Június 17–23. Máté 27; Márk 15; Lukács 23; János 19: „Elvégeztetett!”. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: Újszövetség, 2019 (2019).
Június 17–23. Máté 27; Márk 15; Lukács 23; János 19. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: 2019.
Ecce Homo. Készítette: Antonio Ciseri
Június 17–23.
Máté 27; Márk 15; Lukács 23; János 19
„Elvégeztetett!”
A Máté 27; a Márk 15; a Lukács 23; és a János 19 a Szabadító halandó élete végső néhány órájának leírását tartalmazza. Törekedj arra, hogy érezd az Ő szeretetét irántad, miközben áldozatát és halálát tanulmányozod.
Jegyezd fel a benyomásaidat!
Jézus Krisztus minden szavában és minden tettében azt a tiszta szeretetet példázta, melyet Pál apostol szeretetnek hívott (lásd 1 Korinthusbeliek 13), Moróni pedig jószívűségnek. Ez sehol sem volt nyilvánvalóbb, mint a Szabadító halandó életének végső órái során. Magasztos hallgatása a hamis vádaskodás alatt megmutatta, hogy „nem gerjed haragra” (1 Korinthusbeliek 13:5). Hajlandósága arra, hogy alárendelje magát az ostorozásnak, gúnynak és a keresztre feszítésnek – visszatartva saját hatalmát gyötrelmei megállítására – megmutatta, hogy „hosszútűrő” és „mindent eltűr” (1 Korinthusbeliek 13:4, 7). Könyörülete édesanyja és irgalma keresztre feszítői iránt – még saját felfoghatatlan szenvedései közepette is – felfedte, hogy „nem keresi a maga hasznát” (1 Korinthusbeliek 13:5). A földön töltött idejének végső pillanataiban Jézus azt tette, amit egész halandó szolgálata során – a példájával tanított. „A jószívűség [valóban] Krisztus tiszta szeretete” (Moróni 7:47).
Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozáshoz
Máté 27; Márk 15; Lukács 23; János 19
Jézus Krisztus szenvedésre való hajlandósága megmutatja számunkra az Ő szeretetét Atyja és mindannyiunk iránt
Bár a Szabadítónak hatalmában állt volna „tizenkét sereg angyal[t]” (Máté 26:53) lehívni, Ő mégis önként döntött úgy, hogy kiállja az igaztalan vádaskodásokat, a könyörtelen gúnyolódást és az elképzelhetetlen fizikai fájdalmat. Miért tette ezt? Nefi így tette bizonyságát: „szerető kedvessége és hosszútűrése miatt az emberek gyermekei iránt” (1 Nefi 19:9).
A Szabadító végső óráinak tanulmányozását kezdheted azzal, hogy elolvasod az 1 Nefi 19:9-et. A Máté 27-ben; a Márk 15-ben; a Lukács 23-ban; és a János 19-ben hol találsz példákat Jézus Nefi által leírt szenvedéseire?
„semmit nem érő dolognak tartj[ák]”
„megostorozzák”
„megütik”
„leköpdösik”
Mely részek segítenek érezned Mennyei Atyánk és Jézus „szerető kedvesség[ét]” irántad? A Szabadító által példázott mely tulajdonságok teljesebb kifejlesztésére érzel késztetést?
Lásd még „Jesus Is Condemned before Pilate” [Jézust kárhoztatják Pilátus előtt] és “Jesus Is Scourged and Crucified” [Jézust megostorozzák és keresztre feszítik] (rövidfilmek, LDS.org).
Máté 27:27–49, 54; Márk 15:16–32; Lukács 23:11, 35–39; János 19:1–5
Isten igazságainak kigúnyolása nem szabad, hogy gyengítse a hitemet
Bár Jézus a szolgálata során számos alkalommal viselte el a gúnyolódást, ez egyre hevesebbé vált a megostorozása és a keresztre feszítése folyamán. Ez a gúnyolódás azonban nem tudta megváltoztatni az igazságot: Jézus az Isten Fia. Miközben arról a megaláztatásról olvasol, melyet Jézus állt ki, gondold át, milyen ellenkezésnek és gúnyolódásnak van kitéve az Ő munkája napjainkban. Milyen meglátásokat kapsz az ellenkezés kiállásáról? Mi van rád különleges hatással a százados szavaiból a Máté 27:54-ben?
Mennyei Atyánk magára hagyta Jézust a kereszten?
