Nyomtatásban nem jelenik meg: Egy apostol válaszol
Hogyan nyerhetek bocsánatot, és bocsáthatok meg magamnak és másoknak?
Amikor életünket a Szabadítóra összpontosítjuk, válaszokat fogunk találni a lelkünk mély és alapvető aggodalmaira.
A Brigham Young Egyetem, Hawaii-n 2023. január 29-én elhangzott áhítati beszédből.
Szeretnék megválaszolni pár olyan kérdést, amely Jézus Krisztus fiatal tanítványait érinti.
Hogyan nyerhetek bocsánatot, érezhetem érdemesnek magam, és érezhetem Isten szeretetét?
Sokan küszködnek a bűnbánattal és a bűnbocsánattal, azzal, hogy érdemesnek érezzék magukat az úrvacsoravételre, és érezzék Isten irántuk táplált szeretetét még akkor is, amikor esetleg érdemtelennek gondolják magukat.
A bűnbánat tantétele a Jézus Krisztusba vetett hit után következik. Isten még akkor is szeret minket, amikor mélyre süllyedtünk a bűnben. Bocsánatot nyerünk, amikor megalázkodunk Isten előtt, szükség szerint tanácskozunk a megfelelő egyházi vezetőkkel, valamint bűnbánatot tartunk és felhagyunk a bűneinkkel. E lépések közelebb hoznak minket a Szabadítóhoz, aki végül megszabadíthat a bűntudattól, a bánattól, illetve a lelki és fizikai fogságtól.
Nem tudjuk, miért érzünk időnként továbbra is bűntudatot, még azután is, hogy megbántuk az elkövetett bűnöket. Találgatás helyett inkább beszélgess erről Mennyei Atyáddal. Tedd fel ezt a kérdést közvetlenül Neki. Tudom, hogy idővel ki fogja nyilatkoztatni neked, hogy mire van szükséged.
Nekem is vannak még emlékeim néhány múltbéli hibámról. Amikor erről imádkoztam, az Úr azt mondta nekem, hogy megbocsátást nyertem, és nem kellene többé aggódnom e dolgok miatt. Azt is érzem azonban, hogy ezek az emlékek figyelmeztetést jelentenek számomra, nehogy még egyszer ugyanezekbe a hibákba essek. Tehát ezen emlékek nem feltétlenül rosszak. Isten irántam való szeretetének a megnyilvánulásaként látom őket az életemben, melyekkel következetesen arra figyelmeztet engem, hogy a jövőben kerüljem el azokat az utakat.
Amint folyamatosan igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, cselekedeteinken keresztül kinyilvánítva a belső edény megtisztítására irányuló vágyunkat, a bűntudat és a csüggedés érzése általában elmúlik. Idővel az élményünk hasonló lehet Almáéhoz, aki bizonyságot tett arról, hogy a bűnbánat után „még mindig emlékezett a bűneire, de bűnei emléke többé már nem gyötörte és kínozta őt, mert tudta, hogy megbocsátást nyert”.
Hogyan bocsáthatok meg azoknak, akik megsértettek vagy megbántottak engem?
Egy fiatalok által megfogalmazott érdekes aggály az olyan embereknek való megbocsátáshoz kapcsolódik, akik megsértettek minket és rossz dolgokat tettek velünk.
Isten igéjének a tanulmányozása során azt tanuljuk, hogy a másoknak való megbocsátás hatalmas lelki áldásokat hoz, köztük békességet és reményt. Ezen áldások közül talán az a legfontosabb, hogy amikor megbocsátunk másoknak, akkor mi is bocsánatot nyerhetünk a saját bűneinkre. Az Úr azt tanítja nekünk, hogy a megbocsátás egyetemes parancsolat, továbbá hogy „től[ünk] megköveteltetik, hogy minden embernek megbocsáss[unk]”. Ez azonban még így is nehéz lehet.
