Ábrahám könyvének az eredete

Ha válaszokat keresünk a kérdéseinkre, az közelebb vihet minket Jézus Krisztushoz, amennyiben helyes elveket alkalmazunk. Fontos, hogy megbízható forrásokat tanulmányozzunk, amikor válaszokat keresünk az evangéliummal kapcsolatos kérdéseinkre. A kérdések megválaszolására vonatkozó további tanácsokért lásd a Fordulj megbízható forrásokhoz témát.

Áttekintés

Ábrahám könyve egy sugalmazott szentírásmű, amely kinyilatkoztatás által adatott Joseph Smith prófétának. Bizonyos vonatkozásaiban ezen ősi pátriárka bibliai beszámolóját követi, és fontos tudnivalókkal egészíti ki az életét és a tanításait. Mélyenszántó igazságokat tanít Isten természetéről, a velünk mint gyermekeivel való kapcsolatáról, valamint ennek az életnek a céljáról.

Ez a szentíráskönyv 1835-tel kezdődően került kinyilatkoztatásra Joseph Smithnek egy olyan időszakban, amikor a szentek által vásárolt ősi egyiptomi papiruszokat tanulmányozott. Sokan látták a papiruszokat, de nem létezik szemtanúi beszámoló a fordítási folyamatról. Az egykor Joseph birtokában lévő hosszú papirusztekercseknek csak kis töredékei maradtak fenn napjainkig. A papiruszokon szereplő egyiptomi írások és a mai szentírásszöveg közötti kapcsolat nem ismert.

Lehetséges, hogy Joseph Smith a papiruszok azon részeiből fordította le Ábrahám könyvét, amelyek mára hiányoznak, vagy a papiruszok tanulmányozása vezetett az Ábrahámról szóló kinyilatkoztatáshoz. Bármelyik történt is, Joseph nem hagyományos eszközökkel fordította le a könyvet. A Mormon könyve fordításáról szólva az Úr azt mondta: „nem írhatod le tehát azt, ami szent, csak akkor, ha tőlem kapod”. Ugyanez a tantétel vonatkozik Ábrahám könyvére is.

Ábrahám könyvének az igazságát és értékét nem lehet tudományos vitákkal meghatározni. Ez a könyv azért szentírás, mert örök igazságokat tanít és erőteljes lelkiséget közvetít. Mindegyikünk tanulmányozhatja a tanításait, és imádkozhatunk a Szentlélek megerősítéséért arról, hogy az üzenete Istentől való.

Kapcsolódó evangéliumi tanulmányozási kalauzok:

Próféták
Kinyilatkoztatás
Igazság

Kérdések a témával kapcsolatban

Hogyan fordította le Joseph Smith Ábrahám könyvét?

Joseph Smith próféta nem adott magyarázatot arra, hogyan fordította le Ábrahám könyvét. Tudjuk, hogy ő és mások alaposan tanulmányozták az egyház által megvásárolt egyiptomi papiruszokat, de nem beszélte az ősi egyiptomi nyelvet, és nem volt hozzáférése olyan eszközökhöz, amelyek segíthettek volna neki hagyományos módon lefordítani a szöveget. Joseph társai egyszerűen csak úgy emlékeztek vissza, hogy a fordítást Isten nyilatkoztatta ki. John Whitmer például a következőket jegyezte fel: „Joseph, a Látnok látta ezen feljegyzéseket, és Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által képes volt lefordítani ezen feljegyzéseket”. Vannak arra utaló források, hogy Joseph Smith látókövet használhatott, miközben tollba mondta Ábrahám könyvének a szövegét.

A Joseph birtokában lévő papiruszok többsége mára elveszett, bár néhány töredék fennmaradt, úgymint a Lélegzés könyve Hórosz részére két töredéke, a Halottak könyve Szemminisz részére négy töredéke és több darabkája, valamint a Halottak könyve Nefer-ir-nebu részére egyetlen töredéke. Az utolsó napi szent és a nem utolsó napi szent egyiptológusok egyetértenek abban, hogy az ezeken a töredékeken szereplő jelek nem egyeznek az Ábrahám könyvében található fordítással.

Néhány utolsó napi szent úgy véli, hogy Ábrahám könyvének a szövege azokon a papiruszokon szerepelt, amelyek most hiányoznak. Mások úgy gondolják, hogy Joseph a papiruszok tanulmányozása nyomán nyert kinyilatkoztatást Ábrahám életének a kulcsfontosságú eseményeiről és tanításairól – hasonlóan ahhoz, ahogy a Biblia tanulmányozása közben Mózes életéről kapott kinyilatkoztatást. E nézet szerint a papiruszok egy Ábrahámról szóló kinyilatkoztatás előmozdítójaként szolgáltak.

Az egyház nem foglal állást ezen elméleteket illetően. Az egyház álláspontja csupán addig terjed, hogy a fordítás kinyilatkoztatás által valósult meg. A Mormon könyvéhez hasonlóan Ábrahám könyve Isten ajándéka és hatalma által adatott.

Milyen kapcsolat van Ábrahám könyve és az egyiptomi nyelvű írások között?

