Transzneműség
Mi az egyház álláspontja a nemváltoztatással kapcsolatban?


Mi az egyház álláspontja a nemváltoztatással kapcsolatban? Transzneműség: Önmagad megértése (2020).

Mi az egyház álláspontja a nemváltoztatással kapcsolatban? Transzneműség: Önmagad megértése

Mi az egyház álláspontja a nemváltoztatással kapcsolatban?

„[Azok]…, akik úgy érzik, hogy a saját, belső, nemükkel kapcsolatos érzetük eltér a születéskori biológiai nemüktől…, gyakran összetett kihívásokkal néznek szembe. Bánjunk velük – valamint a családjukkal és a barátaikkal – tapintatosan, kedvesen, könyörülettel, illetve krisztusi szeretettel. […]

Olyan érdemes egyén, aki nem folyamodik műtéti, gyógyszeres, illetve társadalmi tranzícióhoz, hogy eltérjen a születéskori biológiai nemétől, az egyháztagság minden kiváltságát élvezheti.

Az egyházi vezetők tanácsaikban ellenzik azt, hogy a születéskori biológiai nemétől eltérve bárki műtéti, gyógyszeres vagy társadalmi tranzícióhoz folyamodjon. (A társadalmi tranzíció azt jelenti, hogy valaki szándékosan a születéskori biológiai nemétől eltérőként határozza meg és jeleníti meg magát. Idetartozhat az, hogy megváltoztatja az öltözködését, a kinézetét, a nevét, illetve a rá utaló kifejezéseket.) A vezetők tanácsaikban kifejtik, hogy az ilyen cselekedetek valamilyen egyháztagsági korlátozást fognak eredményezni. E korlátozások vonatkozhatnak a papság elnyerésére és használatára, a templomi ajánlás elnyerésére és használatára, valamint bizonyos egyházi elhívásokban történő szolgálatra. […]

Azon egyháztagok, akik lépéseket tettek a tranzíció irányába, majd visszatérnek a születéskori biológiai nemükhöz, és érdemesek, valamint elkötelezettek Isten parancsolatainak a betartásában, az egyháztagság minden kiváltságát élvezhetik.

A körülmények egyénenként igen eltérőek lehetnek, és idővel változhatnak is. Azokat az egyháztagokat, akik úgy érzik, hogy a saját, belső, nemükkel kapcsolatos érzetük eltér a születéskori biológiai nemüktől, illetve akik transzneműként határozzák meg magukat, valamint az ilyen körülményekkel szembesülő kiskorúak szüleit vagy gondviselőit arra buzdítjuk, hogy kérjenek tanácsot a püspöküktől. A püspökök a cövekelnökkel tanácskoznak az egyedi körülmények tapintatos és krisztusi szeretettel történő kezelése érdekében. A cövek- és a misszióelnökök a Területi Elnökséghez fordulnak tanácsért” (Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában. 38.6.23).