Mintha tűz közepén lettek volna
Kim B. Clark elder
a Hetvenektől
Ifjúsági és felsőfokú hitoktatási műholdas közvetítés•2015. aug.4.
Kedves testvérek, hálás vagyok a lehetőségért, hogy szólhatok hozzátok ezen a világméretű közvetítésen. Bőséges áldás az, hogy itt lehetünk.
Szeretném, ha tudnátok, hogy milyen hatalmas szeretet él a szívemben irántatok, amelyről tudom, hogy Mennyei Atyánk és az Ő Fia, az Úr Jézus Krisztus ajándéka. Tudom, hogy Ők szeretnek benneteket, és azt akarják, hogy úgy lássalak benneteket, ahogyan Ők látnak, és úgy szeresselek, ahogyan Ők szeretnek. Ezért aztán megáldottak engem ezzel az ajándékkal. Azért imádkozom, hogy ma érezzétek az Ő szeretetüket és az én szeretetemet is.
Azért is fohászkodom, hogy a Szentlélek velünk legyen, miközben közösen megvizsgáljuk egy egyszerű üzenet fontosságát. Az üzenet személyesen nekem szólt, mégis úgy érzem, hogy meg kell osztanom veletek is. Így szól: Bármilyen szintű lelkiséget is élvezünk az életünkben; bármilyen fokú hittel is rendelkezünk most Jézus Krisztusban; bármilyen erős is az elkötelezettségünk és az áldozatkészségünk, bármilyen fokú is az engedelmességünk vagy a reményünk vagy a jószívűségünk; bármilyen szintű szakmai készségekre és képességekre tettünk is szert, mindez nem lesz elegendő az előttünk álló munkához.
Testvérek, nektek és nekem is sokkal jobbnak kell lennünk, mint most vagyunk! A szentírások azt tanítják nekünk, hogy zűrzavar uralkodik a világban, és így is marad. A gonoszság és a sötétség egyre növekszik majd. A sötétedő világban mégis növekedni fog az isteni világosság. Az Úr Jézus Krisztus nagyszerű munkát tartogat számunkra, melyet a felnövekvő nemzedékkel kell elvégeznünk. Hatalmasabb munka ez, mint bármi, amit korábban valaha is véghez vittünk. Az Úr hatalommal munkálkodik az Ő igaz és élő egyházában a tanítás és a tanulás megerősítésén. Meggyorsítja munkáját, és előkészíti a földet, és az Ő királyságát, és minket is az Ő visszatérésére.
Mindez része annak a gyönyörű mintának, amelyet a visszaállítás kezdete óta látunk kibontakozni. 1820-ban az Atyaisten, valamint Fia, Jézus Krisztus megjelent az ifjú Joseph Smithnek. Attól a naptól fogva a szent ligetben, Jézus Krisztus sorról sorra, előírásról előírásra, lépésről lépésre építette fel egyházát és népét.
Azt mondta:
„Mert én felnevelek magamnak egy tiszta népet, akik igazlelkűségben szolgálnak majd engem.”1
„Hogy folytatódhasson szentjeim összegyűjtésének munkája, hogy felépíthessem őket, az én nevemért, szent helyeken; mert eljött az aratás ideje, és szavamnak szükségképpen be kell teljesednie.”2
„Népemet minden dologban próbára kell tenni, hogy felkészülhessenek azon dicsőség elnyerésére, amit nekik tartogatok, méghozzá Sion dicsőségére.”3
Ez az Úr módszere: Felneveli, felépíti és felkészíti népét és egyházát. Ez a minta nyilvánul meg napjainkban is Thomas S. Monson elnök felhívásában mindannyiunk felé, hogy keljünk fel és építsük Isten királyságát. Hallgassátok felhívását, hogy tegyünk többet és azt tegyük jobban a szabadítás munkájában. Szeretnék idézeteket felolvasni nektek Monson elnök számos beszédéből, melyeket az általános konferenciákon mondott, amióta az egyház elnöke lett.
