38.

Egyházi eljárásrendek és irányelvek

38.1

Egyházi részvétel

Mennyei Atyánk szereti az Ő gyermekeit. Mindenki „egyforma Istennek”, és Ő mindenkit hív, hogy „jöjjenek hozzá és részesüljenek a jóságából” (2 Nefi 26:33).

38.1.1

Egyházi gyűlések látogatása

Mindenkit szívesen látunk az úrvacsorai gyűlésen, egyéb vasárnapi gyűléseken, valamint Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza közösségi rendezvényein. Az elnöklő tisztségviselő felelőssége biztosítani azt, hogy minden résztvevő tiszteletben tartsa a hely szentségét.

A résztvevők igyekezzenek elkerülni, hogy a hódolattal vagy a gyűlés egyéb céljaival ütköző módon zavart keltsenek vagy eltereljék a figyelmet. A különböző egyházi gyűlések életkorra és viselkedésre vonatkozó minden követelményét tiszteletben kell tartani. Idetartozik az, hogy tartózkodunk a feltűnő szerelmi megnyilvánulásoktól, valamint a figyelem elterelésére alkalmas öltözettől és megjelenéstől. Ez kizárja továbbá politikai állásfoglalások megtételét, illetve a nemi irányultságról vagy egyéb személyes tulajdonságokról oly módon történő megnyilvánulást, amely elvonja a figyelmet a Szabadítóra összpontosító gyűlésekről.

Helytelen viselkedés esetén a püspök vagy a cövekelnök szeretetteljesen nyújt személyes tanácsadást. Arra buzdítja az alkalomhoz nem illően viselkedő személyt, hogy figyeljen oda a szent környezet fenntartásának az elősegítésére minden jelenlevő érdekében, különös hangsúllyal a hódolatra Mennyei Atyának és a Szabadítónak.

Az egyházi gyülekezeti házak továbbra is magánlétesítmények, amelyekre az egyházi eljárásrendek vonatkoznak. Azon személyeket, akik nem hajlandóak ezen irányelvek követésére, tiszteletteljesen arra kérik, hogy ne látogassák az egyházi gyűléseket és eseményeket.

38.2

Szertartásokra és áldásokra vonatkozó eljárásrendek

Szertartásokkal és áldásokkal kapcsolatos általános tudnivalók a 18. fejezetben találhatók. Templomi szertartásokkal kapcsolatos tudnivalók a 27. és a 28. fejezetben találhatók. A püspök felveheti a kapcsolatot a cövekelnökkel, ha kérdései vannak. Kérdések esetén a cövekelnök felveheti a kapcsolatot a Területi Elnökséggel.

38.3

Polgári házasság

Az egyház vezetői arra biztatják az egyháztagokat, hogy legyenek érdemesek a templomi házasságra, és házasodjanak, illetve pecsételtessenek egymáshoz a templomban. Azonban, ha a helyi törvények megengedik, az egyházi vezetők végezhetnek polgári házasságkötést.

A polgári házasságkötést azon hely törvényeinek eleget téve végezzék el, ahol a házasságkötés megtörténik.

38.3.1

Ki végezhet polgári házasságkötést

Ahol a helyi törvények engedik, a következő, jelenleg szolgáló egyházi vezetők végezhetnek polgári házasságkötési szertartást az elhívásuk részeként:

• misszióelnök,

• cövekelnök,

• kerületi elnök,

• püspök,

• gyülekezeti elnök.

E tisztségviselők kizárólag férfi és nő közötti polgári házasságkötést végezhetnek. Továbbá, a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

• A menyasszony és a vőlegény is az egyház tagja vagy keresztelési dátummal rendelkezik.

• Vagy a menyasszony vagy a vőlegény tagsági feljegyzése azon egyházi egységben található – illetve a keresztelő után ott lesz –, amely felett a tisztségviselő elnököl.

• Az egyházi tisztségviselő jogszerű felhatalmazással rendelkezik polgári házasságkötés elvégzésére azon a területen, ahol a házasságra sor kerül.

38.3.4

Egyházi épületekben tartott polgári házasságkötések

Esküvői szertartásokat tarthatnak egyházi épületben is, amennyiben az nem zavarja meg a rendszeres egyházi programok rendjét. Ne tartsanak esküvőt a sabbat napján vagy hétfő este. Az egyházi épületekben tartott esküvők legyenek egyszerűek és méltóságteljesek. A zene legyen szent, áhítatos és örömteli.

A házasságkötést végezhetik a kápolnában, a kultúrteremben vagy másik megfelelő helyiségben. A házasságkötés során tartsák be a gyülekezeti ház megfelelő használatára vonatkozó irányelveket.

38.3.6

Polgári házasságkötés szertartása

Polgári házasságkötés levezetéséhez az egyházi tisztségviselő megszólítja a párt, és ezt mondja: „Kérlek benneteket, fogjátok meg egymás jobb kezét!” Majd így folytatja: „[A vőlegény teljes neve] és [a menyasszony teljes neve], azon fogadalom zálogául fogtátok meg egymás jobb kezét, melyet most Isten és e tanúk jelenlétében tesztek.” (A pár előre kiválaszthatja, illetve megnevezheti e tanúkat.)

A tisztségviselő ezután megszólítja a vőlegényt, és megkérdezi: „[A vőlegény teljes neve], elfogadod-e [a menyasszony teljes neve]-t törvényesen esküdt feleségedül, és saját szabad akaratodból és választásodból ünnepélyesen megígéred-e társaként és törvényesen esküdt férjeként, hogy őhozzá fogsz ragaszkodni és máshoz nem; hogy be fogsz tartani minden olyan törvényt, felelősséget és kötelezettséget, mely a házasság szentségéhez tartozik; és hogy szeretni, tisztelni és becsülni fogod őt mindaddig, amíg csak éltek?”

A vőlegény válaszol: „Igen.”

Az egyházi tisztségviselő ezután megszólítja a menyasszonyt, és megkérdezi: „[A menyasszony teljes neve], elfogadod-e [a vőlegény teljes neve]-t törvényesen esküdt férjedül, és saját szabad akaratodból és választásodból ünnepélyesen megígéred-e társaként és törvényesen esküdt feleségeként, hogy őhozzá fogsz ragaszkodni és máshoz nem; hogy be fogsz tartani minden olyan törvényt, felelősséget és kötelezettséget, mely a házasság szentségéhez tartozik; és hogy szeretni, tisztelni és becsülni fogod őt mindaddig, amíg csak éltek?”

A menyasszony válaszol: „Igen.”

Az egyházi tisztségviselő ezután megszólítja a párt, és ezt mondja: „Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza eldereként rám ruházott törvényes felhatalmazás alapján téged, [a vőlegény teljes neve], és téged, [a menyasszony teljes neve], férjnek és feleségnek nyilvánítalak, akik törvényesen és jogszerűen házasságot kötöttek a halandó életük idejére.”

