Egy különleges ajándék. Jóbarát, 2023. augusztus, 18–19.
Egy különleges ajándék
„Ez bizonyára a Szentlélek” – gondolta Marianna.
Az eredeti történet Franciaországban játszódott.
„Marianna! Fanni! Itt vannak a misszionáriusok!” – hívta őket Anya.
Marianna becsukta a szentírásos képeskönyvét, és kiszaladt a nappaliba. A misszionáriusok mindig Jézus Krisztusról tanították a családját. Marianna és a családja hamarosan megkeresztelkedik. Annyira várta már!
Marianna leült a családjával.
„Ma a Szentlélekről fogunk beszélgetni – mondta Moreton elder. – Segít nekünk érezni a Mennyei Atyánktól jövő békességet és vigaszt.”
„Arra is buzdít minket, hogy jó dolgokat tegyünk – tette hozzá Campbell elder. – És segít tudnunk, hogy mi igaz. Valószínűleg már éreztétek a Szentlelket.”
Marianna visszagondolt arra, amikor tudomást szerzett a Mormon könyvéről. Békességet és boldogságot érzett. Onnan tudta, hogy igaz. Az vajon a Szentlélek volt?
„Miután megkeresztelkedtek, megkapjátok a Szentlélek ajándékát – mondta Moreton elder. – Ez azt jelenti, hogy Ő mindig veletek lehet, hogy segítsen és utat mutasson nektek.”
„Ezen a héten nagyon figyeljetek a gondolataitokra és az érzéseitekre – mondta Campbell elder. – Vegyétek észre, amikor a Szentlélek szól hozzátok.”
Azon az estén a családi ima során Marianna felismerte az érzést. Nyugalmat és békességet érzett. Majdnem olyan érzés volt, mintha valaki szorosan magához ölelte volna. Ez biztosan a Szentlélek! – gondolta.
Vasárnap az istentiszteleten Marianna hallott egy Jézus Krisztusról szóló éneket. Boldognak érezte magát. Arra késztette az érzés, hogy segítsen másoknak. Ez is biztosan a Szentlélek! – gondolta.
Lefekvés előtt Marianna a szentírásos képeskönyvét olvasgatta. A testvére, Fanni megkérte, hadd olvasson belőle ő is. Marianna azt mondta, hogy nem.
Tovább olvasott, de rosszul érezte magát, amiért nem osztozott.
„Sajnálom – fordult oda Fannihoz. – Szeretnél együtt olvasni?”
Fanni leült mellé. Felváltva olvastak. Marianna melegséget és boldogságot érzett. Ez biztosan a Szentlélek! – gondolta.
Végül eljött a keresztelőjük napja. Marianna és a családja elment az egyházi épületbe, és fehér ruhába öltöztek.
Először Mariannát keresztelték meg. A víz hűvös volt, de a kislány örült, hogy szövetséget köt Mennyei Atyával. Anya jól bebugyolálta egy törölközőbe. Aztán Marianna végignézte, ahogy Anya, Apa és Fanni is megkeresztelkednek.
Marianna újra száraz ruhába bújt. Eljött a konfirmálás ideje.
A misszionáriusok Marianna fejére helyezték a kezüket. „Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjává konfirmálunk téged – mondta Campbell elder –, és mondjuk neked: fogadd be a Szentlelket.” Mariannát melegség töltötte el, miközben az áldás hátralevő részét hallgatta.
A konfirmálás után Anya megölelte Mariannát. „Hogy érzed magad?”
„Nagyon jól! – mondta Marianna. – Miután a fejemre tették a kezüket, éreztem valamit. Olyan érzés volt, mint a békesség – mosolygott. – Úgy éreztem, mintha valaki azt mondaná nekem, hogy éljek jó életet, segítsek az embereknek, és tartsam be a parancsolatokat.”
„Tudod, mit éreztél?” – kérdezte Anya.
„Igen! – mondta Marianna, ragyogó szemekkel – A Szentlélek volt az!”
Illusztrálta: Alyssa Petersen