„[I]smét azt a szívből jövő felhívást intézzük felétek: Jöjjetek vissza! Krisztus tiszta szeretetével tárjuk ki karunkat felétek… Azoknak, akik lelkileg megsebesültek, vagy akik küszködnek és tele vannak félelemmel, azt mondjuk, hadd emeljünk fel benneteket, hadd vidítsunk fel titeket, és csendesítsük le félelmeiteket.”4
„Ha bármelyikőtök elkényelmesedett volna a házitanít[ás] terén, akkor azt mondom, nincs jobb idő, mint a mostani arra, hogy újra elkötelezzétek magatokat”5.
„Lábakat kell erősíteni, kezeket kell megragadni, elméket kell bátorítani, szíveket kell sugalmazni, és lelkeket kell menteni!”6
„[M]ostantól az összes olyan érdemes fiatal férfinak, aki befejezte a középiskolai tanulmányait…, lehetősége lesz arra, hogy 19 éves kor helyett már 18 éves kortól javasolják a misszionáriusi szolgálatra.
[M]inden olyan érdemes fiatal nőt, aki szolgálni kíván, mostantól 21 helyett már 19 éves korától is lehet javasolni a misszionáriusi szolgálatra.”7
„Az a feladatunk, hogy még hasznosabb szolgák legyünk az Úr szőlőskertjében. Ez mindannyiunkra vonatkozik, életkorunktól függetlenül, nem csupán azokra, akik teljes idejű misszionáriusi szolgálatra készülnek, hiszen mindannyian megbízást kaptunk Krisztus evangéliumának megosztására.”8
„Itt az idő, hogy az egyháztagok és a misszionáriusok összefogjanak és együtt dolgozzanak az Úr szőlőskertjében azért, hogy lelkeket hozhassanak az Úrhoz.”9
„[Nem elég csak kívánni, hogy beteljesedjen]. Az Úr elvárja, hogy gondolkodjunk. Hogy cselekedjünk. […] Hogy odaadóak legyünk.”10
„Bizonyságomat teszem nektek arról, hogy a nekünk ígért áldások felbecsülhetetlenek. Gyülekezzenek bár viharfelhők vagy zúduljon ránk az eső, …[e] világban semmi sem lesz, ami legyőzhet minket.
Szeretett fivéreim és nővéreim, ne féljetek! Legyetek jó reménységben! A jövőtök olyan fényes, mint a hitetek.”11
Testvérek, ez a próféta felhívása felénk. Az Egyházi Oktatási Szervezetben ez azt jelenti, hogy az Úr megbízható szolgáira van szükségünk, akik felkészültek az ifjúsági és felsőfokú hitoktatásban, az egyház főiskoláin és egyetemein, valamint az egyházi iskolákban való munkálkodásra. Minden munka, minden elhívás, minden személy fontos az Egyházi Oktatási Szervezetben, és mindannyiunknak – beleértve magamat is – jobbnak kell lennünk, mint eddig.
Meglátásom szerint ennek két oka van:
Az első ok: Mélyebb és erőteljesebb módon kell tanítanunk a felnövekvő nemzedéket, mint korábban mi vagy bárki más tette.
Az elmélyült tanulás hatalom arra, hogy „tudják, tegyék és legyenek”12. Határozottan a megnövekedett tudást jelenti, de egyúttal a szív jobb megértését is. Gyarapodó készséget és cselekvési képességet jelent. Megnövekedett jellembeli erőt jelent: feddhetetlenséget, bátorságot és kedvességet.
Az elmélyült tanulás természeténél fogva lelki élmény. A felnövekvő nemzedék kizárólag olyan mértékben fog elmélyülten tanulni, amilyen mértékben Krisztus megváltó és megerősítő hatalma működik az életükben, megtisztítva, megszentelve és jogosulttá téve őket az Ő kegyelme és számukra elkészített ajándékai elnyerésére. Szorgalmasan kell munkálkodniuk, törekedniük kell a tanulásra, de ugyanakkor Krisztus engesztelő vére meg is kell, hogy tisztítsa őket, hogy több világosságot kaphassanak, és a Szentlélek taníthassa őket.
A sugalmazott tanítás, amely elmélyült tanulmányozáshoz vezet, szintén lelki élmény. Nekünk is szükségünk van arra, hogy a Szabadító engesztelése erőteljesebben munkálkodjon az életünkben. Nekünk is jogot kell szereznünk, és el kell nyernünk a Szent Lélek megtisztító és megszentelő ajándékait és áldásait, hogy segíthessünk a felnövekvő nemzedéknek elmélyültebben tanulni.