(Elnöklő egyházi tiszségviselőként nem szolgáló káplán számára módosított szöveggel: „A(z) [katonai egység vagy polgári szervezet] káplánjaként rám ruházott törvényes felhatalmazás által téged, [a vőlegény teljes neve], és téged, [a menyasszony teljes neve], férjnek és feleségnek nyilvánítalak, akik törvényesen és jogszerűen házasságot kötöttek a halandó életük idejére.”)

„Isten áldja meg a házasságotokat az utódaitokban való örömmel, valamint hosszú, boldog együtt töltött élettel, és áldjon meg titeket azzal, hogy szentnek őrizzétek meg az általatok tett fogadalmakat. Ezeket az áldásokat kérem rátok az Úr Jézus Krisztus nevében, ámen.”

A férjként és feleségként egymás megcsókolására vonatkozó felhívás nem kötelező, a kulturális normáktól függ.

38.4

Pecsételésre vonatkozó eljárásrendek

A templomi pecsételő szertartások az örökkévalóságra összekötik a családokat, miközben az egyháztagok igyekeznek tiszteletben tartani a szertartás elnyerése során kötött szövetségeket. A pecsételési szertartások közé tartoznak a következők:

• férj és feleség egymáshoz pecsételése;

• gyermekek szülőkhöz pecsételése.

Akik megtartják a szövetségeiket, megőrzik a pecsételés által biztosított egyéni áldásokat. Ez akkor is igaz, ha a házastársuk megszegte a szövetségeket vagy kilépett a házasságból.

Azon hithű gyermekek számára, akiket szülőkhöz pecsételnek vagy a szövetségben születtek, megmarad az örökkévaló család áldása. Ez még akkor is igaz, ha a szüleik érvénytelenítik a pecsételésüket, visszavonásra kerül az egyháztagságuk, illetve ha lemondanak a tagságukról.

Az egyháztagok tanácskozzanak a püspökükkel, ha kérdéseik vannak a pecsételésre vonatkozó eljárásrendekkel kapcsolatban. A püspök felveszi a kapcsolatot a cövekelnökével, ha kérdései vannak. Kérdések esetén a cövekelnök felveheti a kapcsolatot a templomelnökséggel a templomi kerületében, a Területi Elnökséggel vagy az Első Elnökség Hivatalával.

38.5

Templomi öltözet és alsóruhák

38.5.1

Templomi öltözet

A templomban a felruházási és a pecsételési szertartás során az egyháztagok fehér öltözetet viselnek. A nők a következő fehér öltözetet viselik: hosszú ujjú vagy háromnegyedes ujjú ruha (vagy szoknya és hosszú ujjú vagy háromnegyedes ujjú blúz), zokni vagy harisnya, valamint cipő vagy papucscipő.

A férfiak a következő fehér öltözetet viselik: hosszú ujjú ing, nyakkendő vagy csokornyakkendő, nadrág, zokni, valamint cipő vagy papucscipő.

A felruházási és a pecsételési szertartás során az egyháztagok további szertartásöltözetet vesznek fel a fehér ruhájukra.

38.5.2

Templomi öltözet és alsóruhák beszerzése

Az egyházközségi és cöveki vezetők arra buzdítják a felruházott egyháztagokat, hogy szerezzék be saját templomi öltözetüket. Templomi öltözet és alsóruha vásárolható az egyházi elosztási boltokban, vagy pedig a store.ChurchofJesusChrist.org oldalon. A cöveki és az egyházközségi írnokok segíthetnek az egyháztagoknak az öltözet megrendelésében.

38.5.5

Az alsóruha viselése és kezelése

A saját felruházásukban részesülő egyháztagok szövetséget kötnek arra, hogy a templomi alsóruhát egész életük során viselik.

A templomi alsóruha a templomban kötött szövetségekre emlékeztet, és – amennyiben egész életen át megfelelően viselik – védelmet fog nyújtani a kísértés és a gonosz ellen. Az alsóruha a külső ruházat alatt viselendő. Nem szabad levenni olyan tevékenységekhez, amelyek észszerűen az alsóruhát viselve is elvégezhetők, illetve nem szabad átalakítani azért, hogy igazodjon a különböző öltözködési stílusokhoz. A felruházott egyháztagok törekedjenek a Szent Lélek útmutatására az alsóruha viselésével kapcsolatos személyes kérdéseik megválaszolásához.

Az alsóruha viselése szent kiváltság, valamint a Szabadító, Jézus Krisztus követésére irányuló belső elkötelezettség külső kifejezése.

Az egyén döntésére van bízva az, hogy visel-e egyéb alsóneműt a templomi alsóruha alatt vagy felett.

Lásd 26.3.3.

38.5.7

Alsóruhák és templomi szertartásöltözet kiselejtezése

Viseltes templomi alsóruhák kiselejtezéséhez az egyháztagok vágják ki és semmisítsék meg a jelzéseket. Az egyháztagok ezután vágják fel a maradék anyagot, hogy ne lehessen felismerni, hogy az alsóruha volt. A megmaradó szövet kidobható.

Az egyháztagok adhatnak jó állapotban lévő alsóruhákat és templomi öltözetet más felruházott egyháztagoknak.

38.5.8

Templomi temetési öltözet

Ha lehetséges, akkor a felruházott elhunyt egyháztagokat templomi öltözetben temessék vagy hamvasszák el. Ha a kulturális hagyományok vagy a temetési szokások miatt ez nem helyénvaló vagy nehézségekbe ütközik, az öltözetet össze lehet hajtani és a test mellé lehet helyezni.

A férfiak testét templomi alsóruhába, valamint a következő fehér öltözékbe öltöztetik: hosszú ujjú ing, nyakkendő vagy csokornyakkendő, hosszú szárú nadrág, zokni, valamint cipő vagy papucscipő. A nők testét templomi alsóruhába, valamint a következő fehér öltözékbe öltöztetik: hosszú vagy háromnegyedes ujjú ruha (vagy szoknya és hosszú vagy háromnegyedes ujjú blúz), zokni vagy harisnya, valamint cipő vagy papucscipő.

A templomi szertartásöltözetet a felruházás során elhangzó utasítások szerint helyezik a testre. A váll-leplet a jobb vállra helyezik, és a húzózsinórt a bal deréknál kötik meg. A kötényt a derék köré erősítik. Az övet a derék köré fogják, és a bal csípő fölött masnival megkötik. A férfiak fövegét általában a test mellé helyezik, amíg el nem érkezik a koporsó vagy tároló lezárásának az ideje. Ekkor a föveget úgy helyezik fel, hogy a masni a bal fül fölé kerüljön. A nők fátylát a párnára lehet helyezni a tarkónál. A temetés vagy hamvasztás előtt nem kötelező a nők arcának lefátyolozása, ezt a család határozza meg.

38.6

Erkölcsi kérdésekre vonatkozó eljárásrendek

38.6.1

Terhességmegszakítás

Az Úr azt parancsolta: „ne… ölj, és ne is tegyél semmi ahhoz hasonlót” (Tan és szövetségek 59:6). Az egyház ellenzi a saját elhatározásból történő, személyes vagy szociális kényelem céljából végrehajtott művi abortuszt. Az egyháztagok ne vessék alá magukat terhességmegszakításnak, ne végezzék, ne intézzék, ne fizessenek érte, ne járuljanak hozzá és ne ösztönözzenek rá! Az egyedüli lehetséges kivételek az alábbiak:

• A terhesség szexuális erőszak vagy vérfertőzés eredménye.

