24. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: Joseph Smith próféta – egy választott látnok. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag (2019).
24. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. A visszaállítás alapjai hitoktatói anyag.
24. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
24. lecke: Joseph Smith próféta – egy választott látnok
Az Úr „választott látnokként” jellemezte Joseph Smith prófétát, aki az emberek tudomására hozza majd az Úr szövetségeit (2 Nefi 3:7–8). Azonban Joseph Smith már a visszaállítás kezdete óta elismerte, hogy alkalmatlannak érzi magát. Miközben ezt az anyagot tanulmányozod, gondold át, hogy a gyengeséged ellenére miként felelnél hittel az Úrtól kapott elhívásokra. Gondolkozz el azon is, hogy miként válaszolhatnál azoknak, akik a gyengesége miatt bírálják Joseph Smitht.
1. szakasz
Mit tanulhatok Joseph Smithtől az Úr szolgálatára való saját képességemről?
Fiatalemberként Joseph Smitht nyomasztotta az Úrtól kapott elhívásának súlya. Ezt mondta magáról:
„…egyedül voltam, egy tanulatlan ifjú, hogy megküzdjek [a világ] bölcsességével…, egy új kinyilatkoztatás segítségével.” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 63–64.)
„Egy alacsony származású fiú voltam… Az életkörülményeim olyanok voltak, hogy lényegtelen fiú voltam a világban…, aki arra kényszerül[t], hogy szűkös megélhetését napi munkájával teremtse elő…” (Joseph Smith története 1:22–23)
Joseph úgy vélte, „mennyire furcsa az”, hogy „magas rangú emberek eléggé odafigyeltek, hogy felkavarják ellenem a köztudatot, és keserű üldöztetést teremtsenek” (Joseph Smith története 1:22–23).
Képzeld el, milyen érzései lehettek Josephnek, miközben a 2 Nefi 3-at fordította a Mormon könyvében, és megtudta Lehitől, hogy az egyiptomi József jövendölt egy választott látnokról az utolsó napokban.
Egy későbbi kinyilatkoztatásban az Úr feltárta, mi volt az egyik oka, hogy kiválasztotta és elhívta Josephet a visszaállítás prófétájaként:
„Bizony, így szól az Úr hozzád, Joseph Smith szolgám, nagyon elégedett vagyok felajánlásoddal…; mert evégre támasztottalak téged, hogy a föld erőtlenjei által megmutathassam bölcsességemet” (Tan és szövetségek 124:1).
A 2 Nefi 3ban lévő szentírásrész kapcsán ezt tanította Marcus B. Nash elder a Hetvenektől:
„Ellentmondásosnak tűnhet, hogy az Úr a gyengét választja egy hatalmas munka elvégzésére. Azokat azonban, akik felismerik a gyengeségüket, arra indíthatja pontosan az a gyengeség, hogy törekedjenek az Úr erejére. Akik ily módon hittel megalázkodnak, azokat megerősíti Az, aki minden hatalom birtokában van a mennyben és a földön is (lásd Máté 28:18; Móziás 4:9).
Joseph Smith ifjúságától fogva ily módon közeledett az Úrhoz. […]
Joseph úgy jellemezte magát, mint »egy alacsony származású… fiú…, aki arra kényszerül, hogy szűkös megélhetését napi munkájával teremtse elő« (Joseph Smith története 1:23). Alacsony sorba született, és korlátozott iskolai oktatásban részesült. […]
Joseph oly metszően átérezte iskolázottságának hiányát, hogy egyszer azon kesergett, hogy »a kis, szűkös tömlöc foglya, amely mintha a papír, a toll és a tinta, valamint egy elferdült, megtört, széthullott és tökéletlen nyelv sötétségébe burkolózott volna«. Ennek ellenére az Úr elhívta, hogy fordítsa le a Mormon könyvét – mind az 588 oldalát, amint az az eredeti kiadásban állt –, amit ő kevesebb mint 90 nap alatt el is végzett! […]
Igen, az egyik motívum a Mormon könyvében – és Joseph próféta életében – az, hogy a gyengék, akik alázatosan, hittel keresik az Urat, erőssé tétetnek, méghozzá hatalmassá, az Úr munkájában. Ez a megerősítés még a látszólag apró dolgokban is be fog következni. […]
Van még egy személyesebb tanulság is: ha Josephhez hasonlóan felismerjük a gyengeségünket, és hittel az Úrhoz fordulunk, teljes szívünkkel, eltökélten, hogy megtesszük az akaratát, akkor mi is erőssé tétetünk a gyengeségünkből. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyengeség eltöröltetik a halandóságban – azt azonban igen, hogy az ilyen egyén erőssé tétetik Isten által.” (“Joseph Smith: Strength Out of Weakness,” Ensign, Dec. 2017, 55–56, 58)
2. szakasz
Mit mondtak a Joseph Smitht közelről ismerők róla és a jelleméről?