A felnövekvő nemzedéknek azért van szüksége erre az elmélyült tanulásra, mert az előttük álló világ egyszerre lesz nagyszerű és szörnyűséges – egyre növekvő világosság és hatalom nyilvánul majd meg a mennyből, ugyanakkor egyre nagyobb lesz a szörnyű gonoszság, zűrzavar és káosz. Az evangélium tiszta és egyszerű igazságaiba kell gyökeret ereszteniük, az evangéliumnak a szívük mélyére kell beépülnie, és Russell M. Nelson elnök szavaival élve, a Krisztusba vetett rendíthetetlen hitre lesz szükségük: „Miért van szükségünk ilyen rendíthetetlen hitre? Mert nehéz napok állnak előttünk. A jövőben ritkán lesz egyszerű vagy népszerű hűséges utolsó napi szentnek lenni. Mindannyian próbára tétetünk. Pál apostol figyelmeztetett, hogy akik az utolsó napokban szorgalmasan követik az Urat, »üldöztetni fognak« [2 Timótheus 3:12]. Ez az üldöztetés vagy csendes gyengeségbe taszít benneteket, vagy arra késztet, hogy még példásabban és bátrabban éljétek mindennapi életeteket.”13
A második ok: Úgy vélem, hogy a hozzánk kerülő fiatalok sokkal többre lesznek készek – és többet is szeretnének majd kapni annál –, mint amit most nyújtunk nekik. Sőt, mi több, néhányuknak azért lesz szüksége többre, mert az otthonaik sem azt nem biztosítják számukra, amit szeretnének, sem azt, amire szükségük lenne.
Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a fiataljainknak az összetettség és a feltételezések pusztájába kellene merészkedni. Az evangélium tiszta és egyszerű igazságait kell nekik tanítani – nagyobb szeretettel és a Szentlélek megnövekedett hatalmával.
Szeretnék egy példát mondani egy olyan tiszta és egyszerű tanra, amelyet a tanulóinknak sokkal mélyebben el kell sajátítaniuk. Az elmúlt hét év során a BYU–Idaho egyetem Foundations (Alapok) elnevezésű programjának kötelező része volt egy kurzus a családról. (Egy ilyen kurzus része az új Szegletkő sorozatnak is, amely minden felsőfokú hitoktatási, főiskolai és egyetemi tanuló számára kötelező az Egyházi Oktatási Szervezetben.) Mivel a BYU–Idaho minden hallgatója felveszi ezt a kurzust, a tanszéknek rálátása nyílt arra, mi él a tanulók fejében és szívében a házasság tanával kapcsolatosan, ahogyan azt a családról szóló kiáltvány megjeleníti.
Nyugtalanító, amit a tanárok tapasztaltak. Rengeteg hallgató (talán 40–50 százalék) jobb esetben hiányos, rosszabb esetben téves értelmezéssel rendelkezett erről az életbevágóan fontos tanról. Pedig ők mind jó, tevékeny utolsó napi fiatalok, akik elvégezték az ifjúsági hitoktatást, és mégsem ismerték meg kellőképpen a házasság tanát sem otthon, sem az ifjúsági hitoktatáson, sem a Vasárnapi Iskolában, sem a Fiatal Nők vagy papsági kvórum osztályaiban, és egyes esetekben még a missziójukon sem.
Ezeknek a tanulóknak nemcsak jobban meg kell ismerniük a házasság tanát, hanem a szívükben is meg kell érteniük azt. Lelki tanúságra van szükségük annak igaz voltáról, és e bizonyság szerint kell cselekedniük jelenleg is folyó felkészülésük során arra, hogy férjek vagy feleségek, anyák vagy apák legyenek egy örökkévaló családban.
Azt is tudniuk kell, hogyan beszélhetnek a házasság tanáról a barátaikkal és másokkal, akik nem osztják a hitüket. Továbbá fejlődniük kell az igazság és a tévedés megkülönböztetésének képessége terén. Nagyobb hitre van szükségük Jézus Krisztusban, és nagyobb reménységre Őbenne.
Erre van szüksége a felnövekvő nemzedéknek. Nos tehát, mi a teendőnk?