• Egy illetékes orvos megállapítja, hogy az anya élete vagy egészsége komoly veszélyben forog.

• Egy illetékes orvos megállapítja, hogy a magzaton olyan súlyos elváltozások vannak, melyek miatt az újszülött nem maradna életben a születést követően.

Azonban még ezek a kivételek sem igazolják automatikusan a terhességmegszakítást. A művi abortusz igen súlyos ügy. Csak azt követően vegyék fontolóra, hogy a felelős személyek ima által megerősítést kaptak. Az egyháztagok e folyamat részeként tanácskozhatnak a püspökükkel.

38.6.2

Bántalmazás

A bántalmazás a másokkal való helytelen bánásmód vagy az elhanyagolásuk, amely fizikai, szexuális, érzelmi vagy pénzügyi kárt okoz. Az egyház álláspontja szerint a bántalmazás semmilyen válfaja sem engedhető meg. Akik bántalmazzák házastársukat, gyermekeiket, más családtagjukat vagy bárki mást, megszegik Isten és az ember törvényeit.

Minden egyháztag, különösen a szülők és a vezetők számára javasolt, hogy legyenek éberek és gondosak, és tegyenek meg mindent azért, hogy megvédjék a gyermekeket és másokat a bántalmazástól. Ha az egyháztagok tudomást szereznek arról, hogy valakit bántalmaztak, akkor jelentik azt a polgári hatóságoknak, valamint tanácskoznak a püspökkel. Az egyházi vezetők vegyék komolyan a bántalmazásról szóló jelentéseket, és soha ne hagyják ezeket figyelmen kívül!

Minden olyan felnőttnek, aki gyermekekkel vagy fiatalokkal dolgozik, a támogatásától számított egy hónapon belül el kell végeznie a gyermekek és a fiatalok védelméről szóló képzést (lásd ProtectingChildren.ChurchofJesusChrist.org). A képzést háromévente meg kell ismételniük.

Bántalmazás esetén az egyházi vezetők első számú felelőssége a bántalmazottak megsegítése és azon kiszolgáltatott személyek megvédése, akik a jövőben bántalmazásnak lehetnek kitéve. A vezetők ne buzdítsanak senkit arra, hogy olyan otthonban vagy helyzetben maradjon, ahol bántalmazzák vagy veszélyben lehet!

38.6.2.1

Segélyvonal bántalmazásos esetekben

Egyes országokban az egyház bizalmas bántalmazási segélyvonalat állított fel, hogy segítse a cövekelnököket és a püspököket. Ezek a vezetők haladéktalanul hívják a segélyvonalat minden olyan helyzetben, amikor egy egyént esetleg bántalmaztak, vagy fennáll annak a veszélye, hogy bántalmazzák. Akkor is hívják a vonalat, ha tudomásukra jut, hogy egy egyháztag gyermekpornográfiát néz, vásárol vagy terjeszt.

Olyan országokban, melyeknek nincs segélyvonala, a bántalmazásról értesülő püspök vegye fel a kapcsolatot a cövekelnökével. A cövekelnök kérjen útmutatást a területi jogtanácsostól a területi irodából.

38.6.2.2

Tanácsadás bántalmazási esetekben

A bántalmazás áldozatai gyakran súlyos megrázkódtatást szenvednek. A cövekelnökök és a püspökök reagáljanak szívből jövő együttérzéssel és részvéttel. Nyújtsanak lelki tanácsadást és támogatást az áldozatnak, segítve őt a bántalmazás pusztító hatásainak a legyőzésében.

Az áldozatok olykor szégyent és bűntudatot éreznek. Az áldozatok nem követtek el bűnt. A vezetők segítsenek nekik és a családjuknak megérteni Isten szeretetét, valamint a Jézus Krisztuson és az Ő engesztelésén keresztül érkező gyógyulást (lásd Alma 15:8; 3 Nefi 17:9).

A cövekelnökök és a püspökök segítsék hozzá a bántalmazás elkövetőit a bűnbánathoz és ahhoz, hogy felhagyjanak bántalmazó magaviseletükkel. Ha egy felnőtt egy gyermekkel szemben követett el szexuális bűnt, akkor a viselkedés megváltoztatása komoly nehézségekbe ütközhet, a bűnbánat folyamata pedig igen hosszúra nyúlhat. Lásd 38.6.2.3.

Az egyházi vezetők sugalmazott segítségén felül az áldozatoknak, a vétkeseknek, valamint a családjuknak szaktanácsadásra is szükségük lehet. Tudnivalókért lásd 31.3.6.

38.6.2.3

Gyermek vagy fiatal bántalmazása

Egy gyermek vagy fiatal bántalmazása különösen súlyos bűn (lásd Lukács 17:2). Ebben az értelemben a gyermek vagy fiatal bántalmazása kifejezés a következőket foglalja magában:

• Fizikai bántalmazás: súlyos testi sérülés okozása fizikai erőszak révén. Bizonyos sérülések nem láthatóak.

• Szexuális bántalmazás vagy kizsákmányolás: bármilyen szexuális tevékenység gyermekkel vagy fiatallal, valamint annak a szándékos lehetővé tétele, illetve elősegítése, hogy mások ilyen tevékenységet folytassanak. Ebben az értelemben a szexuális bántalmazás itt nem jelenti a beleegyezéssel történő szexuális tevékenységet két olyan fiatalkorú között, akik egymáshoz korban közel állnak.

• Érzelmi bántalmazás: egy gyermek vagy fiatal önértékelésének vagy önbecsülésének súlyos károsítása tettek vagy szavak használatával. Ez általában ismétlődő és folyamatos megalázó és lekicsinylő sértéseket, manipulációt, illetve bírálatot jelent. Idetartozhat még a nagyfokú elhanyagolás is.

• Gyermekpornográfia: lásd 38.6.6.

Ha egy püspök vagy cövekelnök gyermek vagy fiatal bántalmazásáról szerez tudomást, vagy ilyet gyanít, akkor haladéktalanul követi a 38.6.2.1-ben található utasításokat. Lépéseket tesz azért is, hogy segítsen megakadályozni a további bántalmazást.

Egyháztagsági tanács és a feljegyzés széljegyzettel való ellátása szükséges, ha egy felnőtt egyháztag az e szakaszban leírtak szerint gyermeket vagy fiatalt bántalmaz. Lásd még 38.6.2.5.

38.6.2.4

Házastárs vagy más felnőtt bántalmazása

Gyakran nem létezik egyetlen konkrét meghatározás a bántalmazásra, amely minden helyzetben alkalmazható lenne, hanem egy súlyossági skála létezik a bántalmazó magatartásformák esetében. E skála az időnként használt éles szavaktól a súlyos sérülés okozásáig terjed.

