Zsidók 12:9
Isten a lelkünk Atyja
Szerinted miért beszélünk olyan sokat arról, hogy Isten gyermekei vagyunk? Milyen hatással lehet ez a tudás az életedre? Miközben emlékeztette a zsidó szenteket a földi atyáiktól kapott helyreigazításra, Pál tanította őket Mennyei Atyáról, a „lelkek Atyjá[ról]” (Zsidók 12:9). Ennek a leckének az a célja, hogy segítsen neked jobban megismerni Mennyei Atyát, és megérteni, milyen jó hatással lehet az életedre az Őróla való tudásod és az Ővele való kapcsolatod.
Állatkerti oroszlánok meglepő tanulsága
Egy fiatal felnőtteknek szóló világméretű áhítaton Kathy Clayton nővér, a Hetvenek tagjaként szolgáló L. Whitney Clayton elder felesége elmesélte azt az élményét, amikor ellátogatott egy argentínai állatkertbe, ahol lehetősége volt belépni a ketrecekbe, és testközelből érintkezni vadállatokkal, például oroszlánokkal. Amikor Clayton nővér megkérdezte, miért engedik, hogy veszélyes állatok ilyen közel kerüljenek az emberekhez, tanult valamit, ami meglepte őt. Érdemes lehet megnézned a Királyi önazonosság című beszéd 1:22-től 3:26-ig terjedő részét a ChurchofJesusChrist.org oldalon, vagy elolvashatod a következő szöveget.
A Regal Identity
September 13, 2015: Sister Kathy Kipp Clayton invites all to embrace and rejoice in who we really are.
„[A gondozók f]elhívták a figyelmemet a szintén e ketrecekben élő kistestű kutyákra. Elmondták, hogy az oroszlánokat együtt nevelték ezekkel a kutyákkal. Eleinte a csaholó ebek nagyobbak voltak az oroszlánkölyköknél. Úgy hitték, ők a falkavezérek, és rendszerint könyörtelenül kergették az oroszlánokat, bele-belemarva a lábukba. Az oroszlánkölyköknek szokásává vált, hogy meghúzzák magukat a sarokban, és viselkedésük azt tükrözte, hogy rettentően félnek a bosszantó kis kutyáktól.
Ahogy az oroszlánok nőttek, továbbra is ott lapultak a sarokban és féltek a kis ebektől. Mancsuk egy csapásával kilódíthatták volna őket a karámból, de az oroszlánok nem látták magukat önnön valójukban. Fájdalmasan nem voltak tudatában királyi mivoltuknak. Lehetőségeikről alkotott téves képük rabságában és korlátai között éltek. Kicsinek és gyengének vélték magukat, így aztán hagyták, hogy a szüntelenül bosszantó kutyák irányítsák és megfélemlítsék őket.”
(Kathy Kipp Clayton: Királyi önazonosság [világméretű áhítat fiatal felnőtteknek, 2015. szeptember 13.], broadcasts.ChurchofJesusChrist.org)
-
Milyen lelki hasonlatokat fogalmazhatunk meg Clayton nővér élménye alapján?
-
Hogyan lehetünk olykor olyanok, mint az oroszlánok ebben az állatkertben?
Isten „a lelkek Atyj[a]”
Miközben arról beszélt a zsidóknak, hogy miként reagáljunk Isten dorgálására vagy helyreigazítására (lásd Zsidók 12:6–8), Pál fontos igazságot tanított a Mennyei Atyával való kapcsolatunkról. A mai tanulmányozásod során figyelj oda a Lélektől érkező késztetésekre, amelyek segíthetnek jobban megértened ezt az igazságot.
Olvasd el a Zsidók 12:9-et, és megjelölheted azokat a szavakat vagy kifejezéseket, amelyek a Mennyei Atyánkkal való kapcsolatunkról tanítanak.
A Zsidók 12:9 tanismereti szentírásrész. A tanismereti szentírásrészeket megjelölheted valamilyen feltűnő módon, hogy könnyen megtaláld őket.
Ebből a versből megtudjuk, hogy Isten a lelkünk Atyja.
-
Ezen igazság ismerete milyen hatással van arra, ahogyan magaddal és másokkal kapcsolatban érzel?
Tad R. Callister elder a Hetvenektől megosztott egy példát arra, hogy milyen hatással lehet ránk az, ha emlékezünk az Isten gyermekeiként való kilétünkre:
„Egy általános felhatalmazottaknak tartott közelmúltbeli képzésen ezt a kérdést tették fel: »Hogyan segíthetünk a pornográfiával küszködőknek?«
Russell M. Nelson elder felállt, és így felelt: »Tanítsd őket a kilétükről és a rendeltetésükről.«
Ez a válasz nem csupán erre a konkrét kérdésre adott válaszként, hanem az életünkben felmerülő kihívások zömére adható megfelelő válaszként is jelentőségteljes volt számomra.”
(Tad R. Callister, “Our Identity and Our Destiny” [Brigham Young University devotional, Aug. 14, 2012], 1, speeches.byu.edu)
-
Hogyan segíthet nekünk az Isten gyermekeiként való kilétünk megértése az előttünk álló kihívások vonatkozásában?
-
Milyen világi hatások vonhatják el a figyelmünket az isteni kilétünkről való emlékezéstől?
-
Mi segíthet nekünk abban, hogy emlékezzünk isteni kilétünkre, és tiszteletben tartsuk azt?
Mennyei Atyáról való megfelelő tudás
Gondolkodj el egy pillanatra azon, hogy mit értesz Mennyei Atyánkról és milyen a kapcsolatod Ővele. Gondold át, milyen áldásokat tapasztaltál meg és tapasztalhatsz meg a jövőben azért, mert az Ő gyermeke vagy. Gondold át, miben lehetne más az életed, ha jobban ismernéd Őt, és közelebb éreznéd magad Őhozzá.
