„Nagy látnokot támasztok majd”
Mivel Joseph próféta volt, egy puszta ablaknál nagyobb a rálátásunk a mennyekre – egy teljes kapu tárult fel számunkra az örökkévalósághoz.
Amikor Moróni először látogatta meg Joseph Smitht, figyelmeztette, hogy Joseph nevének „jó és rossz híre is lesz minden nemzet között”. Láttuk e jövendölés beteljesedését. A jó és a gonosz közötti harcban az evangélium Joseph Smith prófétán keresztül történő visszaállítása egyszerre inspirálta az őt követő hívőket, és hergelte az ellenségeseket, akik dühödten harcolnak Sion ügye ellen és maga Joseph ellen is. Ez a harc nem újkeletű. Röviddel azt követően kezdődött, hogy Joseph besétált a szent ligetbe, és napjainkban is folytatódik az internet révén még láthatóbb módon.
Az Úr személyesen jelentette ki Joseph Smithnek:
„A föld szélei neved után kérdezősködnek majd, a balgák gúny tárgyává tesznek, és tombolni fog ellened a pokol;
Míg a tisztaszívűek, a bölcsek, a nemesek és az erényesek szüntelenül tanácsot, felhatalmazást és áldásokat kérnek kezed alatt.”
Ma bizonyságomat ajánlom mindazoknak, akik igyekeznek jobban megérteni ifj. Joseph Smith, a visszaállítás prófétájának szent küldetését.
Nem kell visszahúzódónak lennünk a bizonyságunk megosztásával kapcsolatosan Joseph prófétai, látnoki és kinyilatkoztatói küldetéséről, hiszen az Úr mindig is prófétákon keresztül munkálkodott. A Joseph Smithen keresztül visszaállított igazságoknak köszönhetően sokkal többet tudunk Mennyei Atyánkról és a Szabadító Jézus Krisztusról. Ismerjük isteni tulajdonságaikat, egymáshoz és hozzánk fűződő kapcsolatukat, valamint a megváltás nagyszerű tervét, mely lehetőséget nyújt nekünk az Ő színük elé való visszatérésre.
Josephről Brigham Young elnök kijelentette: „Elrendeltetett az örökkévalóság tanácsaiban, jóval a föld alapjainak letétele előtt, hogy ő lesz az a férfi a világ utolsó adományozási korszakában, aki elő fogja hozni Isten igéjét a népnek, és meg fogja kapni Isten Fia papságának kulcsait és hatalma teljességét. Az Úr rajta tartotta a szemét, [mivel] előre elrendelték az örökkévalóságban, hogy eme utolsó adományozási korszak felett elnököljön.”
E nagyszerű munka előkészítéseként Joseph Smith szerető családba született, akik az élet számos mindennapos terhét és megpróbáltatását megtapasztalták. Ahogyan idősödött, Isten iránti érzései „mélyek és gyakran kínzóak voltak”, azonban összezavarták a korabeli prédikátorok által tanított egymásnak ellentmondó vallásos elképzelések. Szerencsére az ifjú Joseph nem hagyta, hogy kérdései megbénítsák a hitét. A Bibliában kutatott válasz után, és erre a tanácsra lelt: „Ha pedig valakinek közűletek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkűl adja; és megadatik néki.”
Joseph így emlékezett vissza: „Soha egyetlen szentírásrész sem szólt nagyobb erővel az ember szívéhez, mint akkor ez az enyémhez. Úgy tűnt, nagy erővel hatolt szívem minden érzésébe. Újra meg újra átgondoltam…”
Joseph egyszerű hittel cselekedett e lelki érzések szerint. Talált egy félreeső helyet, letérdelt, és „elkezdte… Isten előtt feltárni szíve… vágyait”. Hatalmas erő rejlik abban, ahogyan Joseph leírta a történteket:
„[E]gy fényoszlopot láttam pontosan a fejem felett, a napnál is ragyogóbbat, mely fokozatosan ereszkedett lefelé, mígnem megpihent rajtam.
