Október 21–27. 1 és 2 Thessalonikabeliek: Elmétekben meg ne rendüljetek, se ne nyugtalankodjatok. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: Újszövetség, 2019 (2019).
Október 21–27. 1 és 2 Thessalonikabeliek. Jöjj, kövess engem! – Egyének és családok számára: 2019.
Október 21–27.
1 és 2 Thessalonikabeliek
Elmétekben meg ne rendüljetek, se ne nyugtalankodjatok
Ha nem jegyezzük fel a Lélektől kapott benyomásokat, lehet, hogy el is felejtjük azokat. Minek a feljegyzésére ösztönöz a Lélek, miközben az 1 és 2 Thessalonikabelieket olvasod?
Jegyezd fel a benyomásaidat!
Thessalonikában Pált és Silást „országháborítóknak” kiáltották ki (lásd ApCsel. 17:6). Ottani prédikálásuk feldühített bizonyos zsidó vezetőket, ezek a vezetők pedig lázadást szítottak a nép között (lásd ApCsel. 17:1–10). Ennek eredményeként Pálnak és Silásnak azt tanácsolták, hogy hagyják el Thessalonikát. Pál aggódott a thessalonikai friss megtértek és az őket ért üldöztetés miatt, ám nem térhetett vissza, hogy meglátogassa őket. „…mivelhogy tovább már nem tűrhetém – írta nekik –, elküldék, hogy megismerjem a ti hiteteket”. Válaszként Timótheus, Pál segédje, aki addig Thessalonikában szolgált, „örömhírt hozott nékünk a ti hitetek és szeretetetek felől” (1 Thessalonikabeliek 3:5–6). A thessalonikai szentek valóban példaként voltak ismertek „minden hívőre nézve” (1 Thessalonikabeliek 1:7), hitük híre pedig távoli városokba is eljutott. Képzelheted Pál örömét és megkönnyebbülését, amikor hallotta, hogy a köztük végzett munkája „nem volt hiábavaló” (1 Thessalonikabeliek 2:1). Pál azonban tudta, hogy a múltbéli hithűség nem elég a jövőbeli lelki túléléshez, és gyanakvóan figyelte a hamis tanítók befolyását a szentek között (lásd 2 Thessalonikabeliek 2:2–3). Üzenete számukra az volt, ami számunkra is: hogy „[pótoljuk ki] a [hitünk] hiányait”, és „mindinkább gyarapodj[unk]” a szeretetben (lásd 1 Thessalonikabeliek 3:10; 4:10).
Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozáshoz
Az evangélium szolgálattevői őszintén és szeretettel prédikálnak
Pál szavai az 1 Thessalonikabeliekben egy olyan ember aggodalmát és örömét tükrözik, aki teljességgel átadta magát Isten gyermekei szolgálatára. Különösen az 1 Thessalonikabeliek első két fejezetében találsz sok olyan szót és kifejezést, melyek leírják, hogy egy igazi lelkipásztor miként tanítja az evangéliumot. Mire érzel késztetést, hogy jobban tanítsd az evangéliumot?
Miközben Jézus Krisztust követem, megszentelődhetek
Mindannyian azt reméljük, hogy „a mikor eljő a mi Urunk”, akkor „a szentségben” „feddhetetlen[né]” vált szívvel állhatunk majd előtte (1 Thessalonikabeliek 3:13). Mit tanított Pál a megszentelődésről az 1 Thessalonikabeliek 3:9–13-ban és a 4:1–12-ben?
Lásd még Moróni 10:32–33; Szentíráskalauz: szentség; megszentelődés; Carol F. McConkie: A szentség ékessége. Liahóna, 2017. máj. 9–12.
1 Thessalonikabeliek 4:16–18; 5:1–10; 2 Thessalonikabeliek 1:4–10
Ha hithű és éber vagyok, felkészült leszek a Szabadító második eljövetelére
Az 1 Thessalonikabeliek 5:1–10-ben Pál számos metafora segítségével tanított fontos igazságokat arra az időre vonatkozóan, amikor Jézus visszatér majd a földre. Miközben ezeket a metaforákat tanulmányozod, fontold meg, hogy leírod, milyen benyomásaid támadnak Jézus Krisztus második eljövetelével kapcsolatban:
„a tolvaj éjjel”:
„szülési fájdalom a terhes asszonyra”:
más metaforák:
Milyen további igazságokat tudhatsz meg Jézus Krisztus második eljöveteléről az 1 Thessalonikabeliek 4:16–18-ból; az 5:1–10-ből és a 2 Thessalonikabeliek 1:4–10-ből? Mire érzel késztetést, hogy várd és felkészülj az Ő eljövetelére?
