A papság valakire történő ráruházása, és hivatalba való elrendelés

Ezen szertartás elvégzéséhez szükség van azon papsági vezető felhatalmazására, aki rendelkezik a megfelelő kulcsokkal, vagy aki e kulcsokkal rendelkező személy irányítása alatt tevékenykedik.

Amikor végeztek a szükséges interjúkkal és jóváhagyásokkal:

1. A cövekelnök (vagy valaki az ő irányítása alatt) rendelhet el valakit az elder hivatalába, vagy hatalmazhat fel ennek megtételére egy másik melkisédekipapság-viselőt. Csak melkisédekipapság-viselők állhatnak a körben.

2. A cövekelnök (vagy valaki az ő irányítása alatt) rendelhet el valakit főpapi hivatalba, vagy hatalmazhat fel ennek megtételére egy másik főpapot. Csak főpapok állhatnak a körben.

3. A püspök (vagy valaki az ő irányítása alatt) rendelhet el valakit a diakónus, a tanító vagy a pap hivatalába. Csak papok és melkisédekipapság-viselők mondhatják a szertartás szövegét, illetve állhatnak a körben.

Az elrendelés résztvevőinek (1) papnak vagy melkisédeki papságviselőnek kell lenniük, és (2) a szertartásban adotthoz képest ugyanolyan vagy magasabb felhatalmazással kell rendelkezniük. Ha például valakit főpappá rendelnek, vagy olyan hivatalba választanak el, amihez főpapnak kell lennie, akkor elder nem állhat a körben.

A papsági elrendelés elvégzéséhez egy vagy több felhatalmazott papságviselő könnyedén az illető fejére helyezi a kezét. Ezt követően az elrendelést végző papságviselő:

1. teljes nevén szólítja az illetőt;

2. kijelenti, hogy milyen felhatalmazás (ároni vagy melkisédeki papság) által végzi az elrendelést;

3. ráruházza az ároni vagy melkisédeki papságot, kivéve, ha korábban már ráruházták;

4. elrendeli az ároni vagy melkisédeki papság valamely hivatalába, és ráruházza azon hivatal jogait, hatalmát és felhatalmazását; (Papsági kulcsokat nem adományoznak papság ráruházásánál, vagy e hivatalok valamelyikébe történő elrendelésnél.)

5. áldást ad a Lélek útmutatása szerint;

6. Jézus Krisztus nevében fejezi be.

Az elrendelés lehetőséget ad áldás adására is. Részletes tanácsok és utasítások átadására azonban rendes körülmények között akkor kerül sor, amikor az illetőnek megtanítják a kötelességeit, nem pedig az elrendelés során.

Az elrendelés ne bővüljön hivatalos gyűléssé. Amikor valakit elrendelnek, nem szükséges imát, bizonyságot mondani, vagy tanítást adni.