Erőssé tenni a gyenge dolgokat. Liahóna, 2024. febr.
Erőssé tenni a gyenge dolgokat
Nefi megmutatja nekünk, hogyan cselekedjünk az Úr azon ígérete alapján, mely szerint Ő „erőssé teszi számunkra a gyenge dolgokat” (vö. Ether 12:27).
Illusztrálta: Dan Burr
Sokakhoz hasonlóan néha nehezemre esik, hogy felismerjem a saját értékemet és azt, hogy az Úr szerethet – és szeret is – engem. Eltűnődöm a jövőmön, és azon, hogy vajon be fognak-e teljesedni a megígért áldások. Aggodalmaskodom amiatt, hogy vajon le tudom-e győzni a gyengeségeimet, hogy azzá az emberré váljak, akivé Isten szeretné. Időnként az élet csüggesztőnek tűnik, és az életemben lévő gyenge dolgok csorbítják azt a boldogságot, melyet a Szabadítómon keresztül találhatok.
A szentírások olvasása során azonban olyan prófétákról tanulok, akik küszködtek azzal, hogy felismerjék, mily értékes a szerepük az evangélium prédikálásában (lásd Mózes 6:31); hogy érezzék, szeretve vannak és nincsenek elfeledve (lásd Móziás 24:10–12; Tan és szövetségek 121:1, 6); hogy felülemelkedjenek a bánaton (lásd Móziás 24:15–16; Tan és szövetségek 3:1–3, 9–10); és hogy meglássák, mi a szerepük Mennyei Atya tervében (lásd Mózes 1:19–20; Ábrahám 1:4, 16–19; Joseph Smith története 1:10–20). Az ő történeteiken keresztül én is reményre lelek. Amikor az Urat keresem, minden kihívásra felkészülhetek, és felülkerekedhetek rajtuk. Tudom, hogy talán kudarcokat és bánatot tapasztalok meg, de többet tanulhatok, többet tehetek és többé válhatok a Szabadítómon keresztül.
Gyengeségek
Bár a halandóság ajándék, sok gyengeséget tapasztalunk meg ebben az életben. Ha felismerjük a gyengeségeinket és megalázkodunk, akkor a gyengeségünk – mely gyakran kevélységben, lustaságban, esetleg a bűnbánat hiányában mutatkozik meg – legyőzhető az Úr által, és közelebb vihet minket Őhozzá (lásd Ether 12:27–28). Amint azt D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából mondta: „Isten majd megmutatja nekünk hiányosságainkat és hibáinkat, azonban segít is gyengeségeinkből erőt kovácsolni”1.
Nefit nagyon bántotta, amikor a családtagjai engedtek a gyenge halandó természetüknek (lásd 1 Nefi 2:18; 15:4; 2 Nefi 4:13; 5:1). Ugyanakkor Nefi a saját gyengeségei felett is mélyen bánkódott. Szerette az Urat, mégis említést tett arról, hogy vannak bűnök, „melyek oly könnyen zaklatnak engem” (2 Nefi 4:18), ez pedig oda vezetett, hogy sóhajtozott, sírt és bűnben „hervadozott” (lásd 19., 26., 28. versek). Úgy érezte, körülveszik a bűnei emlékeztetői, és ez fájdalmas volt számára (lásd 17–19. vers).
Mégsem „időzött a bánat völgyében”, és nem engedte, hogy „teste elsorvadjon” vagy „ereje ellankadjon” (vö. 26. vers). Úgy döntött, hogy bízik az Úrban és jobbá válik. Amikor Nefi úgy döntött, hogy elhagyja a bűnt és a bűn által okozott fájdalmat, új erőre lelt: elégedettségre, bizalomra, tudásra, örvendezésre, megváltásra és kiszabadulásra (lásd 15–20., 26–34. vers). Nefi örömre lelt Jézus Krisztusban. Tudom, hogy mindannyian örömre tudunk lelni a Szabadítóban. Amikor az Ő evangéliuma szerint élünk, akkor az életünkben erőssé válnak a gyenge dolgok (lásd Ether 12:27).
Erősségek
Amint megtanuljuk, hogy kik is vagyunk Isten gyermekeiként, az lehetővé teszi számunkra, hogy meglássuk az értékünket, és elhozzuk az életünkbe a Lelket. Nefi megértette ezt. Miután végigment mindazon, amit helytelenül tett, felismerte, hogy van, aki szereti, ismeri, és akinek fontos. Ez a felismerés adott neki erőt ahhoz, hogy ilyen elhatározásokat tegyen, és azok szerint cselekedjen:
„Ébredj fel, lelkem! Ne hervadozz tovább a bűnben! Örvendj, ó, szívem, és ne adj helyet többé lelkem ellenségének!
Ne legyek megint dühös…! Ne lankadjon erőm…!
Örvendj…, és fohászkodj az Úrhoz, és mondd: Ó, Uram, örökre téged dicsérlek…!
Ó, Uram, megváltod lelkemet? Kiszabadítasz ellenségeim kezéből? Olyanná teszel, hogy megremegjek a bűn láttán? […]
Ó, Uram, tebenned bíztam, és tebenned bízom örökre” (2 Nefi 4:28–31, 34).
„[É]n, Nefi, sokat fohászkodtam az Úrhoz, Istenemhez…
És mi azon voltunk, hogy minden dologban betartsuk az Úr ítéleteit és rendelkezéseit és parancsolatait…
És velünk volt az Úr” (2 Nefi 5:1, 10–11).
Nefihez hasonlóan mi is többre vagyunk képesek Jézus Krisztus által. Henry B. Eyring elnök, az Első Elnökség második tanácsosa így foglalta össze ezt a folyamatot: „Azok, akik nem ismerik fel saját gyengeségeiket, nem fejlődnek. A gyengeségeitek ismerete áldás, mert segít alázatosnak maradnotok, és mindig a Szabadító felé fordít benneteket. A Lélek nem csupán vigasztal, hanem Ő az a közvetítő is, aki által az engesztelés képes változást előidézni magában a természetetekben. Ekkor a gyenge dolgok erőssé válnak.”2
Választhatjuk már ma azt, hogy Jézus Krisztus elkötelezettebb tanítványává válunk, és újjá tétetünk Őáltala. Nefihez hasonlóan a gyengeségeink felismerése minket is arra vezet, hogy alázatosan Mennyei Atyához folyamodjunk segítségért e gyengeségek legyőzéséhez. Az Úr által legyőzzük a gyengeségeket és a kételyeket, megleljük az értékünket, és gyarapodik az értelmünk. Még ha talán nem is rendelkezem az összes válasszal, és lehet, hogy még mindig küszködöm, bízom abban, hogy az Úr keresztülsegít ezen, és segíteni fog nekem legyőzni a gyengeségeimet és erősségeket kifejleszteni.
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Idahóban él.