Gecsemáné

Tudj meg többet arról a helyről, ahol a Szabadító elkezdte az értünk való szenvedését.

Hol található?

Az Olajfák hegyének a lankáján, Jeruzsálem keleti oldalán.

Mi volt ott?

Egy olajfaliget és valószínűleg egy sajtó (prés), az olaj olajbogyókból való kinyeréséhez.

Mi történt itt?

Az utolsó vacsora után Jézus Krisztus a Gecsemánéba ment tizenegy apostolával. Ezután félrevonult imádkozni, és magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost.

„[É]s kezde rettegni és gyötrődni”. Azt mondta: „Szomorú az én lelkem mind halálig” (Márk 14:33–34).

Így imádkozott: „Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!

És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.

És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak” (Lukács 22:42–44).

A Szabadító ezen erőteljes szenvedése után Júdás elárulta Őt, és elfogták a zsidó hivatalnokok, valamint egy római katonákból álló csapat.

Tudtad?

Ebbe az Olajfák hegyénél lévő kertbe gyakran ellátogatott Jézus (lásd Lukács 22:39; János 18:2).

„Az arámi nyelvben a gecsemáné szó azt jelenti: »olajsajtó«.”¹

Amikor az olajbogyókat először összezúzzák az olajsajtóban, a kifolyó olaj vörös, mint a vér.

A Szabadító idejében az olívaolaj előállításának a folyamata minden egyes lépésnél egyre nagyobb nyomást igényelt, hogy a lehető legtöbb olajat tudják kisajtolni:

Összetörték az olajbogyókat egy nagy kővel.
Az összetört olajbogyókat fonott kosarakba tették, majd egymásra rakták a kosarakat.
Egy nagy fahasábot vagy gerendát helyeztek az egymásra rakott kosarak tetejére.
Köveket erősítettek a gerenda egyik végéhez.²

Az ősi időkben az olívaolajat lámpásolajként, főzéshez, étkezéshez, szappankészítéshez, vallási ünnepségeken, valamint sebek gyógyítására használták.

Sok évvel Krisztus eljövetele előtt egy angyal mesélt Benjámin királynak Krisztus szenvedéséről a Gecsemánéban, mondván: „minden pórusából vér fakad, oly nagy lesz az ő kínja” (Móziás 3:7).

A Szabadító értünk való szenvedése magában foglalja a szenvedését a Gecsemánében, valamint a kereszten, ahol meghalt. Magára vette minden bűnünket, fájdalmunkat, megpróbáltatásunkat, kísértésünket, betegségünket és gyengeségünket (lásd Alma 7:11–12).