Mindannyiunknak meg kell tennünk, amit az Úr elvár tőlünk az életünkben. Remélem, hogy a következő élmény segít majd nektek, miközben átgondoljátok, mit vár el tőletek az Úr, és imádkoztok erről:
Évekkel ezelőtt az életünk egy különösen nehéz időszakában úgy éreztem, hogy a gonosz folyamatos támadása alatt vagyok. Ezen élmény által az Úr nagyon egyértelművé tette számomra, hogy többet és azt jobban kell tennem. Hadd osszak meg némi háttér-információt:
Sue-val már 30 éve házasok voltunk. Egész életünkben tevékenyen részt vállaltunk az egyházi munkában. Szolgáltunk az egyházban; minden héten elmentünk a templomba; imádkoztunk a gyermekeinkkel, tanulmányoztuk velük a szentírásokat, és tartottunk családi estet. Igyekeztünk jó utolsó napi szentek lenni. Az Úr mégis azt mondta nekem: „Többet kell tenned!”
Egyik éjjel borzalmas rémálmom volt. Nagyon idegesen és aggódással telve riadtam fel, letérdeltem, és segítségért imádkoztam Mennyei Atyámhoz. Ima közben egy rész jutott az eszembe az Efézusbeliek 6. fejezetéből: „Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.”14
Reggel aztán kikerestem a szentírást, és a következőket olvastam:
„Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében.
Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.”15
Amikor azt olvastam, hogy „öltözzétek föl az Isten minden fegyverét”, a Lélek erőteljes tanúsága öntött el, jelezve, hogy ez volt a válasz az imáimra. Fel kellett vennem Isten minden fegyverzetét, minden egyes darabot.
Így aztán Sue-val beszélgettünk arról, hogy ez mit jelenthet, és útmutatásért imádkoztunk. Megtanultam, hogy két kérdést kell feltennünk magunknak. Úgy hiszem, az e két kérdésre adott válaszok elvezetnek bennünket ahhoz, hogy megtegyük mindazt, ami az eljövendőkre való felkészüléshez szükséges. Íme: (1) Mi olyat teszek, amit abba kellene hagynom? és (2) Mi az, amit nem teszek és el kellene kezdenem?
Amikor ezeket a kérdéseket imáinkban tettük fel, nagyon konkrét válaszokat kaptunk. Megváltoztattuk, hogyan töltjük az időnket, milyen médiát engedünk az otthonunkba, hogyan szolgálunk a templomban, hogyan tanulmányozzuk a szentírásokat, miként szolgáljuk az Urat és még sok minden mást. Növelnünk kellett a lelkiségünket. A bűnbánat e folyamatán keresztül az Úr Jézus Krisztus kinyújtotta kezét, és megváltoztatta az életünket. Éreztük az Ő irgalmát, az Ő kegyelmét, az Ő szeretetét és az Ő hatalmát. Páratlan hatalma révén megváltoztatta a szívünket és az elménket, valamint magához emelt bennünket. Tudom, hogy ha akkor nem figyelünk oda és nem cselekszünk a kapottak szerint, akkor nem hívtak volna el arra, hogy a BYU–Idahón szolgáljak, és ma nem állnék itt előttetek. Fordulópont volt ez az életünkben.
Kedves testvérek, tudom, hogy hithű, a szövetségeiket betartó utolsó napi szentekhez szólok. Tudom, hogy ti nagyon, nagyon jók vagytok és nagyon, nagyon jól végzitek a dolgotokat. Mégis a saját tapasztalatomból tudom, hogy rendszeresen fel kell tennünk ezt a két kérdést magunknak. Változtatnunk kell, és bűnbánatot kell tartanunk, hogy Krisztus engesztelése még erőteljesebben munkálkodhasson az életünkben. Ha így teszünk, Mennyei Atyánk még hatalmasabb lelki erővel áld majd meg bennünket. Tudom, hogy ez igaz.
És szerintem ez a kulcsa annak, hogy megfeleljünk az előttünk álló hatalmas lehetőségeknek és feladatoknak. Mélyen el kell gondolkodnunk majd, terveznünk kell, dolgoznunk és tanácskoznunk, valamint felkészülnünk arra, hogy a legjobbat nyújtsuk. Mélyen el kell gondolkodnunk majd, terveznünk kell, dolgoznunk és tanácskoznunk, valamint felkészülnünk arra, hogy a legjobbat nyújtsuk. A Szentlélek hatalma lesz azonban az, ami végül elhozza az elmélyült tanulást és a jobb tisztánlátást, Krisztus megváltó és megerősítő hatalmát a tanulóink életébe.