Jeffrey R. Holland elder a következő meglátást nyújtotta: „…tanúsítom, hogy… a tökéletes Atya nem hagyta Fiát magára azon az órán. […] Mindazonáltal, hogy Fia páratlan áldozata éppoly teljes legyen, mint amennyire önkéntes és magányos tett volt, az Atya egy rövid pillanatra megvonta Jézustól Lelke vigaszát és személyes jelenlétének támaszát. […] Ahhoz, hogy [a Szabadító] engesztelése végtelen és örökkévaló lehessen, meg kellett tapasztalnia, milyen érzés meghalni nem csupán fizikailag, hanem lelkileg is. Éreznie kellett, milyen az, ha az isteni Lélek visszahúzódik, és így az ember nyomorultul, reményt vesztve, teljes mértékben magára marad” (vö. Senki nem volt Vele. Liahóna, 2009. máj. 87–88.).
A Szabadító a példánk a megbocsátásra
Milyen érzéseid támadnak, amikor a Szabadítónak a Lukács 23:34-ben található szavait olvasod (lásd a Joseph Smith fordítás nyújtotta meglátást a Kalauz a szentírásokhoz 237–238. oldalán)? A Szabadító szavaira utalva Henry B. Eyring elnök azt tanította: „Muszáj megbocsátanunk azoknak, akik megsértenek bennünket, és nem szabad, hogy rossz érzéseket tápláljunk irántuk. A Szabadító a keresztről mutatott erre példát. […] Nem ismerjük az ellenünk vétkezők szívét” (vö. Hogy egyek legyünk. Liahóna, 1998. júl. 77.). Hogyan segíthet ez a vers, amikor nehezedre esik megbocsátani valakinek?
Mi a „paradicsom” szó jelentése a Szabadítónak a tolvajhoz intézett szavaiban?
A szentírásokban a paradicsom szó általában „egy boldog és békés helyet jelöl a halandóság utáni lélekvilágban” – az igazlelkűek számára fenntartott helyet. Joseph Smith próféta azt tanította, hogy a paradicsom kifejezés a Lukács 23:43-ban „helytelen fordítás; az Úr valójában azt mondta, hogy a tolvaj Vele lesz a lélekvilágban” (Hűek a hithez. 157.; lásd még Joseph Smith, Journal, June 11, 1843, josephsmithpapers.org). A lélekvilágban a tolvaj hallja majd az evangélium prédikálását.
Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és a családi esthez
A családi szentírásolvasás közben a Lélek segíthet megtudnod, milyen tantételeket hangsúlyozz ki és beszéljetek meg a családod szükségleteinek kielégítése érdekében. Íme néhány javaslat:
Bár Júdás személyesen ismerte Jézust, „elfordult [Jézustól], mert szavai sértették őt” (Joseph Smith Translation, Mark 14:31). Mi lehet az oka, hogy a látszólag erős bizonysággal rendelkező emberek is elfordulhatnak a Szabadítótól? Hogyan maradhatunk hűek Jézus Krisztushoz?
Miért adta át Pilátus Jézust, hogy keresztre feszítsék, annak ellenére, hogy tudta, hogy ártatlan? Milyen tanulságokat vonhatunk le Pilátus élményéből arról, hogy miként álljunk ki azért, amiről tudjuk, hogy igaz? Segíthet a családodnak, ha szerepjáték keretében olyan helyzeteket játszotok el, amelyekben gyakorolhatják, hogyan állhatnak ki a helyes dolgok mellett.
„És emelvén az ő keresztfáját, méne a… Golgothá[ra]” (János 19:17)
Kijelölhetsz minden családtagnak egy vagy több e versekben található kijelentést, amelyet a Szabadító a kereszten mondott, és megkérheted őket, hogy mondják el, mit tudnak meg ezekből a Szabadítóról és az Ő küldetéséről.
Hogyan erősítette meg a keresztre feszítésről való olvasás a bizonyságunkat arról, hogy Jézus valóban „Isten Fia”?
Mit tanulhatunk e versekből arról, hogy miként kell szeretnünk és támogatnunk a családtagjainkat?
A gyermekek tanításával kapcsolatos további ötletekért tekintsd meg az e heti vázlatot a Jöjj, kövess engem! – Az Elemi számára című kiadványban.
Tanításunk fejlesztése
Kövesd Krisztus életének példáját! „Hasznos lehet, ha tanulmányozzuk a Szabadító tanítási módját – az Általa használt módszereket és az Általa mondott szavakat –, ám a Szabadító hatalma, hogy tanítson és felemeljen másokat, valójában abból eredt, …aki volt. Minél inkább törekszel arra, hogy úgy élj, ahogy Jézus Krisztus, annál inkább képes leszel arra, hogy úgy taníts, ahogy Ő” (A Szabadító módján tanítani. 13.).
Krisztus a kereszten. Készítette: Carl Heinrich Bloch