Ha a püspök vagy a cövekelnök házastárs vagy más felnőtt bántalmazásáról szerez tudomást, akkor haladéktalanul követi a 38.6.2.1-ben található utasításokat. Lépéseket tesz azért is, hogy segítsen megakadályozni a további bántalmazást.

A vezetők a Lélek irányítására törekednek, amikor meghatározzák, hogy a személyes tanácsadás vagy pedig a tagsági tanács a legmegfelelőbb mód a bántalmazás kezelésére. Tanácskozhatnak a közvetlen papsági vezetőjükkel is a mód meghatározásáról. Azonban a házastárs vagy más felnőtt bármely olyan bántalmazása, amely az alábbiakban leírt szintet éri el, kötelezővé teszi a tagsági tanács megtartását.

• Fizikai bántalmazás: súlyos testi sérülés okozása fizikai erőszak révén. Bizonyos sérülések nem láthatóak.

• Szexuális bántalmazás: lásd a 38.6.18.3-ban megnevezett helyzeteket.

• Érzelmi bántalmazás: egy személy önértékelésének vagy önbecsülésének súlyos károsítása tettek vagy szavak használatával. Ez általában ismétlődő és folyamatos megalázó és lekicsinylő sértéseket, manipulációt, illetve bírálatot jelent.

• Pénzügyi bántalmazás: egy személy pénzügyi jellegű kihasználása. Idetartozhat más tulajdonának, pénzének vagy egyéb értéktárgyainak a törvényellenes vagy jogosulatlan használata. Szintén idetartozhat az, ha valaki mások felett csalással szerez pénzügyi befolyást. Idetartozhat még, ha valaki pénzügyi befolyással kényszerít mást valamilyen viselkedésre.

38.6.2.5

Egyházi elhívások, templomi ajánlások, valamint tagsági feljegyzések széljegyzetei

Azok az egyháztagok, akik bántalmaztak másokat, ne kapjanak egyházi elhívást, és addig nem lehet templomi ajánlásuk, amíg bűnbánatot nem tartottak és a tagsági korlátozásaikat fel nem oldották!

Ha valaki gyermeket vagy fiatalt bántalmazott szexuálisan, illetve gyermeket vagy fiatalt súlyosan bántalmazott fizikailag vagy érzelmileg, akkor a tagsági feljegyzésére széljegyzet kerül. Nem kaphat gyermekekkel vagy fiatalokkal kapcsolatos elhívást vagy megbízást! Idetartozik az is, hogy nem kaphat szolgálattételi megbízást olyan családhoz, ahol fiatal vagy gyermek él. Szintén idetartozik az, hogy az illetőnek nem lehet egy fiatal a szolgálattevő társa. E korlátozások mindaddig érvényben maradnak, amíg az Első Elnökség nem engedélyezi a széljegyzet eltávolítását.

38.6.2.6

Cöveki és egyházközségi tanácsok

Cöveki és egyházközségi tanácsgyűléseken a cövekelnökségek és a püspökségek rendszeresen áttekintik a bántalmazás megelőzésére és az arra történő reagálásra vonatkozó egyházi eljárásrendeket és irányelveket. A vezetők és a tanács tagjai a Lélek iránymutatására törekednek, amikor erről az érzékeny témáról tanítanak és beszélgetnek.

A tanács tagjai szintén végezzék el a gyermekek és a fiatalok védelme képzést (lásd 38.6.2).

38.6.2.7

Bántalmazással kapcsolatos jogi ügyek

Ha egy egyháztag bántalmazó tettével megszegte a hatályos törvényeket, a püspök vagy a cövekelnök buzdítsa az egyháztagot arra, hogy jelentse az ügyet a rendőrségnek vagy a megfelelő hatóságnak.

Az egyházi vezetők és az egyháztagok teljesítsék minden, a bántalmazás polgári hatóságok felé való jelentésére vonatkozó kötelezettségüket.

38.6.4

Születésszabályozás

Azoknak a házastársaknak, akik képesek gyermekeket világra hozni, kiváltsága, hogy halandó testet biztosítsanak Isten lélekgyermekeinek, akiknek gondozásáért és felneveléséért aztán ők lesznek felelősek (lásd 2.1.3). Az a döntés, hogy hány gyermekük legyen és mikor szülessenek, rendkívül bizalmas és személyes. Kizárólag a házaspárra és az Úrra kell tartoznia.

38.6.5

Nemi erkölcsösség és hűség

Az Úr nemi erkölcsösségre vonatkozó törvénye:

• tartózkodás a férfi és nő közötti törvényes házasságon kívüli nemi kapcsolatoktól;

• hűség a házasságban.

A férj és a feleség közötti testi intimitás célja, hogy gyönyörű és szent legyen. Ezt a kapcsolatot Isten rendelte el gyermekek teremtése céljából, továbbá a férj és a feleség közti szeretet kifejezésére.

38.6.6

Gyermekpornográfia

Az egyház a gyermekpornográfia minden formáját elítéli. Ha a püspök vagy a cövekelnök tudomást szerez arról, hogy egy egyháztag gyermekpornográfiában érintett, akkor haladéktalanul követi a 38.6.2.1-ben található utasításokat.

38.6.8

Női nemi szerv csonkítása

Az egyház elítéli a női nemi szerv csonkítását.

38.6.10

Vérfertőzés

Az egyház a vérfertőzés minden formáját elítéli. Ebben az értelemben a vérfertőzés nemi kapcsolatot jelent a következő felek között:

• szülő és gyermek;

• nagyszülő és unoka;

• testvérek;

• nagybácsi vagy nagynéni és unokahúg vagy unokaöccs.

Ebben az értelemben a gyermek, unoka, testvér, unokahúg és unokaöccs kifejezések vér szerinti, örökbefogadotti, mostoha vagy nevelőszülői kapcsolatokat is magukban foglalnak.

Amikor kiskorú a vérfertőzés áldozata, a püspök vagy a cövekelnök felhívja az egyház bántalmazási segélyvonalát azon országokban, ahol ez elérhető (lásd 38.6.2.1). A többi országban a cövekelnök a területi jogtanácsostól kérjen iránymutatást a területi irodában. Javasolt továbbá, hogy tanácskozzon a Családsegítő Szolgáltatások munkatársaival, illetve a jólléti és önellátási igazgatóval a területi irodánál.

Kötelező az egyháztagsági tanács tartása, valamint a feljegyzés széljegyzettel való ellátása akkor, ha egy egyháztag vérfertőzést követ el. A vérfertőzés szinte mindig kötelezővé teszi az egyház számára a személy tagságának visszavonását.

Ha kiskorú követ el vérfertőzést, a cövekelnök útmutatásért felveszi a kapcsolatot az Első Elnökség Hivatalával.

A vérfertőzés áldozatai gyakran súlyos megrázkódtatást szenvednek. A vezetők reagáljanak szívből jövő együttérzéssel és részvéttel. Lelki támogatást és tanácsadást nyújtanak nekik, segítve őket a vérfertőzés pusztító hatásainak legyőzésében.