A felnövekvő nemzedéknek arra van szüksége, hogy az evangélium tiszta és egyszerű igazságait fokozott szeretettel, nagyobb lelki hatalommal és hatékonysággal tanítsák nekik, ők pedig tanulják meg azt az életük során. Úgy hiszem, hogy ez azért lesz rájuk mély hatással, mert Jézus Krisztus evangéliuma erőteljesebben gyökerezik majd a szívünkben és az elménkben, valamint azért, mert a Szentlélek állandó társunk lesz. Az életünk még jobban és teljesebben tükrözi majd a Szabadító tanításait. Amint a programokat működtetjük, vagy a tananyagot fejlesztjük, vagy új módszereket vezetünk be, vagy új tanítókat veszünk fel, hívunk el és képezünk ki, vagy a tanulókkal tanácskozunk, vagy új épületeket tervezünk, vagy egy új területet nyitunk meg, vagy belépünk egy osztályterembe, hogy Isten gyermekeit tanítsuk – akkor nyerjük majd el a szükséges kinyilatkoztatást, és Krisztus tiszta szeretetével, valamint a Szentlélek hatalmával végezzük majd a munkát. A felnövekvő nemzedék pedig elmélyülten tanul majd, és felemelkedik.
Tudjuk, hogy ez meg fog történni. Tudjuk, hogyan alakul majd mindez. Az Úr Jézus Krisztus eljön, az Ő népe és egyháza pedig felkészült lesz a fogadására.
Amikor rátok gondolok, és arra, mit tesztek majd Isten királyságában, az a bámulatos élmény jut eszembe a 3 Nefi 17. fejezetéből, amikor a Szabadító maga köré gyűjtötte a gyermekeket. Szeretném, ha magatok elé képzelnétek ezt a jelenetet, mert ti is benne vagytok. A szülők becses gyermekeiket a Szabadítóhoz hozzák. Ő maga köré gyűjti őket; Ő áll a középpontban. Csodálatos módon imádkozik értük és a szüleikért, majd egyenként megáldja a gyermekeket. Ezután angyalok szállnak le a mennyből „mintha tűz közepén”16 lennének, és szolgálnak a gyermekeknek, a szent tűz pedig körülveszi a gyermekeket.
Nagyon erőteljes kép ez arról, amit mi is teszünk az ifjúsági és felsőfokú hitoktatásban. Valójában ez az Egyházi Oktatási Szervezet. A szülők elhozzák hozzánk a gyermekeiket. A Szabadító áll a középpontban, minden mögött, ami a gyermekekkel történik. Imádkozik értük és értünk is; Ő a Közbenjárónk az Atyánál. Mi vagyunk az angyalok – ti vagytok az angyalok –, akik szent tűzben eljönnek, hogy szolgálják a gyermekeket. Kedves testvéreim, ilyennek kell lennünk!
És ilyenek is leszünk, mert van Isten a mennyben. Ő a mi Atyánk. Az Ő Fia, az Úr Jézus Krisztus, az egész emberiség Szabadítója és Megváltója. Ő él! Tanúságomat teszem az Ő szent nevéről. Láttam, ahogyan munkálkodik, ismerem az irgalmát és a kegyelmét, és éreztem a szeretetét. Minden hatalma megvan ahhoz, hogy megtisztítson bennünket a bűntől, megváltoztassa a szívünket, felemeljen, és megerősítsen minket, hogy mindazzá váljunk, amit Ő szeretne. Tudom, hogy ha Krisztushoz fordulunk, aki mindig kitárt karral vár bennünket, akkor Ő megáld minket, hogy jobbak legyünk, hogy többet tegyünk ebben, az Ő szent munkájában. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.
© Intellectual Reserve, Inc., 2015. Minden jog fenntartva. Az angol eredeti jóváhagyva: 6/15. A fordítás jóváhagyva: 6/15. Az „Encircled About with Fire” fordítása. Hungarian. PD10054335 135