A szentek Kirtlandbe gyűlnek. Készítette: Sam Lawlor

Április 12–18.

Tan és szövetségek 37–40

„Ha nem vagytok egyek, akkor nem vagytok az enyéim”

Mielőtt megterveznéd, hogy mit fogsz csinálni az órán, imádságos lélekkel tanulmányozd a Tan és szövetségek 37–40-et. Nagyobb az esélye annak, hogy lelki útmutatásban részesülj a tanításra való felkészülésed során, ha előtte vannak jelentőségteljes személyes élményeid ezekkel a szentírásokkal.

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Felírhatod a táblára a következőt: Miközben a Tan és szövetségek 37–40-et olvastam, úgy éreztem, hogy az Úr azt mondja nekem, . Az osztály tagjai megoszthatják, hogy miként fejeznék be a mondatot. Biztasd őket arra, hogy válaszaik részeként osszanak meg egy verset az olvasottak közül.

Tanítsd a tant!

Tan és szövetségek 37–38

Isten egybegyűjt bennünket, hogy megáldjon minket

• Néha könnyebb úgy tanulni a Tan és szövetségekben lévő kinyilatkoztatásokból, ha beleképzeljük magunkat azon emberek helyébe, akik eredetileg kapták azokat. Hogy segíts az osztály tagjainak ezt megtenni a 37–38. szakasz kapcsán, kérd meg őket, hogy képzeljék el, miszerint 1831-et írunk, és a New York-i Fayette-ben élnek. Az osztály egyik tagja úgy tehet, mintha Joseph Smith lenne, és felolvashatja nekik a 37. szakaszt. Mi hogyan reagáltunk volna erre a parancsolatra? Az osztály tagjai elképzelhetik, hogy van egy barátjuk, aki nem akar Ohióba gyűlni; kereshetnek a 38. szakaszban olyan tantételeket, amelyek arra buzdíthatnák a barátjukat, hogy legyen hithű az egybegyűlésre vonatkozó utasításban. (Ha szükséges, egyenesen az 1–4., 11–12., 17–22. és 27–33. versekhez irányíthatod őket.) Az osztály tagjai hajlandóak lehetnek megosztani, hogyan segítettek nekik hasonló tantételek akkor, amikor nekik kellett engedelmeskedniük egy olyan tantételnek, amely nehéznek tűnt.

• Az utolsó napi szentek már nincsenek arra utasítva, hogy költözzenek el egy adott helyre és ezáltal egybegyűljenek, de továbbra is egybegyűlünk családokként, gyülekezetekként és cövekekként. Hogy megbeszéljétek, milyen módon áld meg bennünket napjainkban ez az egybegyűlés, feloszthatod az osztályt két csoportra. Kérd meg az egyik csoportot, hogy kutassák át a Tan és szövetségek 38:31–33-at olyan áldások után, amelyek a családként való egybegyűlésre vonatkoznak, majd kérd meg a másik csoportot, hogy kutassák át ugyanazt a részt olyan áldások után, amelyek a gyülekezetekként és cövekekként való egybegyűlésre vonatkoznak. Ezután megoszthatják a gondolataikat az osztállyal. Milyen módokon vagyunk megáldva azáltal, hogy vasárnapi iskolai osztályként egybegyűlűnk?

Tan és szövetségek 38:24–27

Isten népének egynek kell lennie

• A szentek, akik Ohióban gyűltek össze, különféle körülmények közül érkeztek, azonban az Úr arra utasította őket, hogy emelkedjenek felül a különbözőségeiken és „legyenek egyek” (27. vers). Miért nem sikerül időnként egyenrangúként tekintenünk más emberekre? Buzdítsd az osztály tagjait, hogy miközben a Tan és szövetségek 38:24–27-et olvassák, gondolkodjanak el azon, hogyan viselkednek más emberekkel. Mit jelent annyira becsülni a testvérünket, mint saját magunkat? Miért lehetetlen valóban Isten népének lennünk, ha nem vagyunk egységesek?

• A Tan és szövetségek 38:24–27 elolvasása a kapcsolatainkban meglévő egységességről szóló beszélgetéshez vezethet – családokként, a gyülekezet tagjaiként, stb. Elgondolkodhatnak azokon és megoszthatják a gondolataikat ehhez hasonló kérdésekről: „Mit tehetek azért, hogy egységesebbnek érződjön a gyülekezetem?”

Tan és szövetségek 38:39; 39–40

Az Atya vágya az, hogy nekünk adhassa az örökkévalóság kincseit

• Egy táblázat készítése segíthet az osztály tagjainak beszélgetni a Tan és szövetségek 38:39-ről. Az egyik oszlopban az osztály tagjai felsorolhatják a „föld kincseit”, vagyis olyan dolgokat, amelyeket értékesnek tartunk itt, de nem maradnak meg az elkövetkező életre. A másik oszlopban pedig felsorolhatják az „örökkévalóság kincseit”, vagyis olyan dolgokat, amelyeket Isten értékesnek tart, és amelyek örökké tarthatnak. Milyen élmények révén tanultuk meg, hogy az örökkévalóság kincsei értékesebbek a földi kincseknél?

• James Covelnek, sokunkhoz hasonlóan, igazlelkű vágyai voltak. Azonban az, hogy nem volt képes engedelmeskedni Isten iránymutatásának, fontos figyelmeztetés mindannyiunk számára. Hogy segíts az osztály tagjainak tanulni Covel élményéből, megkérheted néhányukat, hogy keressenek a 39. szakaszban olyan dolgokat, amelyre az Úr megkérte őt. A többiek kikereshetik, milyen áldásokat ígért neki az Úr, ha engedelmeskedik. A 40. szakaszban azt is megkereshetik, James Covel miért nem nyerte el ezeket az áldásokat. Hogyan vonatkozhat ránk az, ami vele történt? Mik lehetnek a „világ gondjai”, amelyek időnként megakadályozzák, hogy „örömmel” fogadjuk Isten szavát (Tan és szövetségek 40:2)?

Tanításunk fejlesztése

Ne próbálj mindent megtanítani! „Egy-egy lecke nagyon sok anyagot tartalmaz, de nem szükséges mindent egyetlen óra keretén belül megtanítani ahhoz, hogy megérintsd valaki szívét – gyakran egy vagy két főbb pont is elég” (lásd A Szabadító módján tanítani. 7.). A Szentlélek, az osztálytagok hozzászólásai és az ebben a vázlatban felsorolt ötletek segíthetnek abban, hogy tudd, mire összpontosíts.