Az áldozatok olykor szégyent és bűntudatot éreznek. Az áldozatok nem követtek el bűnt. A vezetők segítsenek nekik és a családjuknak megérteni Isten szeretetét, valamint a Jézus Krisztuson és az Ő engesztelésén keresztül érkező gyógyulást (lásd Alma 15:8; 3 Nefi 17:9).

Az egyházi vezetők sugalmazott segítségén felül az áldozatoknak és családjaiknak szaktanácsadásra is szükségük lehet. Tudnivalókért lásd 38.6.18.2.

38.6.12

Okkultizmus

Az okkultizmus középpontjában a sötétség áll, és megtévesztést eredményez. Elpusztítja a Krisztusba vetett hitet.

A sátánimádat is okkultizmusnak minősül. Ezenfelül olyan misztikus tevékenységek tartoznak ide, amelyek nincsenek összhangban Jézus Krisztus evangéliumával. Az ilyen tevékenységek közé tartozik (nem kizárólagosan) a jóslás, az átkok, illetve az olyan gyógyító eljárások, amely Isten papsági hatalmát utánozzák (lásd Moróni 7:11–17).

Az egyháztagok ne vegyenek részt a sátánimádat vagy az okkultizmus semmilyen formájában! Ne összpontosítanak ilyen sötétségre a beszélgetéseik során, sem pedig az egyházi gyűléseken!

38.6.13

Pornográfia

Az egyház a pornográfia minden formáját elítéli. A pornográfia minden válfaja káros az egyén életére, a családokra és a társadalomra. Ezenfelül elűzi az Úr Lelkét. Az egyház tagjai tartsák távol magukat a pornográf anyagok valamennyi válfajától, és tiltakozzanak a gyártásuk, a terjesztésük és a használatuk ellen.

A személyes tanácsadás és a nem hivatalos tagsági korlátozások általában elégségesek akkor, amikor a pornográfia használatának a megbánásában segítenek valakinek. Általában nem tartanak tagsági tanácsot emiatt. Tanácsra lehet azonban szükség számottevő és kényszeres pornográfiahasználat esetén, amely jelentős kárt okozott az egyháztag házassága és családja számára (lásd 38.6.5). Kötelező tanácsot tartani, ha az egyháztag gyermekekkel kapcsolatos pornográf képanyagokat készít, oszt meg, birtokol, illetve ismétlődően megnéz (lásd 38.6.6).

38.6.14

Előítélet

Minden ember Isten gyermeke. Mindannyian fivérek és nővérek, akik az Ő isteni családjának részei (lásd A család: Kiáltvány a világhoz). Isten „az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette” (Apostolok cselekedetei 17:26). Őneki „mind egyforma” (2 Nefi 26:33). Mindegyik ember „éppen olyan becses szemében, mint a másik” (Jákób 2:21).

Az előítélet nincs összhangban Isten kinyilatkoztatott szavával. Az Isten előtti kedvesség vagy utálatosság az Iránta és az Ő parancsolatai iránti elkötelezettségtől függ, nem pedig egy ember bőrének a színétől vagy egyéb tulajdonságaitól.

Az egyház minden embert felszólít arra, hogy hagyjanak fel bármely csoport vagy egyén ellen irányuló előítéletes hozzáállással vagy tettekkel. Az egyház tagjai járjanak élen az Isten minden gyermeke iránti tisztelet előmozdításában. Az egyháztagok követik a Szabadító parancsát, miszerint szeressék egymást (lásd Máté 22:35–39). Igyekeznek mindenki irányában jóakaratúnak lenni, elutasítva az előítélet minden válfaját. Ez magában foglalja a faji, etnikai, nemzetiségi, törzsi, nemi, korbeli, fogyatékosságbeli, társadalmi-gazdasági helyzetbeli, vallásos hitelveken vagy hitetlenségen, illetve a nemi irányultságon alapuló előítéletet.

38.6.15

Azonos nemhez való vonzódás és azonos neműek közötti viselkedés

Az egyház arra buzdítja a családokat és a tagokat, hogy tapintattal, szeretettel és tisztelettel forduljanak mindazok felé, akik a saját nemükhöz vonzódnak. Az egyház szintén támogatja a társadalom egészére vonatkozóan a megértést, amely tükrözi a kedvességről, bevonásról, mások iránti szeretetről, valamint minden emberi lény iránti tiszteletről szóló tanításait. Az egyház nem foglal állást a saját nemhez való vonzódás okait illetően.

Isten parancsolatai tiltanak minden erkölcstelen viselkedést, legyen az heteroszexuális vagy azonos nemű. Az egyházi vezetők tanácsot adnak azoknak az egyháztagoknak, akik megszegték a nemi erkölcsösség törvényét. Az egyházi vezetők segítenek nekik, hogy világosan értsék a Jézus Krisztusba vetett hitet és az Ő engesztelését, a bűnbánat folyamatát, valamint a földi élet rendeltetését.

Az azonos nemhez való vonzódás érzése nem bűn. Azok az egyháztagok, akiknek ilyen érzéseik vannak, azonban nem követik ezeket és nem cselekednek ezek szerint, Mennyei Atyánk gyermekeire vonatkozó terve és az egyházi tan szerint élnek. A vezetők támogatják és buzdítják őket azon elhatározásukban, hogy az Úr parancsolatai szerint éljenek. Az ilyen érzésekkel rendelkező egyháztagok kaphatnak egyházi elhívásokat, lehet templomi ajánlásuk, valamint részesülhetnek templomi szertartásokban, amennyiben érdemesek. A férfi egyháztagok elnyerhetik és gyakorolhatják a papságot.

Minden egyháztag, aki megtartja a szövetségeit, az örökkévalóságban el fog nyerni minden megígért áldást, akár lehetővé teszik a körülményei, hogy már ebben az életben részesüljön az örökkévaló házasság és a szülői lét áldásaiban, akár nem (lásd Móziás 2:41).

38.6.16

Azonos neműek házassága

A szentírásokra alapozott tanbéli tantétel szerint az egyház megerősíti, hogy a férfi és nő közötti házasság nélkülözhetetlen eleme a Teremtő tervének, amely gyermekei örökkévaló rendeltetésére vonatkozik. Az egyház azt is megerősíti, hogy Isten törvénye a házasságot a férfi és nő hivatalos és törvényes egybekeléseként határozza meg.

38.6.17

Szexuális felvilágosítás

Elsősorban a szülők felelőssége a gyermekeik szexuális felvilágosítása. A szülők beszélgessenek őszintén, egyértelműen és folyamatosan gyermekeikkel az egészséges és igazlelkű szexualitásról.

38.6.18

Szexuális bántalmazás, nemi erőszak, illetve a szexuális bűncselekmények egyéb válfajai

Az egyház elítéli a szexuális bántalmazást. Ebben az értelemben a szexuális bántalmazás meghatározása az, amikor valaki nem kívánt szexuális tevékenységet kényszerít másra. Szexuális tevékenység olyan személlyel, aki nem ad – vagy nem tud adni – jogszerű beleegyezést, szintén szexuális bántalmazásnak minősül. Szexuális bántalmazás megvalósulhat a házastárssal szemben vagy randevúzási kapcsolatban is. Gyermek vagy fiatal szexuális bántalmazásával kapcsolatos tudnivalókért lásd 38.6.2.3.

