Megtalálni a célomat

Nancy J. Maynes

Egy est Richard J. Maynes elderrel

Világméretű áhítat fiatal felnőtteknek • 2016. május 1. • Salt Lake Tabernákulum

Nagyon örülök, hogy itt lehetek ma este a férjemmel, és hálás vagyok a lehetőségért, hogy beszélhetek hozzátok.

Amikor a férjem először említette, hogy az evangélium visszaállításáról, és különösen Joseph Smith első látomásáról fog szólni hozzátok, elkezdtünk arról beszélni, milyen nagy hatással volt életemre ez a téma, és hogy talán ez az élményem megerősítheti a ti hiteteket is.

Megtértként csatlakoztam az egyházhoz, és szeretném veletek megosztani legbecsesebb élményemet, a megtérésem történetét.

Egy nagyon szeretetteljes családban nőttem fel, és csodálatos szüleim vannak. Nem gyakran jártunk istentiszteletre, de a Presbiteriánus egyház tagjaiként karácsonykor és húsvétkor mindig elmentünk misére, és néha édesanyám a vasárnapi iskolára is elvitt. Itt szereztem először bizonyságot a Szabadítóról. Nagyon szerettem Jézusról szóló történeteket hallgatni. Tudtam, hogy Ő valamiért különleges.

Kislányként éreztem, hogy lefekvéskor imádkoznom kell. Tudtam, hogy Mennyei Atyám meghallgat.

A húszas éveim elején a randevúzás során sokat idegeskedtem, csalódtam, és szokszor csüggedtem el. Ezek néha velejárói a randevúzásnak. Talán ti is tapasztaltatok már meg ehhez hasonló érzéseket, de a ti esetetekben ez mégis más: nektek itt van Jézus Krisztus evangéliuma az életetekben. Mily csodálatos áldás is ez. Az evangélium célt és erőt ad nektek. Reményt ad. Az életem ezen pontján tudtam, hogy valami hiányzik. Éreztem, hogy nincs valódi célja és iránya az életemnek. Elkezdtem különböző egyházakat látogatni annak reményében, hogy válaszra lelek. Olyasvalami után kutattam, ami értelmet ad az életemnek, de egyszerűen nem tudtam, hol keressem.

Egy különösen nehéz napon úgy döntöttem, imádkozom. Ezért olyasvalamit tettem, ami akkoriban nem nagyon volt szokásom: letérdeltem az ágyamhoz, majd kiöntöttem szívemet Mennyei Atyámnak, hogy segítsen nekem, és adjon iránymutatást az életemre vonatkozóan. Az ima végeztével kicsit jobban éreztem magam, és folytattam a napi teendőimet.

Pár nappal később választ kaptam az imámra. Egy visszatért misszionárius lépett be az életembe. Richard John Maynesnek hívták. Elhívott randevúzni, és azt tette, amit minden jó visszatért misszionárius tett volna; megkérdezte, hogy hallottam-e már az egyházról, és hogy olvastam-e már a Mormon könyvét.

Röviddel ezután adott nekem egy példányt a Mormon könyvéből, hogy olvassam el. Elkezdtem olvasni, és az első dolog, ami megragadta a figyelmemet, a címoldal volt, melyen ez állt: A Mormon könyve: Egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról. Nem is sejtettem, hogy a Mormon könyve Jézusról szól!

Elkezdtem részt venni a misszionáriusi tanításokon, és fény gyúlt az életemben. Amikor a misszionáriusok arról tanítottak engem, hogy a gyermek Joseph Smitht meglátogatta az Atyaisten és az Ő Fia, Jézus Krisztus, akik két különálló személy, ez mind egybecsengett azzal, amit mindig is igaznak hittem, de az egyházamban nem azt tanították. Az első látomás fontos része volt megtérésemnek. Éreztem, hogy van valami közös bennem és Joseph Smithben, hiszen neki is ugyanaz volt a kérdése, mint nekem: Hol találom az igazságot? Mennyei Atyánk megválaszolta Joseph őszinte imáját, és az enyémet is. Továbbra is részt vettem a misszionáriusok tanításain, és tudtam a szívemben, hogy amit tanítanak, igaz.

