November 1–7. Tan és szövetségek 125–128: Az öröm hangja az élők és a halottak számára. Jöjj, kövess engem! – A Vasárnapi Iskola számára: Tan és szövetségek, 2021 (2020).
November 1–7. Tan és szövetségek 125–128. Jöjj, kövess engem! – A Vasárnapi Iskola számára: 2021.
November 1–7.
Tan és szövetségek 125–128
Az öröm hangja az élők és a halottak számára
Gondolkodj el Ulisses Soares elder következő szavain: „A legjobb tanító az, aki jó példát mutat. Ha olyasvalamit tanítunk, ami valóban jelen van az életünkben, akkor az meg tudja változtatni az általunk tanítottak szívét” (Mi módon érthetném? Liahóna, 2019. máj. 7.).
Jegyezd fel a benyomásaidat!
Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!
Az osztály tagjai felírhatják a táblára azokat a kifejezéseket a Tan és szövetségek 125-ből, amelyek nyomot hagytak bennük. Osszák meg a gondolataikat ezekről a kifejezésekről. Hogyan befolyásolta ezen igazságok tanulmányozása a cselekedeteiket ezen a héten?
Tanítsd a tant!
„Viselj különleges gondot családodra”
-
Brigham Young elhívásai az egyházi szolgálatra elvárták tőle és a családjától, hogy hatalmas áldozatokat hozzanak; az Úr a 126. szakaszban Brighamhez intézett szavai elindíthatnak egy osztálytermi beszélgetést arról, hogy miért követel meg az Úr időnként áldozatot a szolgálatunkban. Miként segít nekünk az Úr eleget tenni a feladatainknak otthon, az egyházi elhívásokban és az életünk más vonatkozásaiban?
Támaszkodhatunk az Úrra a nehéz időkben
-
Hogyan segíthet a Tan és szövetségek 127:2–4 az osztály tagjainak, akik Joseph Smithhez hasonlóan úgy érzik, hogy „mély vízben” úsznak? Megkérheted az osztály tagjait, hogy olvassák el ezeket a verseket, és osszák meg, hogyan foglalnák össze Joseph hozzáállását a kihívásaihoz. E versek mely kifejezései segíthetnek valakinek, aki éppen küszködik? Hogyan támaszkodott Joseph az Úrra a megpróbáltatásai során? Hogyan követhetjük a példáját?
Az őseink szabadulása elengedhetetlen a mi szabadulásunkhoz
-
Gondold át, hogyan buzdíthatod az osztály tagjait a templomi és családtörténeti munkában való részvételre. A Tan és szövetségek 128:15–18 segíthet nekik átérezni e munka sürgető voltát; megkérheted őket, hogy keressenek ezekben a versekben valamit, ami növeli a vágyukat arra, hogy kereszteléseket végezzenek az elhunyt őseikért. A következőhöz hasonló kérdések segíthetnek az ezeken a verseken való elmélkedésben: Miért van az, hogy „mi sem lehetünk tökéletessé a halottaink nélkül” (15. vers)? Miért hívja Joseph Smith a halottakért való kereszteléseket az örök evangélium minden tárgya közül a legdicsőségesebbnek (lásd 17. vers; lásd még az idézetet a További források részben)? Milyen értelemben lehet megátkozva a föld, ha nincs „összekötő kapocs az atyák és a gyermekek között” (18. vers)? Amennyiben az osztály tagjainak szüksége van segítségre a családtörténeti munka elkezdéséhez, megkérheted az egyházközségi templomi és családtörténeti vezetőt, hogy mutassa be nekik a FamilySearch.org oldalt.
Olyan versek által is inspirálhatod őket, amelyek a templomi és családtörténeti munka öröméről szólnak, mint például a Tan és szövetségek 128:19–23. Az osztály tagjai elolvashatják ezeket a verseket, és olyan kifejezéseket kereshetnek bennük, amelyek bemutatják, mit érzett Joseph Smith a halottak szabadításával kapcsolatban. Ezt követően megkérheted őket, hogy meséljenek olyan élményekről, amikor hasonló érzéseik voltak ezzel a munkával kapcsolatban.
-
Mivel a halottak megváltása egyedülállóan jellemző Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházára, lehetőségünk lehet arra, hogy elmagyarázzuk ezt a tant olyanoknak, akik még soha nem hallottak róla korábban. A csoport tagjai átnézhetik a Tan és szövetségek 128-at, olyasvalamit keresve benne, amelyet megoszthatnak valakivel, aki a halottakért való keresztelkedésről kérdezi őket. Mit tanít nekünk ez a tan Mennyei Atyáról és Jézus Krisztusról? Az osztály tagjai gyakorolják el, hogy mit mondanának.
További források
A hatalmas dolgok, melyeket Isten kinyilatkoztatott
Gordon B. Hinckley elnök ezt mondta:
„Jézus mindenkiért meghozott engesztelése egy hatalmas helyettesítő áldozatot jelképez. Az Ő általa felállított mintán keresztül az egész emberiséget helyettesítette. Ez a minta, miszerint egy ember cselekedhet egy másik helyett, folytatódik az Úr templomaiban végzett szertartásokban. Itt azok helyett és javára szolgálunk, akik az evangélium ismerete nélkül haltak meg. Az ő döntésük azonban, hogy elfogadják vagy visszautasítják az elvégzett szertartást. Azonos alapra helyeztetnek azokkal, akik a földön járnak. A halottak megkapják ugyanazt a lehetőséget, mint az élők. A Mindenható az Ő prófétájának adott kinyilatkoztatás által újfent milyen csodálatos és dicsőséges gondoskodást mutat!” (vö. A hatalmas dolgok, melyeket Isten kinyilatkoztatott.Liahóna, 2005. máj. 82–83.).