok valóban szabadon bocsáttatnak.” (Vö. D. Todd Christofferson: A halottak megváltása és Jézus tanúbizonysága. Liahóna, 2001. jan. 13.)
Feljegyezve a földön és a mennyben
Miután megkeresztelkedett, Anna elment a templomba, és megkeresztelkedett az elhunyt nővéréért. Azon tűnődik, honnan tudhatja, hogy a szertartás érvényes a mennyben.
Olvasd el a Tan és szövetségek 127:5–7-et és 128:6–8-at, és keresd meg, mit osztanál meg Annával, hogy megválaszold a kérdését.
-
Milyen szavakat vagy kifejezéseket osztanál meg Annával?
-
Szerinted miért fontos Mennyei Atyánk tervében, hogy feljegyzést vezessünk a szertartásokról?
-
E versek megértése milyen hatással lehet a templomi élményedre?
„Örvendjen a szívetek, és legyetek rendkívül örömteliek!”
Levelében Joseph Smith költői módon fejezte ki nézeteit a halottak megváltásának a dicsőséges tanáról. Olvasd el a Tan és szövetségek 128:22–23-at, és keresd meg, milyen érzelmek fejeződnek ki abban Mennyei Atya tervéről.
-
E versek mely szavai vagy kifejezései tükrözik az érzéseidet Mennyei Atyánk gyermekei szabadítására vonatkozó tervével kapcsolatban?
-
Mikor tapasztaltad már meg ezeket az érzéseket a templomi és családtörténeti munkában való részvétel során?
-
Szerinted mit jelent az, hogy „a foglyok szabadon bocsáttatnak” (22. vers)? Miért lehet ez ok nagy örvendezésre?