[…] Amikor a fény megpihent rajtam, két Személyt láttam felettem a levegőben állni, akiknek ragyogása és dicsősége leírhatatlan volt. Egyikük hozzám szólt, a nevemen szólítva, és ezt mondta a másikra mutatva: Ez az én Szeretett Fiam. Őt hallgasd!”
Joseph látta Istent, az Örökkévaló Atyát és Jézus Krisztust, a világ Szabadítóját és Megváltóját. Ez volt Joseph Smith első látomása. Az elkövetkező évek folyamán Joseph Isten ajándéka és hatalma által lefordította a Mormon könyvét. Számos másik mennyei lény látogatta meg, évszázadok óta elveszett igazságokat és felhatalmazást állítva vissza. Ezen Joseph Smith számára adott isteni üzenetek feltárták előttünk a mennyek ablakait és az örökkévalóság dicsőségeit. Joseph élete bizonyságként áll előttünk arra, hogy ha bármelyikünk híján van bölcsességnek, akkor hittel kérhetjük Istent, és válaszokat kapunk – olykor mennyei lények, gyakrabban azonban a Szentlélek hatalma által, aki sugalmazott gondolatokon és érzéseken keresztül szól hozzánk. A Szentlelken keresztül „minden dolgot illetően tudhat[juk] az igazat”.
Sokunk számára a tanúbizonyság Joseph Smith prófétáról a Mormon könyve olvasásával kezdődik. Először a kora reggeli ifjúsági hitoktatás tanulójaként olvastam el elejétől végéig a Mormon könyvét. Élénk kisfiúi képzeletemmel elhatároztam, hogy úgy olvasom, mintha Joseph Smith helyében lennék, és először fedezném fel a Mormon könyve igazságait. Olyan hatással volt ez az életemre, hogy még mindig így olvasom a Mormon könyvét. Gyakran azt veszem észre, hogy ez elmélyíti a Joseph próféta és az ebben a becses könyvben visszaállított igazságok iránti megbecsülésemet.
Képzeljük el például, mit érezhetett Joseph, amikor a bűnök bocsánatára történő keresztelésről szóló szakaszokat fordította. Josephnek – akinek megmondták, hogy egyik egyházhoz se csatlakozzon – természetes módon kérdései voltak e szabadító szertartásról. Kérdései ismét az imához vezették, ez az ima pedig egy látogatást eredményezett Keresztelő Jánostól, aki visszaállította az ároni papságot és a felhatalmazást a keresztelésre.
Vagy gondoljátok végig, mit érezhetett Joseph, amikor először szerzett tudomást arról, hogy Jézus Krisztus meglátogatta az embereket a nyugati féltekén – hogy tanította őket, imádkozott értük, meggyógyította a betegeiket, megáldotta gyermekeiket, papsági felhatalmazást ruházott rájuk, és elvégezte az úrvacsora szertartását nekik. Joseph talán nem ismerte fel akkor, de mindaz, amit Krisztus ősi egyházának szertartásairól és szervezetéről megtudott, felkészítette őt arra, hogy később az Úr segítségére legyen ugyanezen egyház földre történő visszaállításában.
A Mormon könyve fordítása során Joseph és felesége, Emma, éppen újszülött kisfiukat gyászolták. Akkoriban a prédikátorok azt tanították, hogy a keresztelkedés nélkül elhunyt gyermekek örök kárhozatra jutnak. Ennek tudatában képzeljük el, mit érezhetett Joseph, miközben e szavakat fordította Mormon prófétától: „[K]isgyermekeiknek nincs szükségük sem bűnbánatra sem keresztelkedésre. [Mert] a kisgyermekek Krisztusban élnek, egészen a világ megalapítása óta…”
Az ifjú Joseph számára a legmegdöbbentőbb szakasz a Mormon könyvében talán 2 Nefi harmadik fejezete lehetett. Ez a fejezet egy ősi próféciát tartalmaz egy „választott látnok[ról]”, akit az Úr támaszt az utolsó napokban – egy József nevű látnokot, akit apja után neveznek el. E jövendőbeli prófétát „nagyra becsülik majd”, és „nagyon értékes” munkát végez el népének. „[O]lyan nagy lesz, mint Mózes”, és hatalmat kap Isten szavának előhozatalára. Gondoljuk át, mit érezhetett Joseph Smith, amikor ráébredt, hogy ez a prófécia róla szól! Nem csupán történelmet fordított, hanem egy látomást az utolsó napokról, Jézus Krisztus evangéliumának csodás visszaállításáról – és Joseph maga segít majd betölteni ezt!