Brian K. Ashton fivér, aki korábban a Vasárnapi Iskola Általános Elnökségében szolgált, azt hangsúlyozta, milyen hatása van, ha helyesen értelmezzük Mennyei Atyát és az Őhozzá fűződő kapcsolatunkat:
„Ahhoz, hogy elegendő hitet gyakoroljunk a felmagasztosulás elnyeréséhez, elengedhetetlen, hogy Mennyei Atyánk »személyiségéről, tökéletességeiről és tulajdonságairól helyes elképzelés[sel rendelkezzünk]« [Lectures on Faith (1985), 38]. A Mennyei Atyánk jelleméről való helyes kép megváltoztathatja, hogy miként látjuk magunkat és másokat, valamint segíthet megértenünk, milyen hatalmas szeretetet érez Isten az Ő gyermekei iránt, és milyen óriási vágy él benne arra, hogy segítsen Őhozzá hasonlóvá válnunk. A természetéről alkotott helytelen elképzelés azonban azt az érzést keltheti bennünk, hogy képtelenek leszünk valaha is visszatérni az Ő színe elé.”
(Brian K. Ashton: Az Atya. Liahóna, 2018. nov. 93–94.)
Az egyik módja annak, hogy megfelelően megértsük Mennyei Atyánkat, ha tanulmányozzuk az Őróla szóló szentírásokat.
1. Végezd el a következő tevékenységet a tanulmányozási naplódban, a végén található kérdések megválaszolását is beleértve.
Szánj pár percet néhány olyan szentírás elolvasására és átgondolására, amelyek Isten jelleméről tanítanak. Felhasználhatod az alábbi szentírás-hivatkozásokat, vagy kereshetsz másokat a Szentíráskalauz Isten, Istenség szócikkében (azon belül az Atyaisten részben). A tanulmányozási naplódban sorold fel, mit tanítanak neked ezek a szentírások Mennyei Atya jelleméről és tulajdonságairól, valamint az Őhozzá fűződő kapcsolatodról.
-
Milyen igazságokat tudtál meg Istenről, amelyek a legjelentőségteljesebbek a számodra? Miért jelentőségteljesek ezek?
-
Milyen hatással lehetnek a tanultak arra, ahogyan azzal kapcsolatban érzel, hogy ki vagy és kivé válhatsz?
-
Milyen cselekedetek megtételére érzel ösztönzést az alapján, amit ma tanultál és éreztél?
Választható: Szeretnél többet tanulni?
Hogyan segíthet nekem az a tudat, hogy Isten gyermeke vagyok?
Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből ezt tanította:
„Gondoljatok csak bele az »Isten gyermeke vagyok« [Himnuszok, 189. sz.] című szeretett énekünkben tanított elképzelés erejébe. […] Megválaszolja az élet egyik nagy kérdését: »Ki vagyok?« Isten gyermeke vagyok, lelkem mennyei szülőktől származik. Ez a származás határozza meg az isteni lehetőségeinket. Ez a tudat hathatós antidepresszáns. Mindegyikünket meg tud erősíteni, hogy igazlelkű döntéseket hozzunk, és a bennünk lévő legjobbra törekedjünk.”
(Dallin H. Oaks, “Powerful Ideas,” Ensign, Nov. 1995, 25)
Miért nem beszélünk többet Mennyei Anyánkról?
„Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza azt tanítja, hogy minden emberi lény, legyen bár férfi vagy nő, mennyei szülők, vagyis egy Mennyei Atya és egy Mennyei Anya szeretett lélekgyermeke. […]
Hasonlóan az evangélium sok más igazságához, jelenleg csak korlátozott tudással rendelkezünk Mennyei Anyánkról. Mindazonáltal elegendő tudást kaptunk ahhoz, hogy értékelni tudjuk e tan szent voltát, és megértsük a számunkra mint mennyei szülők gyermekei számára lefektetett isteni mintát” (vö. Evangéliumi témák esszék, Mennyei Anya, ChurchofJesusChrist.org).
Hogyan tanít Jézus Krisztus élete Mennyei Atya jelleméről?
Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„[M]indabban, aminek a megtételére és elmondására eljött – többek között, sőt, különösen az engesztelő szenvedésében és áldozatában –, Jézus megmutatta nekünk, kicsoda és milyen Isten, a mi Örökkévaló Atyánk, valamint hogy milyen teljességgel elkötelezett Ő a gyermekei iránt minden korban és nemzetben. Szavaiban és tetteiben Jézus megpróbálta feltárni és személyessé tenni számunkra Atyja – a mi Mennyei Atyánk – valódi természetét. […]
Így az éhezőknek enni adó, a betegeket meggyógyító, a képmutatást elítélő, a hitre intő Krisztus megmutatta nekünk az Atyához vezető utat, Őhozzá, aki »irgalmas, könyörületes, nem gerjed haragra, hosszútűrő és jósággal teli« [Lectures on Faith (1985), 42]. Krisztus életében is, de különösen halálában ezt üzente: »A sajátom mellett Isten könyörületét mutatom most meg néktek«. Ennek a kijelentésnek a végső értelmét látjuk meg a tökéletes Atya tökéletes Fiúban megnyilvánuló gondoskodásában, a közös szenvedésükben, valamint abban a bánatban, amelyben mindannyiunk bűnei és szívfájdalma miatt osztoztak: »Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa« [János 3:16–17].”
(Vö. Jeffrey R. Holland: Isten nagysága. Liahóna, 2003. nov. 70., 72.)