A szexuális bántalmazás a cselekmények széles körét fedi le, a zaklatástól a nemi erőszakon át a szexuális bűncselekmények egyéb válfajaiig. Megvalósulhat fizikailag, szóban és egyéb módon is. Iránymutatásért azon egyháztagoknál alkalmazott tanácsadással kapcsolatban, akik szexuális bántalmazás, nemi erőszak, illetve a szexuális bűncselekmények egyéb válfajainak elszenvedői voltak, lásd 38.6.18.2.

Amennyiben az egyháztagok gyanítják, vagy a tudomásukra jut szexuális bántalmazás, akkor a lehető leghamarabb lépéseket tesznek az áldozatok és mások védelme érdekében. E lépések közé tartozik az, hogy jelentik az esetet a polgári hatóságoknak, valamint figyelmeztetik a püspököt vagy a cövekelnököt. Gyermekbántalmazás esetén az egyháztagok kövessék a 38.6.2-ben található utasításokat.

38.6.18.2

Tanácsadás szexuális bántalmazás, nemi erőszak, illetve a szexuális bűncselekmények egyéb válfajainak az áldozatai számára

A szexuális bántalmazás, nemi erőszak és a szexuális bűncselekmények egyéb válfajainak az áldozatai gyakran szenvednek súlyos megrázkódtatást. Amikor bizalmukba fogadják a püspököt vagy a cövekelnököt, akkor ő szívből jövő együttérzéssel és részvéttel reagál. Lelki tanácsadást és támogatást nyújt az áldozatnak, segítve őt a bántalmazás pusztító hatásainak legyőzésében. Ahol elérhető, ott felhívja az egyház bántalmazási segélyvonalát iránymutatásért.

Az áldozatok olykor szégyent és bűntudatot éreznek. Az áldozatok nem követtek el bűnt. A vezetők nem hibáztatják az áldozatot. Segítenek az áldozatoknak és családjuknak megérteni Isten szeretetét, valamint a Jézus Krisztuson és az Ő engesztelésén keresztül érkező gyógyulást (lásd Alma 15:8; 3 Nefi 17:9).

Bár az egyháztagok dönthetnek úgy, hogy információt osztanak meg a bántalmazásról vagy az egyéb bűncselekményről, a vezetők azonban ne összpontosítsanak túlzottan a részletekre! Ez ugyanis káros lehet az áldozatok számára.

Az egyházi vezetők sugalmazott segítségén felül az áldozatoknak és családjaiknak szaktanácsadásra is szükségük lehet. Tudnivalókért lásd 31.3.6.

38.6.18.3

Tagsági tanácsok

Szükség lehet tagsági tanácsra olyan személy esetében, aki szexuális bűncselekményt vagy bántalmazást követett el valaki ellen. Kötelező tagsági tanácsot tartani, ha egy egyháztag nemi erőszakot követett el, vagy elítélik egyéb szexuális bűncselekmény miatt.

38.6.20

Öngyilkosság

A halandó élet becses ajándék Istentől – olyan ajándék, amelyet értékelni és védelmezni kell. Az egyház erősen támogatja az öngyilkosság megelőzését.

A legtöbb olyan ember, aki már gondolt öngyilkosságra, valamilyen testi, mentális, érzelmi vagy lelki fájdalomtól szeretne megszabadulni. Az ilyen egyéneknek szeretetre, segítségre és támogatásra van szükségük a családtól, az egyházi vezetőktől, valamint képzett szakemberektől.

A püspök egyházi támogatást biztosít, ha az egyháztag öngyilkosságot fontolgat vagy kísérelt meg. Ezenkívül azonnal segít az egyháztagnak szakértő segítséghez jutni.

Az öngyilkosság a szerettek, a vezetők és a szakemberek legjobb erőfeszítései ellenére sem mindig előzhető meg. Mély szívfájdalmat, érzelmi megrázkódtatást és megválaszolatlan kérdéseket hagy maga után a szerettek és mások számára. A vezetők nyújtsanak tanácsot és vigaszt a családnak. Táplálják és támogassák őket.

Nem helyes, ha valaki elveszi a saját életét. Mindazonáltal csakis Isten képes megítélni az illető gondolatait, tetteit és a felelősségre vonhatósága mértékét (lásd 1 Sámuel 16:7; Tan és szövetségek 137:9).

Mindazok, akik öngyilkosság miatt veszítették el egy szerettüket, reményre és gyógyulásra lelhetnek Jézus Krisztusban és az Ő engesztelésében.

38.6.23

Transznemű egyének

A transznemű egyének összetett kihívásokkal néznek szembe. A magukat transzneműnek valló egyháztagokkal és nem egyháztagokkal – valamint családjukkal és barátaikkal – figyelmesen, kedvesen, könyörülettel, illetve bőséges krisztusi szeretettel kell bánni. Mindenkit örömmel látunk az úrvacsorai gyűlésen, egyéb vasárnapi gyűléseken, valamint az egyház közösségi rendezvényein (lásd 38.1.1).

Az ember neme alapvető része Mennyei Atya boldogságtervének. Az ember neme a családkiáltvány szóhasználatában az ember születéskori biológiai nemét jelenti. Néhány ember úgy érzi, a biológiai neme nem esik egybe a nemi önazonosságával. Ennek eredményeképpen transzneműnek vallhatja magát. Az egyház nem foglal állást azokról az okokról, amiért valaki transzneműnek vallja magát.

Az egyházi részvétel jelentős részei – illetve bizonyos papsági szertartások is – nemsemlegesek. Transznemű személyek megkeresztelhetők és konfirmálhatók a 38.2.8.10-ben vázoltak szerint. Vehetnek az úrvacsorából, és kaphatnak papsági áldásokat. A papsági elrendelést, valamint a templomi szertartásokat azonban mindenki a születéskori biológiai neme szerint kapja.

Az egyházi vezetők tanácsaikban ellenzik a saját elhatározáson alapuló gyógyszeres vagy műtéti beavatkozást azzal a szándékkal, hogy valaki a születéskori biológiai nemével ellenkező nemre próbáljon váltani („nemváltoztatás”). A vezetők tanácsaikban kifejtik, hogy az ilyen cselekedetek egyháztagsági korlátozásokat fognak eredményezni.

A vezetők tanácsaikban ellenzik a társadalmi tranzíciót is. Társadalmi tranzíció lehet az öltözet vagy a megjelenés megváltoztatása, illetve a névváltoztatás azzal a céllal, hogy az illető a születéskori biológiai nemétől eltérőnek tüntesse fel magát. A vezetők tanácsaikban kifejtik, hogy azok, akik társadalmi tranzíciót végeznek, bizonyos egyháztagsági korlátozásokkal kerülnek szembe e tranzíció idejére.

