A világméretű vezetőképzés a valódi növekedéshez vezető utat hangsúlyozza
A 2012. február 11-i világméretű vezetőképző gyűlésen az egyházi vezetők a „valódi növekedés” jelentőségét és annak megvalósítását magyarázták.
Dieter F. Uchtdorf elnök, az Első Elnökség második tanácsosa, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjai, a Hetvenek Elnöksége, valamint az egyház segédszervezeti elnökségei vettek részt az egyházi vezetőknek szóló világméretű képzésen.
„Egyházi értelemben a növekedést azzal a kifejezéssel is meg lehet határozni, hogy »új egyháztagok«. […] A valódi növekedést azonban »a tevékeny egyháztagok számának növekedése« jelenti” – magyarázta Uchtdorf elnök.
M. Russell Ballard elder a Tizenkét Apostol Kvórumából hozzátette: „Akkor történik növekedés, amikor a személyes, élethossziglan tartó, evangéliumhoz való megtérés nagyobb hithűséget eredményez minden egyénben és családban.”
E nagyobb hithűség olyan, kissé nehezebben mérhető dolgokat foglal magába, mint a napi ima, szentírás-tanulmányozás, családi est, otthoni szeretet, valamint az engesztelésről való személyes tapasztalatok, mondta Uchtdorf elnök.
„Túl gyakran aprólékos elvárások végeláthatatlan listáival bonyolítjuk meg Jézus Krisztus evangéliumának szépségét és egyszerűségét – mondta. – Amikor azonban az evangélium »miértjére« összpontosítunk, kitisztul a kép.”
A közvetítés nagyrészt olyan kulcsfontosságú tanokra és tantételekre összpontosít, melyek megválaszolják a „miért” kérdéseket.
„A megfelelő »miért« kérdések megfelelő »ki«, »mi«, »mit«, »mikor«, »hol«, »miért« és »hogyan« döntésekhez vezetnek minket” – mondta Uchtdorf elnök.
Házasság és család a szabadulás tervében
„Az egyházat családok alkotják – mondta Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke. – Az egyházközségek és cövekek csupán ezek mellékes velejárói. Amikor családokról beszélünk, akkor látjuk az egyház valódi növekedését.”
Packer elnök kijelentette, hogy minden férjnek és apának papsági tisztségviselőnek kell lennie az otthonában, és igazlelkűségben kell elnökölnie a családja felett. A papsági vezetőknek hasonlóképpen érdemesen kell irányítaniuk, mondta, mert bár a papsági hivatalok különböznek egymástól, minden érdemes papságviselő pontosan annyi papsággal rendelkezik, mint a másik (lásd T&Sz 1:20).
Russell M. Nelson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kihangsúlyozta, hogy a férjeknek és feleségeknek, apáknak és anyáknak szeretetre, bűnbánatra és imádságra épülő kapcsolatot kell kialakítaniuk ahhoz, hogy sikeresen megerősítsék és megvédjék a családot, amely „központi szerepet játszik a Teremtő gyermekeinek örökkévaló rendeltetésére vonatkozó tervében” (A család: Kiáltvány a világhoz. Liahóna, 2010. nov. 129.).
„A szentírásokban három alkalommal fordul elő az a figyelmeztetés, hogy az egész föld teljesen elpusztul az Úr második eljövetelekor, ha bizonyos feltételek nem valósulnak meg – mondta. – A figyelmeztetés minden esetben arra az állapotra utal, amikor az emberiség családja templomi pecsételő szertartások nélkül marad. A felmagasztosulás eme szertartásai nélkül Isten dicsősége nem valósulhatna meg.”
Ama végső cél – Isten minden gyermekének örök élete és felmagasztosulása – eléréséhez elengedhetetlen, hogy valódi növekedés történjen az otthonainkban, az egyházközségekben és gyülekezetekben, valamint az egész egyházban.
Az evangélium alkalmazása
Valódi növekedés és megtérés az evangélium mindennapi alkalmazásából következik. Egy kérdezz-felelek beszélgetés alkalmával L. Tom Perry elder és D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogy az evangélium alkalmazásának legmagasabb foka az, amikor templomi szövetségeket kötünk, és betartjuk azokat. A szövetségeknek való engedelmesség, mondta Christofferson elder, idővel szentté tudja változtatni a természetes embert.
Mások felkarolása szintén fontos tényezője az evangélium alkalmazásának. Az egyháztagok egyénenként és az egyház egészeként is felelősek azért, hogy felkarolják és megmentsék a fizikai és lelki szükséget szenvedőket, mondták a vezetők.
Tétovázás nélkül össze kell fognunk a más hitet valló társainkkal és a szolgálatkész szervezetekkel, hogy gondoskodjunk a szegényekről és a szűkölködőkről, mondta Christofferson elder. A papsági vezetőknek kell irányítaniuk ezeket az erőfeszítéseket, azonban az egyháztagoknak és a misszionáriusoknak is támogatniuk kell ezt a szerepet.
A kerekasztal-beszélgetés során kihangsúlyozták a családok felé nyújtott szolgálatot, a melkisédeki papságviselők megerősítését, valamint a fiatalok hitének és bizonyságának építésében való segítségnyújtást. A beszélgetésen Ballard elder és Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából; Ronald A. Rasband elder a Hetvenek Elnökségéből; Elaine S. Dalton, a Fiatal Nők általános elnöke; valamint Rosemary M. Wixom, az Elemi általános elnöke vettek részt.
Rasban elder elmondta, hogy minden vezetőnek részt kell vennie abban az erőfeszítésben, hogy visszahozzák az egyháztagokat a teljes aktivitásba, majd Andersen elder kihangsúlyozta, hogy a fiataloknak is jobban részt kell venniük a többi fiatal újra aktivizálásában és megerősítésében.
A valódi növekedés elérése
Valódi növekedés akkor történik, amikor mindennapi életünkben alkalmazzuk az evangéliumi tantételeket, hangsúlyozta Uchtdorf elnök.
„Miközben átgondoljátok ezeket a témákat, tegyétek fel magatoknak a kérdést a szolgálatotok »miértjéről«, majd pedig az abból következő »így hát mi legyen« kérdést az egyéni és tanácson belüli felelősségeitekre vonatkozóan” – mondta.
További információk
A közvetítés anyaga számos nyelven megtekinthető, meghallgatható, kinyomtatható és letölthető az lds.org/study/other-addresses oldalon a Worldwide Leadership Training címszóra kattintva.
M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, a 2012. februári világméretű vezetőképző gyűlés részeként tartott kerekasztal-beszélgetésen
© IRI