Néha hagyjuk, hogy a büszkeség, a félelem, a neheztelés vagy a keserűség elcsüggesszen minket és megakadályozzon abban, hogy reményt tudjunk érezni. A megbocsátáshoz szükséges bátorság azonban megadatik azoknak, akik hitüket és bizalmukat az Úrba helyezik. A megbocsátás azt jelenti, hogy elengedjük mások hibáztatását egy múltbéli sérelemért. Azt is jelenti, hogy búcsút intünk egy jelentős tehernek. Azt jelenti, hogy éljük tovább az életünket.
Ami a felejtést illeti, fontos szem előtt tartanunk, miszerint „a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfeledjük, hogy a sérelemre valaha is sor került vagy úgy teszünk, mintha soha meg sem történt volna. Nem azt jelenti, hogy megengedjük a bántó viselkedés folytatását. Nem azt jelenti, hogy minden kapcsolat esetében lehetőség van a helyrehozatalra. És azt sem jelenti, hogy a vétkest ne kellene felelősségre vonni a tetteiért. Azt jelenti, hogy a Szabadító segíthet neked az elengedésben.”
Íme néhány javaslat, amely segíthet ebben a folyamatban:
-
Imádkozz alázatért! Az alázat annak a gőgnek az ellentéte, amely az elsődleges gátló tényező a megbocsátásra tett erőfeszítésünkben. A gőg arra indít, hogy a mások iránti ellenséges érzésekre összpontosítsunk. Arra is késztet, hogy hagyjuk figyelmen kívül a saját gyengeségeinket, hibáinkat és bűneinket. Az Úr azonban ezt ígéri: „ha megalázkodnak előttem és hisznek bennem, akkor erőssé teszem számukra a gyenge dolgokat”. Alázatunk és hitünk szerint az Úr segíteni fog hasonlóbbá válnunk Őhozzá, és igazán megbocsátanunk úgy, ahogy Ő tette.
-
Fejezd ki a háládat! A hála kifejezése még teljesebb mértékben meghívja a Lelket az életünkbe, ami meglágyíthatja és megváltoztathatja a szívünket. Naplót is vezethetsz azokról a dolgokról, amelyekért hálás vagy. Mindennap keresd Isten szeretetének a megnyilvánulásait. Amikor hálás hozzáállással élsz, talán még arra is okot találhatsz, hogy hálás legyél a megpróbáltatásaidért.
-
Légy türelmes! Időbe telhet megbocsátanod, amikor nagy fájdalmat élsz át. Buzgó ima, tanulmányozás és elmélkedés által tudsz helyet adni a szívedben a megbocsátásnak. A Krisztus szavain való mindennapos lakmározás szintén segíthet közelebb kerülnöd Őhozzá, és hatalmas gyógyító erőt fog hozni az életedbe.
-
Hagyd magad mögött a múltat! Ami megtörtént, megtörtént, és nem lehet változtatni rajta. Összpontosítsd az energiádat a mára, mert ma hatalmadban áll a megbocsátás mellett dönteni. Vessed az Úrra a terhedet. Ne feledd, amellett, hogy magára vette a világ bűneit, Krisztus magára vette a fájdalmainkat és a gyengeségeinket is. Ha hagyod, Ő könnyűvé teheti a terheidet.
Kihívást jelenthet erőre lelni a megbocsátáshoz, de a Szabadító és az Ő engesztelése lehetővé teszik ezt. Igaz az, hogy amikor megnyitjuk a szívünket a másoknak való megbocsátás előtt, akkor békességgel áldatunk meg. Arra kérlek, hogy fogadd be a megbocsátás gyógyító hatalmát.
Amikor életünket a Szabadítóra összpontosítjuk, válaszokat fogunk találni a lelkünk mély és alapvető aggodalmaira. A Szabadító gyógyító hatalma békességgel, világossággal, megértéssel, örömmel és szeretettel tölti el a lelkünket.