Hatalmas szívbéli változás
Jézus Krisztus engesztelésének köszönhetően nemcsak megtisztulhatunk a bűntől, de ki is gyógyulhatunk a bűnösségből.
Ádám bukásával betette a lábát a világra a betegség és a bűn. A maga birodalmában mindkettő végzetes lehet. A betegségek közt talán egyetlen sincs, amely áthatóbb és pusztítóbb lenne a ráknál. Vannak olyan országok, ahol a lakosságnak több mint a harmada betegszik meg a rák valamelyik fajtájával, és ahol ez a felelős a halálozások majdnem negyedéért.1 A rák gyakran egyetlen sejttel kezdődik; ez olyan apró, hogy csak mikroszkóppal látható, ám képes a gyors növekedésre és terjeszkedésre.
A rákbetegek kezelésen esnek át, hogy a daganat remisszióba kerüljön. A teljes remisszió azt jelenti, hogy a betegségnek nem maradt semmiféle kimutatható tünete. Azonban a szakemberek fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy ha valaki tünetmentes, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is gyógyult.2 Bár a remisszió enyhülést és reményt nyújt, a rákbetegek a tünetmentességnél mindig is többet remélnek: a gyógyulásban reménykednek. Egy forrás szerint: „Ahhoz, hogy valaki gyógyultnak legyen tekinthető a rákból, várni kell és meg kell nézni, hogy valaha is visszatér-e a rák, tehát az idő döntő fontosságú tényező. Ha a beteg néhány évig tünetmentes marad, lehetséges, hogy sikerül kigyógyítani a rákból. A rák egyes fajtái sok évnyi remisszió után is visszatérhetnek.”3
Betegség és bűn
A rák hatalmas pusztítást visz végbe a testben, de a bűn még annál is nagyobb pusztítást visz végbe a lélekben. A bűn gyakran kicsiben – olykor észrevehetetlenül kicsiben – kezdődik, ám gyors növekedésre képes. Megmételyezi, aztán megnyomorítja, majd pedig megöli a lelket. Minden teremtményben ez a lelki halál legfőbb oka – sőt, ez az egyetlen oka. A bűnre a bűnbánat jelenti a gyógymódot. Az igaz bűnbánat 100%-os hatékonysággal okoz remissziót a bűnösnél, vagyis idézi elő a bűnök bocsánatát. Ez a remisszió enyhülést és örömet hoz a léleknek. Azonban a bűnök bocsánatának elnyerése, a tüneteiktől és hatásuktól való mentesség nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a bűnös maradéktalanul meggyógyult. Van valami a bukott halandók szívében, ami megengedi a bűnt vagy fogékony rá. A bűn tehát még sok évnyi remisszió után is visszatérhet. Tünetmentesnek maradni – más szavakkal szólva: megtartani a bűnök bocsánatát – döntő fontosságú a teljes gyógyuláshoz.
Megtisztítva és meggyógyítva
Ez a hasonlat segít megértenünk, hogy lelkileg nem csupán meg kell tisztulnunk a bűntől, hanem ki is kell gyógyulnunk a bűnösségből. Fárasztó tud lenni az a háború, amely szembeállítja a jó megtételére irányuló akaratunkat a rossz megtételére irányuló természetünkkel. Ha hithűek vagyunk, nem pusztán azért leszünk győzedelmesek, mert ráerőltettük az akaratunkat a természetünkre, hanem mert átengedtük az akaratunkat Istennek, Ő pedig megváltoztatta a természetünket.
Benjámin király azt tanította: „Mert a természetes ember ellensége Istennek; az volt Ádám bukása óta, és az is lesz örökkön-örökké, hacsak nem enged a Szent Lélek hívásainak, és nem vetkőzi le a természetes embert… az Úr, Krisztus engesztelése által” (Móziás 3:19). Ennek és egyéb tanításoknak a hatására Benjámin népe imát mondott: „Ó, légy irgalommal, és élj Krisztus engesztelő vérével, hogy bocsánatot nyerhessünk a bűneinkre, és szívünk megtisztulhasson” (Móziás 4:2; kiemelés hozzáadva). Miután imádkoztak, az Úr megválaszolta a két részből álló kérésüket. Elsőként „megszállta őket az Úr Lelke, és öröm töltötte el őket, és bocsánatot nyertek bűneikre, és béke volt a lelkiismeretükben” (Móziás 4:3).
Látva, hogy a népe „remisszióban” van, Benjámin király a teljes gyógyulás felé ösztökélte őket azáltal, hogy arról tanította őket, miként tarthatják meg bűneik bocsánatát (lásd Móziás 4:11–30). Azt ígérte, hogy „ha ezt teszitek, akkor mindig örvendezni fogtok, és telve lesztek Isten szeretetével, és mindig megtartjátok bűneitek bocsánatát” (Móziás 4:12).
A nép hitt és elkötelezte magát Benjámin király szavai iránt, amikor is az Úr az imájuk második felét is – vagyis hogy szívük megtisztulhasson – megválaszolta. Felhangzott a nép hálás és magasztaló kiáltása: „A Mindenható Úr Lelke… hatalmas változást vitt véghez bennünk, vagyis a szívünkben, úgyhogy már nincs hajlandóságunk arra, hogy gonosz dolgot tegyünk, csak arra, hogy állandóan jót tegyünk” (Móziás 5:2). Benjámin király elmagyarázta, miszerint ez a hatalmas változás azt jelenti, hogy ők immár Istentől születtek (lásd Móziás 5:7).
„…hogyan történik ez?”