Az Úr kijelentette az egyiptomi Józsefnek, hogy leszármazottai nagy becsben fogják tartani a visszaállítás prófétáját (lásd 2 Nefi 3:7). Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből kijelentette:
„A Josephet legjobban ismerő és őhozzá az egyház vezetésében legközelebb álló férfiak szerették és prófétaként támogatták őt. Fivére, Hyrum, úgy döntött, hogy az oldalán hal meg. John Taylor, aki szintén ott volt vele, amikor meggyilkolták, azt mondta: »…tanúságomat teszem Isten, az angyalok és az emberek előtt, hogy ő jó, becsületes és erényes ember volt… – az ő magán- és nyilvános élete kifogástalan volt; és Isten embereként élt és halt meg« (The Gospel Kingdom [1987], 355; lásd még T&Sz 135:3). Brigham Young kijelentette: »Nem hiszem, hogy él még egy olyan ember a földön, aki jobban ismerte volna [Joseph Smitht], mint én; és bátran kijelentem, hogy Jézus Krisztuson kívül nem élt vagy él nála jobb ember ezen a földön« [in Journal of Discourses, 9:332).” (Dallin H. Oaks, “Joseph, The Man and the Prophet,” Ensign, May 1996, 71)
Jane Snyder Richards ezt mondta Joseph személyiségéről és jelleméről:
„[Joseph Smith] volt az egyik leglebilincselőbb személy, akivel valaha is volt szerencsém találkozni. […] Látnokként és kinyilatkoztatóként rettenthetetlen és szókimondó volt, mégis alázatos, soha nem gondolva, hogy több lenne egy szócsőnél, akin keresztül Isten szól. Népe vezetőjeként szüntelenül tevékeny és haladó volt, ám mindig szerény, szem előtt tartva őket és emberpróbáló körülményeiket.” (Jane Snyder Richards, in “Joseph Smith, the Prophet,” Young Woman’s Journal, Dec. 1905, 550)
Edwin Holden felidézte, hogy a Próféta telve volt Isten szeretetével, hőn vágyva felemelni és megáldani másokat:
„1838-ban Joseph és a fiatal férfiak közül néhányan különféle szabadtéri játékot játszottak, köztük egy labdajátékot. Idővel aztán kezdtek elfáradni. Ezt látván összehívta őket és így szólt: »Építsünk egy rönkházat!« Így hát elmentek, Joseph és a fiatalemberek, és építettek egy rönkházat egy özvegyasszonynak. Ilyen volt Joseph: mindig segített, amiben csak tudott.” (The Juvenile Instructor, Mar. 1, 1892, 153)
Eliza R. Snow a Próféta alázatosságáról és feddhetetlenségéről írt:
„Joseph Smith családjában éltem, és tanítottam a családját. Számtalan alkalmam volt megfigyelni »mindennapos életvitelét és beszédét« Isten prófétájaként, és minél jobban megismertem, annál jobban becsültem őt ekként. […] Ájtatosságában olyan alázatos volt, mint egy kisgyermek.” (Eliza R. Snow, “Sketch of My Life,” Relief Society Magazine, Mar. 1944, 136)
Mary Frost Adams így idézte fel Joseph egyik kedves tettét:
„Míg Joseph Nauvoo polgármestere volt, egy Anthony nevű feketebőrű utolsó napi szentet letartóztattak, mert törvénybe ütközően alkoholt árult a sabbat napján. Anthony azért tett így, hogy pénzt gyűjtsön a gyermeke szabadságának megváltására, aki rabszolga volt délen. A felesége és a saját szabadságát már megváltotta, most pedig szerette volna elhozni a gyermeküket is, hogy velük legyen. Bármilyen nemes szándék vezérelte is Anthonyt, a Próféta így szólt: »Sajnálom, Anthony, a törvénynek eleget kell tenni, és bírságot kell kirónunk.« Azonban »másnap Joseph fivér egy remek lovat ajándékozott Anthonynak, meghagyva, hogy adja el, és az érte kapott pénzt használja fel a gyermek megváltására«.” (“Joseph Smith, the Prophet,” Young Woman’s Journal, Dec. 1906, 538)
3. szakasz
Hogyan reagáljak, amikor negatív információval találkozom Joseph Smith prófétától?