A korlátozás magában foglalja a papság elnyerését és használatát, templomi ajánlás elnyerését és használatát, valamint bizonyos egyházi elhívások elnyerését. Bár az egyháztagsággal járó bizonyos kiváltságok korlátozásra kerülnek, az egyéb egyházi részvétel üdvözölt.

Amennyiben egy egyháztag meg kívánja változtatni az előnyben részesített nevét, illetve az ehhez tartozó megszólítást, akkor ez feljegyezhető a tagsági feljegyzés előnyben részesített név mezőjében. A személyt szólíthatják az előnyben részesített néven az egyházközségben.

A körülmények széles körben változnak a különböző egységekben, valamint a különböző egyének esetében. Az egyháztagok és a vezetők tanácskoznak egymással és az Úrral. A Területi Elnökség segít a helyi vezetőknek tapintatosan kezelni az egyéni helyzeteket. A püspökök a cövekelnökkel tanácskoznak. A cövekelnöknek és a misszióelnöknek a Területi Elnökséghez kell fordulnia tanácsért (lásd 32.6.3).

38.7

Orvosi és egészségügyi eljárásrendek

38.7.2

Temetés és hamvasztás

Az elhunyt személy családja dönti el, hogy a testét eltemetik vagy elhamvasztják. Tiszteletben tartják az egyén kívánságát.

Néhány országban törvény írja elő a hamvasztást. Más esetekben a temetés nem megvalósítható vagy nem megfizethető a család számra. A test minden esetben tisztelet- és méltóságteljes bánásmódban részesüljön. Az egyháztagokat biztosítsák afelől, hogy a feltámadás hatalma minden körülményre vonatkozik (lásd Alma 11:42–45).

Ahol lehet, ott a felruházásban már részesült elhunyt egyháztag testét a temetéshez vagy a hamvasztáshoz öltöztessék templomi szertartásöltözetbe (lásd 38.5.8).

38.7.3

Születés előtt elhunyt gyermekek (halva született, illetve elvetélt gyermekek)

A szülők eldönthetik, hogy tartanak-e megemlékezést vagy sír melletti szertartást.

A születésük előtt elhunyt gyermekek számára nem szükségesek templomi szertartások, és nem végeznek ilyeneket. Ez nem veszi el azt a lehetőséget, hogy e gyermekek a család részei legyenek az örökkévalóságban. A szülőket arra buzdítjuk, hogy bízzanak az Úrban és keressék az Őtőle érkező vigaszt.

38.7.4

Eutanázia

A halandó élet becses ajándék Istentől. Az eutanázia egy olyan személy életének a szándékos kioltása, aki gyógyíthatatlan betegségben vagy egyéb állapotban szenved. Aki eutanáziában vesz részt, beleértve ebbe azt is, hogy segít valakinek öngyilkosságot elkövetni, megszegi Isten parancsolatait, és áthághatja a helyi törvényeket is.

Egy személy élete végén a rendkívüli életfenntartó támogatás leállítása vagy igénybe nem vétele nem tekinthető eutanáziának (lásd 38.7.11).

38.7.5

HIV-fertőzöttség és AIDS

A HIV (emberi immunhiányos vírus) fertőzéssel, illetve az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) betegséggel rendelkező egyháztagokat fogadják szeretettel az egyházi gyűléseken és tevékenységeken. Jelenlétük nem jelent egészségügyi kockázatot másokra.

38.7.8

Orvosi és egészségügyi ellátás

A hozzáértő orvosi segítség kihasználása, a hit gyakorlása, valamint a papsági áldások együttesen működnek az Úr akarata szerinti gyógyulásban.

Az egyháztagok ne alkalmazzanak vagy hirdessenek olyan orvosi vagy egészségügyi módszereket, melyek etikailag, lelkileg vagy jogilag megkérdőjelezhetőek! Az egészségügyi gondokkal küszködők tanácskozzanak szakorvosokkal, akik engedéllyel rendelkeznek azon a területen, ahol praktizálnak.

38.7.9

Orvosi marihuána

Az egyház ellenzi a marihuána nem gyógyászati célú használatát. Lásd 38.7.14.

38.7.11

Az élet meghosszabbítása (beleértve a létfenntartást)

Az egyháztagok ne érezzék kötelességüknek a halandó élet rendkívüli eszközökkel történő meghosszabbítását! Legjobb az, ha ezt a döntést (amennyiben lehetséges) maga a személy vagy a családtagok hozzák meg. Folyamodjanak szakorvosi tanácsért, valamint isteni útmutatásért imán keresztül.

38.7.13

Oltások

A hozzáértő egészségügyi szakemberek által beadott oltások védik az egészséget és óvják az életet. Javasolt, hogy az egyház tagjai oltások révén védjék magukat, gyermekeiket, valamint a közösségeiket.

Végső soron az egyén felelős az oltással kapcsolatos saját döntéséért. Ha az egyháztagokban aggályok merülnének fel, tanácskozzanak hozzáértő egészségügyi szakemberekkel, és keressék a Szentlélek iránymutatását.

38.7.14

A Bölcsesség szava és egészséges gyakorlatok

A Bölcsesség szava Isten egyik parancsolata. A próféták pontosították, hogy a Tan és szövetségek 89-ben található tanítások magukban foglalják a tartózkodást a dohánytól, az erős italoktól (alkohol), valamint a forró italoktól (tea és kávé).

Egyéb káros szerek és gyakorlatok is vannak, amelyeket nem nevezett meg a Bölcsesség szava, illetve az egyházi vezetők. Az egyháztagok bölcsen és imádságosan ítéljenek, amikor döntéseket hoznak a testi, lelki és érzelmi egészségük elősegítése érdekében.

38.8

Igazgatási eljárásrendek

38.8.1

Örökbefogadás és nevelőszülőség

A gyermekek örökbefogadása és a nevelőszülőség áldást jelenthet a gyermekek és a családok számára. Az örökbefogadásnak köszönhetően szerető, örökkévaló családok jöhetnek létre. Akár örökbefogadás, akár születés révén kerülnek a gyermekek a családba, egyformán becses áldást jelentenek.

Azon egyháztagok, akik gyermekeket igyekeznek örökbe fogadni, illetve nevelőszülőként magukhoz venni, tartsák be az érintett országok és kormányzatok minden vonatkozó törvényét.

38.8.4

Általános felhatalmazottak, általános tisztségviselők és területi hetvenesek autogramjai és fényképei

Az egyháztagok ne kérjenek autogramot általános felhatalmazottaktól, általános tisztségviselőktől, illetve területi hetvenesektől! Ez árt szent elhívásuknak és a gyűlések lelkiségének. A többi egyháztag üdvözlésében is akadályozhatná őket.

Az egyháztagok ne készítsenek fényképet általános felhatalmazottakról, általános tisztségviselőkről vagy területi hetvenesekről a kápolnában!

38.8.7

Egyházi folyóiratok

Az egyházi folyóiratok a következők:

• a Jóbarát gyermekeknek;

• A Fiatalság Erősségéért fiataloknak;

• a Liahóna felnőtteknek.