Alma próféta azt tanította, hogy bűnbánatot is kell tartanunk, és újjá is kell születnünk – Istentől születve, szívünkben megváltozva (lásd Alma 5:49). Amint folyamatosan bűnbánatot tartunk, az Úr el fogja venni a bűneinket és el fogja venni azt is, ami a természetünkből fakadóan kelti vagy megengedi bennünk a bűnt. Mégis, Énós szavaival szólva, „Uram, hogyan történik ez?” (Énós 1:7). A válasz egyszerű, mégis mélyreható és örök. Az Úr kijelentette azoknak, akik kigyógyultak bármiféle testi vagy lelki kórból: „[A] hited éppé tett téged” (Énós 1:8; lásd még Márk 5:34).
Az Alma által megtapasztalt hatalmas szívbéli változás az ő „hite szerint” ment végbe, és a követőinek a szíve is akkor változott meg, amikor „az igaz, élő Istenbe vetették bizodalmukat” (Alma 5:12, 13). Benjámin király népének szíve „a [Szabadító] nevébe vetett hit által” (Móziás 5:7) változott meg.
Ha efféle hitet szeretnénk, hogy teljes szívvel bízhassunk az Úrban, akkor meg kell tennünk mindazt, ami hithez vezet, majd pedig mindazt, amihez a hit vezet. A hithez vezető számos dolog közül e szívbéli változással összefüggésben az Úr a böjtölésre, az imádkozásra és Isten igéjére helyezi a hangsúlyt. És bár a hit számos dologhoz elvezet, első gyümölcse a bűnbánat.
Figyeld meg a következő két verset Hélamán könyvéből, amelyek ezeket a tantételeket emelik ki. Elsőként egy olyan népről olvasunk, akik „gyakran böjtöltek és imádkoztak, és… egyre szilárdabbakká és szilárdabbakká [váltak] Krisztus hitében, mígnem… megtisztult és megszentelődött a szívük, mely megszentelődés abból ered, hogy átengedték a szívüket Istennek” (Hélamán 3:35). A másikból azt tudjuk meg Sámueltől, a lámánita prófétától, hogy a szentírások, „igen, a szent próféták próféciá[i] elvezet[nek] az Úrba vetett hithez, valamint a bűnbánathoz, mely hit és bűnbánat szívbéli változást eredményez” (Hélamán 15:7).
Istentől függ
Álljunk itt meg és ismerjük fel, hogy ez a hatalmas változás, amelyről szó van, bennünk megy végbe; nem általunk megy végbe. Képesek vagyunk bűnbánatot tartani, változtatni a viselkedésünkön, a hozzáállásunkon, akár még a vágyainkon és a meggyőződésünkön is – ám arra már nincs sem hatalmunk, sem képességünk, hogy megváltoztassuk a természetünket. E hatalmas változásunk teljességgel a Mindenható Istentől függ. Ő az, aki kegyesen megtisztítja a szívünket és megváltoztatja a természetünket „mindaz után, amit meg tudunk tenni” (2 Nefi 25:23). Szavai kitartóan és biztosan szólnak azokhoz, akik „bűnbánatot tartanak, és szívük minden szándékával hozzám jönnek”: „én meg fogom gyógyítani őket” (3 Nefi 18:32; kiemelés hozzáadva).
A bűnösségből való kigyógyulás azzal a hatással jár, hogy megváltozunk „testi és bukott állapotu[n]kból az igazlelkűségnek egy állapotába…, fiaivá és leányaivá lévén; És így új teremtmények lesz[ün]k” (Móziás 27:25, 26). Arcunkról Krisztus világossága ragyog. Mi több, a szentírásokban azt olvassuk, hogy ha „valaki Istentől született, nem vétkezik” (1 János 5:18). Ez nem azért van, mert képtelenek lennénk bűnt elkövetni, hanem mert immár a természetünk részévé vált, hogy ne kövessünk el bűnt. Ez valóban hatalmas változás.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a hatalmas szívbéli változás megélése egy bizonyos ideig tartó folyamat, nem pedig egy időpont. A változás rendszerint fokozatos, részleteiben olykor szinte észlelhetetlen, mégis valóságos, erőteljes és szükséges.
Ha még nem tapasztaltál meg efféle hatalmas változást, hadd kérdezzem meg tőled: Tartottál bűnbánatot, és elnyerted a bűneid bocsánatát? Tanulmányozod a szent írásokat? Gyakran böjtölsz és imádkozol, hogy egyre szilárdabbá és szilárdabbá válj Krisztus hitében? Elegendő hited van ahhoz, hogy teljes szívedből bízz az Úrban? Rendíthetetlenül állsz abban a hitben? Odafigyelsz a gondolataidra, a szavaidra és a tetteidre, és betartod Isten parancsolatait? Ha megteszed ezeket, mindig örvendezni fogsz és el fog tölteni Isten szeretete, és mindig meg fogod tartani bűneid bocsánatát. Ha pedig „tünetmentes” maradsz, akkor egészségessé válsz, meggyógyulsz és megváltozol!
Jézus Krisztusnak hatalmában áll megtisztítani bennünket a bűneinktől, valamint kigyógyítani bennünket a bűnösségünkből. Neki hatalmában áll megszabadítani, e célból pedig hatalmában áll megváltoztatni. Ha átengedjük Neki a szívünket, hitet gyakorolva a tőlünk telhető összes változás megtétele által, Ő arra fogja használni a hatalmát mibennünk, hogy véghez vigye ezt a hatalmas szívbéli változást (lásd Alma 5:14).