A hitoktatói fejlődés készségei
Teremts biztonságos környezetet, ahol mindenkivel tisztelettel bánnak, és ahol tudják, hogy a közreműködéseiket értékelik!

Teremts biztonságos környezetet, ahol mindenkivel tisztelettel bánnak, és ahol tudják, hogy a közreműködéseiket értékelik! A hitoktatói fejlődés készségei: Szeresd azokat, akiket tanítasz! (2023)

Teremts biztonságos környezetet, ahol mindenkivel tisztelettel bánnak, és ahol tudják, hogy a közreműködéseiket értékelik! A hitoktatói fejlődés készségei: Szeresd azokat, akiket tanítasz!

A hitoktatói fejlődés készségei: Szeresd azokat, akiket tanítasz!

Teremts biztonságos környezetet, ahol mindenkivel tisztelettel bánnak, és ahol tudják, hogy a közreműködéseiket értékelik!

Készség

Mielőtt a tanulók hozzászólnának vagy jelentkeznének, tudasd velük, hogy értékeled őket!

Meghatározás

Kimutathatjuk a tanulóink iránti szeretetünket azzal, ha tudatjuk velük, hogy értékeljük a közreműködésüket. Időnként, amikor a tanulók hozzászólnak a témához, úgy tűnhet, hogy nem fogadjuk érdeklődéssel vagy talán nem figyelünk, mert elvonja a figyelmünket annak az átgondolása, hogy utána mit fogunk mondani. Miközben kigondoljuk, hogyan reagáljunk, könnyű máshová nézni vagy elkezdeni a szentírásainkat lapozgatni. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a tanulók érezni akarják, hogy meghallják, elismerik és látják őket. Segíthetünk a tanulóknak ezt érezni azzal, hogy teljes mértékben rájuk összpontosítunk, amikor mondanak valamit. Ez egyebek között úgy valósítható meg, hogy feléjük fordulsz, a szemükbe nézel, és a hozzászólásuk elhangzása alatt végig rájuk összpontosítasz. Másik lehetőségként még a hozzászólásuk elhangzása előtt szóban közölheted velük, hogy értékeled a közreműködésüket. Amikor egy tanuló jelentkezik, mondhatsz valami ehhez hasonlót: Péter! De jó, hogy hozzászólsz! Oszd meg a gondolataidat! Vagy: Tünde! Örülök, hogy jelentkeztél. Mit szeretnél hozzáfűzni? Ezek az egyszerű cselekedetek azt közvetítik a tanulóknak, hogy értékesnek és a tanulási élmény szempontjából elengedhetetlennek tartod a közreműködésüket.

Modell

hitoktató és tanulók az osztályteremben

Figyeld meg ennek a hitoktatónak a testbeszédét, miközben meghallgatja a tanuló hozzászólását. A tanuló felé fordul és őt nézi. Nem másik tanulóra, a szentírásokra vagy másvalamire összpontosít. Elárul bármi mást ez a kép arról, ahogyan a tanulókkal tudathatod, hogy értékesek?

Ide kattintva megtekinthető e modell videója

1:24

Gyakorlás

  • Ezen a héten gyakorold ezt a készséget azzal, hogy a másokkal folytatott beszélgetéseidre összpontosítasz, és tudatod velük, hogy értékeled a közreműködésüket. Beszélgetés közben fordulj az illető felé, és teremts szemkapcsolatot! Iktasd ki a zavaró tényezőket, és teljes mértékben összpontosíts az egyénre!

Megbeszélés vagy elmélkedés

  • Mit tanultál a kommunikáció verbális és nonverbális formáinak a fontosságáról abban, hogy kifejezésre juttasd, milyen nagyra értékelsz másokat?

  • Még milyen módokon fejezheted ki a tanulóknak azt, hogy nagyra becsülöd a hozzászólásaikat?

  • Szánj egy percet olyan alkalmak átgondolására, amikor a Szabadító ezt a készséget mintázta.

Beépítés

  • A következő órán gyakorold ezt a készséget azzal, hogy amikor a tanulóid hozzászólnak, fordulj feléjük, tedd le a szentírásaidat, és nézz a szemükbe.

Szeretnél még többet megtudni?

  • Topics and Questions, “Communication,” topics.ChurchofJesusChrist.org

  • Mark Ogletree, “Speak, Listen, & Love,” Ensign, Feb. 2014, 14–17

Készség

Éreztesd, hogy nem csupán szívesen látod a tanulókat, de szükség is van rájuk!

Jézus férfiakat tanít

Feed My Sheep [Legeltesd az én juhaimat]. Készítette: Kamille Corry

Meghatározás

A tanulóknak érezniük kell, hogy szükség van rájuk. A Szabadító módján tanítani így fogalmaz: „Jó eséllyel szinte mindenki, akinek a tanítására elhívtak, valamilyen módon küszködik azzal, hogy érezze: tisztelik és szeretik őt. Azzal, ahogyan te szereted és tiszteled őket, azt közvetíted, hogy nem csupán szívesen látják őket, hanem szükség is van rájuk.” Az oktató sokféleképpen segíthet egy tanulónak érezni, hogy szükség van rá az órán. Az egyik mód az, hogy egyszerűen szavakba önti ezt az érzést. Ez bármikor megtehető azzal, hogy őszintén megmondja egy bizonyos tanulónak vagy az osztály egészének, hogy az adott tanuló jelenléte vagy részvétele miként tette jobbá az óra élményét.

Modell

  • Betti épp most mesélte el az osztálynak, hogy miért szereti olvasni a szentírásokat. Surányi fivér így szól: Testvéreim! Hálás vagyok azért, hogy Betti az osztályunkhoz tartozik, és segít mindannyiunkat lelkesíteni, hogy szeressük a szentírásokat.

  • Villő nővér e szavakkal köszönti Máriát: Nagyon örülök, hogy itt vagy. A mosolyod beragyogja a napomat.

Ide kattintva megtekinthető e modell videója

0:43

Gyakorlás

Az alábbi helyzeteket megfigyelve hogyan juttathatnád kifejezésre, hogy szükség van az adott tanulóra?

  • Márk önként jelentkezik a nyitóima elmondására.

  • Szandi nem nagyon szól hozzá, de mindig időben érkezik az órára.

  • Andi meghívja az órára az egyik barátját.

Megbeszélés vagy elmélkedés

  • Milyen élmény volt számodra ennek a készségnek a gyakorlása, és mit tanultál belőle?

  • E készség gyakorlása után szerinted mi a különbség aközött, ha valakit szívesen látnak, és aközött, ha valaki érzi, hogy szükség van rá?

Beépítés

  • Ezen a héten válassz ki legalább egy tanulót, akinek kifejezésre fogod juttatni, hogy szükség van rá. Folytasd ennek megtételét hétről hétre, vagy ha lehet, akkor gyakrabban.

Szeretnél még többet megtudni?