Lásd még Dallin H. Oaks: Felkészülés a második eljövetelre. Liahóna, 2004. máj. 7–10.
Megjövendölték, hogy hitehagyás, vagyis az igazságtól való elszakadás fogja megelőzni a második eljövetelt
Egyre növekvő üldöztetés közepette számos thessalonikai szent hitte úgy, hogy a Szabadító második eljövetelének már közel kell lennie. Pál azonban tudta, hogy mielőtt Jézus visszatér a földre, hitehagyás fog bekövetkezni – egyfajta lázadás vagy az igazságtól való elszakadás (lásd 2 Thessalonikabeliek 2:1–4). Hogy mélyebben megértsd a nagy hitehagyást – és hogy jobban értékeld a visszaállítást –, tanulmányozhatod a következő forrásanyagokat:
-
Szentírások, melyek megjövendölték a hitehagyást: Ésaiás 24:5; Ámós 8:11–12; Máté 24:4–14; 1 Timótheus 4:3–4
-
Szentírások, melyek azt mutatják, hogy a hitehagyás már Pál napjaiban elkezdődött: Apostolok cselekedetei 20:28–30; Galátziabeliek 1:6–7; 1 Timótheus 1:5–7
-
Keresztény reformátorok gondolatai a nagy hitehagyásról:
Luther Márton: „Semmi más törekvésem nem volt, mint hogy a szentírásokkal összhangban megreformáljam az egyházat. […] Csupán annyit mondok, hogy a kereszténység megszűnt létezni azok között, akik feladata annak megőrzése lett volna” (in E. G. Schweibert, Luther and His Times: The Reformation from a New Perspective [1950], 590).
Roger Williams: „[A hitehagyás] olyannyira megrontotta mindet, hogy e hitehagyásból nem lehetséges mindaz ideig felépülni, míg Krisztus új apostolokat nem küld szét, hogy újonnan megalapítsák az egyházakat” (in Philip Schaff, The Creeds of Christendom [1877], 851).
Erasmus: „Ez időre minden oly mértékben összekuszálódott e [tanbéli] kérdésekkel és rendeletekkel, hogy már reményleni sem merjük, hogy a világot visszaállítsuk az igaz kereszténységhez” (The Praise of Folly, ford. Clarence H. Miller, 2.kiad. [2003], 155–56).
Lásd még 2 Nefi 28; Szentíráskalauz: hitehagyás, scriptures.lds.org.
Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és a családi esthez
A családi szentírásolvasás közben a Lélek segíthet megtudnod, milyen tantételeket beszéljetek meg a családod szükségletei alapján. Íme néhány javaslat:
Mi fogott meg titeket leginkább Pál érzéseiből a barátai iránt? Hogyan táplálhatunk ilyen érzéseket a családunk, a barátaink és a többi szent iránt?
Miként használhatjuk ezeket a verseket arra, hogy vigaszt nyújtsanak akár nekünk, akár valaki másnak, ha elveszítjük egy szerettünket?
Nézzétek át Pál tanácsát az 1 Thessalonikabeliek 5:14–25-ben, és keressetek egy olyan kifejezést, amelyre a családotok összpontosítani szeretne. Akár egy plakátot is készíthettek belőle, melyet az otthonotokban valahol kitesztek. A családtagok írhatnak egy-egy megjegyzést a plakátra, amikor látják, hogy valamelyikük a plakáton lévő tanács szerint él.
Érezzük néha úgy, hogy „[megrestültünk] a jó cselekvésben” – hogy esetleg nyomasztanak minket a tanítványság elvárásai? Mi segít, amikor így érzünk? (Lásd Galátziabeliek 6:9; T&Sz 64:33.) Hogyan támogathatjuk egymást, amikor ilyen történik?
A gyermekek tanításával kapcsolatos további ötletekért tekintsd meg az e heti vázlatot a Jöjj, kövess engem! – Az Elemi számára című kiadványban.
A személyes tanulmányozásunk fejlesztése
Törekedj mindennap kinyilatkoztatásra! „A kinyilatkoztatás gyakran »sor[ról] sorra« (2 Nefi 28:30), nem pedig egyszerre érkezik… Ne úgy gondolj [az evangélium tanulmányozására], mint olyasvalami, amire időt kell szakítanod, hanem inkább úgy, hogy ez olyan valami, amit folyamatosan csinálsz” (A Szabadító módján tanítani. 12.).
A feltámadt Krisztus. Készítette: Robert T. Barrett