Richard John Maynes, a visszatért misszionárius, még azon a nyáron megkeresztelt. Folytattuk a randevúzást, és egy évvel később házasságot kötöttünk a Utahi Manti templomban.

Nos, ez igazából még csak a megtérésem kezdete volt. Ahogy ez sokunk esetében így van, a megtérés egy folyamat. A bizonyságunkat táplálni és erősíteni kell mindennap azáltal, hogy olvassuk a szentírásokat, imádkozunk, eljárunk istentiszteletre, eljárunk a templomba, és követjük a prófétánkat.

A szentírásoknak fontos szerepet kell játszaniuk életünkben. Fiatal lányként, mielőtt még csatlakoztam volna az egyházhoz, megkértek, hogy válasszak egy kívülről megtanulandó szentírást. A Példabeszédek 3:5–6-ot választottam:

„Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.

Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.”

El sem tudom mondani, hányszor jutott eszembe ez a szentírás, amikor segítségre volt szükségem odafentről. Ha egyszerűen csak az Úrba helyezzük hitünket és bizodalmunkat, felismerve, hogy nem érthetünk meg mindent, ami az életünkben történik, és nem felejtünk el hálát adni azért a sok áldásért, amelyet kaptunk, Ő mutatni fogja nekünk az utat. Nem biztos, hogy ez a saját időzítésünk szerint fog történni, de tudom, hogy Mennyei Atyánknak mindannyiunk számára van egy terve.

Egy másik kedvenc szentírásom a Tan és a Szövetségek 123:12-ben található: „Mert sokan vannak még a földön minden felekezet, csoport és vallás körében, akiket elvakít az emberek körmönfont ravaszkodása, amivel lesben állnak, hogy megtévesszenek, és akik csak azért vannak távol az igazságtól, mert nem tudják, hol találjanak rá.”

Annyira fontos, hogy egyháztagokként kinyújtsuk kezünket, és megosszuk az evangéliumot másokkal. Nagyon sok hozzám hasonló ember van, akik keresik az igazságot, de nem tudják, merre találják.

Életem két legfontosabb döntése az volt, hogy megkeresztelkedtem, és hogy templomi házasságot kötöttem a férjemmel. Hálás vagyok az evangélium jelenlétéért az életemben. Mindannyian tudjuk, hogy az élet olykor nem könnyű. Ilyen esetekben csupán emlékeznünk kell Jeffrey R. Holland elder szavaira, aki ezt mondta:

„A menny és a föld Mestere kész megáldani benneteket. […]

Támaszkodjatok Őrá. Támaszkodjatok Őrá erőteljesen. Támaszkodjatok Őrá mindörökre.”¹

Tudom, hogy Mennyei Atyánk valóságos. Ő szeret bennünket. Hallja imáinkat. Tudom, hogy Jézus Krisztus a Szabadítónk. Ő mindannyiunkért meghalt, és megadta nekünk a bűnbánat ajándékát, amely biztosítja számukra azt a lehetőséget, hogy minden egyes nappal jobbá váljunk. Tudom, hogy van egy élő prófétánk, aki Thomas S. Monson elnök, és tudom, hogy Joseph Smith próféta látta az Atyát és a Fiút, és előhozta nekünk a Mormon könyvét, amely egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról.

Azért imádkozom, hogy folytassátok bizonyságotok napi szintű megerősítését és táplálását azáltal, hogy megteszitek azokat a dolgokat, melyeket a Szabadító és a prófétáink tanítottak. Azért imádkozom, hogy továbbra is bízzatok az Úrban, és emlékezzetek arra, hogy Ő ismer benneteket és vezetni fog benneteket az ösvényen.

Mindezeket Jézus Krisztus nevében mondom, ámen.