Már akkor megjövendölték, hogy sokan fognak Joseph Smith ellen szólni, gonosz tettekkel és szándékkal vádolva őt, amikor a munkája az evangélium visszaállítására épp csak megkezdődött. Joseph Smith feljegyzett a történetében egy jövendölést, amelyet Moróni angyal adott át, amikor megjelent neki 1823-ban, amikor Joseph csupán 17 éves volt.
Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából javasolt néhány módot, melyen az utolsó napi szentek reagálhatnak a Joseph Smith prófétát érő bírálatokra:
„Meg kell-e lepődnünk azon, hogy gonosz dolgokat beszélnek [Joseph Smith] ellen…? Pál apostolt őrültnek és tébolyultnak nevezték [lásd Apostolok cselekedetei 26:24]. Szeretett Szabadítónkat, Isten Fiát, hívták mohónak, iszákosnak, és ördögtől megszállottnak is [lásd Máté 11:19; János 10:20]. […]
Sokan azok közül, akik elvetik a visszaállítás művét, egyszerűen nem hisznek abban, hogy mennyei lények szólnak a földi emberekhez. Azt mondják, nem lehetséges, hogy egy angyal aranylemezeket adjon át valakinek, aki azokat Isten hatalma által lefordítja. Ebből a hitetlenségből indulva aztán gyorsan elvetik Joseph bizonyságát, sőt néhányan sajnos odáig süllyednek, hogy hiteltelenné kívánják tenni a próféta életét és személyiségét. […]
A Joseph jellemére vonatkozó kérdések esetében elmondhatjuk azon ezrek szavait, akik személyesen ismerték őt, és akik az életüket adták azért a munkáért, amelyet ő is segített megalapozni. […]
Emlékeztethetjük az őszinte kérdezőt, hogy az internetes információkon nincsen »igazságszűrő«. Bizonyos információk – bármennyire meggyőzőek is – egyszerűen nem igazak. […]
Arra is emlékeztethetjük az érdeklődőt, hogy a Josephfel kapcsolatos információk, még ha igazak is, lehetnek teljesen kiragadottak az akkori kor és helyzet alkotta környezetből. […]
Minden hívőnek lelki megerősítésre van szüksége Joseph Smith próféta isteni küldetésével és jellemével kapcsolatban. Ez minden nemzedékre igaz. A lelki kérdések Istentől származó lelki válaszokat érdemelnek. […]
A Joseph Smith prófétával kapcsolatos bizonyság mindannyiunkhoz más és más formában érkezik. Lehet, hogy térden állva, ima közben kapjátok meg, amikor arra kéritek Istent, hogy erősítse meg azt, hogy ő igaz próféta volt. Lehet, hogy akkor érkezik el, amikor a Próféta beszámolóját olvassátok az első látomásról. A bizonyság permete szállhat a lelketekre, amikor újra és újra elolvassátok a Mormon könyvét. […] Hittel és valódi szándékkal a Joseph Smith prófétáról való bizonyságotok megerősödik majd.” (Neil L. Andersen: Joseph Smith. Liahóna, 2014. nov. 28–30.)