Az Első Elnökség az egyházi folyóiratok olvasására ösztönöz minden egyháztagot. A folyóiratok segíthetnek az egyháztagoknak megismerni Jézus Krisztus evangéliumát, tanulmányozni az élő próféták tanításait, érezni a kapcsolatot az egyház világméretű családjával, hittel nézni szembe a kihívásokkal, valamint közelebb kerülni Istenhez.

38.8.8

Az egyház neve, szóvédjegye és jelképe

Az egyház szóvédjegye és jelképe

Az egyház neve, szóvédjegye és jelképe az egyház kulcsfontosságú azonosítói.

Szóvédjegy és jelkép. Az egyház szóvédjegyét és jelképét (lásd a fenti illusztrációt) kizárólag az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma által jóváhagyott módon szabad felhasználni. Nem használható díszítő elemként. Nem használható továbbá semmilyen személyes, kereskedelmi vagy reklámcélra.

38.8.10

Számítógépek

Az egyházi gyülekezeti házakban használt számítógépeket és szoftvereket az egyház központja vagy a területi iroda biztosítja és kezeli. A vezetők és az egyháztagok az egyház céljainak – köztük a családtörténeti munkának – a támogatására használják ezen erőforrásokat.

Az e számítógépeken található összes szoftver engedélyét megfelelő módon az egyház részére kell íratni.

38.8.12

Anyagok tananyaghoz

Az egyház anyagokat biztosít segítségképpen ahhoz, hogy az egyháztagok megismerjék Jézus Krisztus evangéliumát, és aszerint éljenek. Idetartoznak a szentírások, az általános konferenciai beszédek, a folyóiratok, kézikönyvek, könyvek, valamint egyéb forrásanyagok. A vezetők arra biztatják az egyháztagokat, hogy a szentírásokat és szükség szerint az egyéb forrásanyagokat használva tanulmányozzák otthon az evangéliumot.

38.8.14

Öltözködés és megjelenés

Az egyház tagjait arra buzdítjuk, hogy mutassanak tiszteletet a testük iránt a helyénvaló ruházattal és megjelenéssel kapcsolatos döntéseikben. Az, hogy mi helyénvaló, kultúráktól és alkalmaktól függően változik.

38.8.16

Böjti nap

Az egyháztagok bármikor böjtölhetnek, azonban általában a hónap első sabbatját tartják meg böjti napként.

A böjti nap megszokott részei az imádkozás, az ételtől és italtól 24 órán át való tartózkodás (amennyiben valaki fizikailag képes rá), valamint a nagylelkű böjti felajánlás adományozása. A böjti felajánlás a rászorulók megsegítésére juttatott adomány (lásd 22.2.2).

Olykor a teljes egyházra vonatkozó vagy helyi gyűléseket tartanak a hónap első sabbatján. Ilyen helyzetben a cövekelnökség határozza meg, melyik sabbat legyen a helyettesítő böjti nap.

38.8.17

Szerencsejáték és lottó

Az egyház ellenzi a szerencsejátékok minden formáját, és int ezek ellen. Ezek közé tartozik a sportfogadás és az államilag szervezett lottójátékok is.

38.8.19

Bevándorlás

A szülőföldjükön maradó egyháztagok számára gyakran nyílik lehetőség ott az egyház építésére és erősítésére. Egy másik országba történő kivándorlás azonban személyes döntés.

A másik országba költöző egyháztagok tartsanak be minden vonatkozó törvényt (lásd Tan és szövetségek 58:21).

A misszionáriusok ne ajánlják fel, hogy támogatják mások kivándorlását.

38.8.22

Az ország törvényei

Az egyháztagok tartsák be, tiszteljék és támogassák azon ország törvényeit, ahol laknak vagy ahova utaznak (lásd Tan és szövetségek 58:21–22; Hittételek 1:12). Ez vonatkozik a térítést tiltó törvényekre is.

38.8.25

Egyháztagok kommunikációja az egyház központjával

Az egyháztagoknak nem javasolt az általános felhatalmazottak felhívása, elektronikus vagy papíralapú levélben történő felkeresése tanbéli kérdések vagy személyes nehézségek, illetve kérések miatt. Az egyháztagokat arra buzdítjuk, hogy a helyi vezetőikhez forduljanak – köztük a Segítőegylet vagy az elderek kvóruma elnökéhez –, amikor lelki iránymutatást szeretnének (lásd 31.3).

38.8.27

Fogyatékossággal élő egyháztagok

A vezetőket és az egyháztagokat arra buzdítjuk, hogy gondoskodjanak mindazok szükségleteiről, akik az egységükben élnek. A fogyatékossággal élő egyháztagok értékesek, és képesek tartalmas módokon hozzájárulni a közösséghez. A fogyatékosság lehet értelmi, szociális, érzelmi vagy testi.

38.8.29

Más vallások

Sok lélekemelő, nemes és a legmélyebb tiszteletre méltó dolog található számos más vallásban. A misszionáriusok és az egyháztagok legyenek tapintatosak és tiszteletteljesek mások hitével és hagyományaival szemben.

38.8.30

Politikai és állampolgári tevékenység

Az egyháztagokat arra buzdítjuk, hogy vegyenek részt politikai és kormányzati ügyekben. Sok országban idetartozhatnak a következők:

• szavazás;

• csatlakozás egy politikai párthoz, illetve tevékenység abban;

• pénzügyi támogatás biztosítása;

• kommunikáció párttisztviselőkkel és jelöltekkel;

• kormányzati és önkormányzati szintű választott, illetve kinevezett hivatalok betöltése.

Az egyháztagokat arra is buzdítjuk, hogy vállaljanak szerepet érdemes ügyekben, amelyek élhetőbbé és családbarátabbá teszik a közösségüket.

A helyi egyházi vezetők ne szervezzenek egyháztagokat politikai ügyekben való részvételre! A vezetők ne kíséreljék meg befolyásolni azt sem, hogy az egyháztagok miként vesznek részt ilyen ügyekben!

Az egyházi vezetők és az egyháztagok kerüljenek továbbá bármi olyan állásfoglalást vagy magatartást, melyet politikai pártok, programok, szakpolitikák vagy jelöltek egyházi támogatásaként lehet értelmezni.

38.8.31

Egyháztagok adatainak bizalmas kezelése

Az egyház vezetői kötelesek megvédeni az egyháztagok bizalmas adatait. Egyházi nyilvántartások, címjegyzékek és hasonló anyagok nem használhatóak személyes, kereskedelmi vagy politikai célokra.

38.8.35

Menekültek

A rászorulókkal való törődésre irányuló felelősségük részeként (lásd Móziás 4:26) az egyháztagok idejüket, tehetségeiket és barátságukat felajánlva fogadják a menekülteket a közösségük tagjaiként.

38.8.36

Egyházi pénzügyi támogatás kérvényezése

A rászoruló egyháztagokat arra buzdítjuk, hogy beszéljenek a püspökükkel ahelyett, hogy az egyház központjával vennék fel a kapcsolatot, illetve pénzt kérnének más egyházi vezetőktől vagy egyháztagoktól.