Ma, majdnem 200 évvel később, könnyű látni, hogyan vált valóra ez a prófécia. Tudunk azokról a nagyszerű dolgokról, amelyeket Joseph az Úr prófétájaként elvégzett. Ne feledjük azonban, hogy amikor Joseph ezt a próféciát fordította, még csak keveset tett meg a próféták által megjövendöltek közül. Még mindig fiatalember volt, húszas évei elején. Az egyházat még nem szervezték meg. Nem voltak egyházközségek és gyülekezetek, misszionáriusok, sem templomok. Szinte alig valaki hallott Joseph Smithről, és közülük is néhányan tevékenyen ellene szegültek. Most nézzük meg, milyen hatalmas munkát vitt véghez az Úr Joseph szolgájának keze révén, az ellenállással szemben is. Hát nem Joseph Smith prófétai elhívásának meggyőző bizonyítéka e prófécia beteljesedése?
Mindazokat, akik esetleg megkérdőjelezik bizonyságukat Joseph Smithről, vagy az életéhez és a szolgálatához kapcsolódó téves, félrevezető, illetve felszínes információkkal küszködnek, arra kérem, gondolják át a gyümölcsöket – a rengeteg áldást, mely Joseph Smith, a visszaállítás prófétájának csodálatos küldetéséből származott.
Mivel Joseph próféta volt, a kinyilatkoztatások és a próféták már nem múlt részei. A csodák – a látomások, gyógyítások és az angyalok szolgálattételének – napja nem szűnt meg.
Mivel Joseph próféta volt, mindannyian hozzáférünk a szent papság hatalmához és áldásaihoz, köztük a keresztelkedéshez, a Szentlélek ajándékához, valamint az úrvacsorához.
Mivel Joseph próféta volt, rendelkezünk a templom áldásaival és szertartásaival, melyek Istenhez kötnek bennünket, az Ő népévé tesznek minket, és kinyilvánítják számunkra „az isteniség hatalm[át]”, lehetővé téve, hogy egy nap majd meglássuk „Isten, méghozzá az Atya arcát, és élj[ünk]”.
Mivel Joseph próféta volt, tudjuk, hogy a házasság és a család Isten boldogságunkra alkotott tervének elengedhetetlen része. Tudjuk, hogy a templomi szertartások és szövetségek révén becses családi kapcsolataink örökre megmaradhatnak.
Mivel Joseph próféta volt, egy puszta ablaknál nagyobb a rálátásunk a mennyekre – egy teljes kapu tárult fel számunkra az örökkévalósághoz. Megismerhetjük az egyedül igaz Istent és akit Ő elküldött, a Jézus Krisztust. Az örök élet a miénk lehet.
Legfőképpen pedig, mivel Joseph próféta volt, tanúság tanúságra, bizonyság bizonyságra áll rendelkezésünkre arról, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia és a világ Szabadítója. Jézus Krisztus különleges tanúinak láncolata sértetlen, köztük van mai prófétánk, Thomas S. Monson elnök is, a tanácsosok az Első Elnökségben, valamint a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjai. Az ő tanúbizonyságukhoz adom a saját alázatos, de biztos bizonyságomat: Jézus Krisztus él, és Ő vezeti az egyházát. Joseph Smith volt és maradt a visszaállítás prófétája. Isten papsága és felhatalmazása ismét a földön van. Félelem nélkül jelentsük ki tanúságunkat és hálánkat az Úr e csodás prófétájáért, látnokáért és kinyilatkoztatójáért, ezért imádkozom Jézus Krisztus szent nevében, ámen.