1835 júliusa és 1835 novembere között Joseph Smith és írnokai számos dokumentumot készítettek az egyiptomi papiruszokon lévő írásjelekhez kapcsolódóan. Ezek közé tartoznak az úgynevezett Egyptian Alphabet Documents [Egyiptomi ábécéiratok] és a Grammar and Alphabet of the Egyptian Language [Az egyiptomi nyelv nyelvtana és ábécéje]. Arra következtethetünk, hogy a dokumentumok Joseph és mások ősi nyelvek és elgondolások megértésére való törekvésének a részei, amelyek által próbáltak kapcsolatot találni múltbéli szent dolgokhoz. Joseph Smith és írnokai a papiruszokból és más forrásokból származó írásjeleket átmásolták ezekbe a dokumentumokba, és minden karakterhez több magyarázatot is javasoltak (amelyeket „fokoknak” neveztek). Ezek a magyarázatok általában nem egyeznek a tudományos értelmezésekkel.

Joseph Smith és társai nem magyarázták el, hogyan kapcsolódnak ezek a dokumentumok Ábrahám könyvéhez. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Ábrahám könyvének már kinyilatkoztatott részeit használva próbálták megtanulni az egyiptomi nyelvet. Mások azt feltételezik, hogy Joseph és társai annak a folyamatnak a részeként hozták létre az egyiptomi nyelvvel foglalkozó dokumentumokat, amely által Joseph kinyilatkoztatást kapott – először az elméjében tanulmányozva azt. Vannak, akik pedig úgy vélekednek, egyik feltételezés sem helyes.

Ábrahám könyve a Biblia Jakab király-féle fordításának a nyelvezetét használja?

A Biblia Jakab király-féle fordítása nagy hatással volt az angol nyelvre. Különösen jól ismert volt a Joseph Smith idejében élő emberek körében. A Tan és szövetségekben található kinyilatkoztatások gyakran használnak kifejezéseket a Jakab király-féle fordításból. Ahogy a Mormon könyve, Mózes könyve és Ábrahám könyve fordításai is. Természetes, hogy ezekben a szentírásokban megjelenik a bibliafordítás nyelvezete, vagy akár más, Joseph Smith által ismert forrásokból származó szavak és kifejezések. Az Úr elmagyarázta, hogy kinyilatkoztatást ad a szolgáinak a „nyelvük módja szerint, hogy megérthessék”. Joseph nyelvezetét erősen befolyásolta az a kultúra, amelyben élt, különösen a bibliai ismeretei.

Ábrahám elbeszélésének több szakasza is átfedést mutat a bibliai Genezis (1 Mózes) könyvével. Bár ezek a szentírásrészek tartalmaznak kifejezéseket a jól ismert bibliai beszámolóból, jelentős különbségek is szerepelnek bennük, ami gazdagíthatja a megértésünket.

Mit tudunk Joseph Smith magyarázatairól az Ábrahám könyvében található képmásolatokhoz?

Ábrahám könyve három nyomtatott ábrát tartalmaz, amelyekre képmásolatokként szoktak hivatkozni, és amelyek a papiruszokon lévő rajzok alapján készültek. Ezek a képmásolatok akkor kerültek bele Ábrahám könyvébe, amikor azt 1842-ben először kiadták. Joseph Smith magyarázatai a képmásolatokkal együtt szintén kiadásra kerültek. Az ábrákra az Ábrahám könyvének a szövege is utal. Az Ábrahám 1:12 például azt írja: „utalok az e feljegyzés kezdetén található ábrázolásra”, amely az 1. képmásolatot jelenti.

A Joseph által a képmásolatokkal kiadott magyarázatok nagy része nem egyezik a mai egyiptológusok értelmezésével. A kutatók azonban felhívták a figyelmet néhány párhuzamra. Például a 2. képmásolat 6. ábráján szereplő négy alakot Joseph Smith így magyarázta: „Ezt a földet jelképezi, annak négy szegletével.” Más ősi egyiptomi szövegek azonos alakjait más tudósok hasonlóan értelmezték. Az 1. képmásolaton egy krokodilisten is található, aki Joseph Smith szerint „a fejünk fölötti égbolto[n]” úszik. Kutatók szintén arra az eredményre jutottak, hogy az egyiptomi felfogásban a mennybolt egy „égi óceánt” jelentett.

Nem tudjuk, hogyan kapcsolódnak a képmásolatok a szöveghez. Van arra utaló bizonyíték, hogy néhány zsidó szerző már a papiruszok keletkezésének az idejében átdolgozott és felhasznált egyiptomi rajzokat és történeteket a saját szent szövegeiben, köztük olyanokban, amelyek Ábrahámmal kapcsolatosak. Lehetséges, hogy ezeket a rajzokat is hasonlóképpen újrahasznosították.

Az egyház nyitottan kezelte azt, hogy mit tudunk a papiruszokról és azok tartalmáról?

Igen. Történelme során az egyház nyilvánosan megosztotta az Ábrahám könyvéhez kapcsolódó egyiptomi szövegekkel kapcsolatos tudását. Az egyház tulajdonában volt két egyiptomi papirusztekercs és egy harmadik töredéke 1835 és 1847 között. Ebben az időszakban a papiruszokat rendszeresen megmutatták a nagyközönségnek. Joseph Smith halála után Emma Smith és második férje eladták őket egy Abel Combs nevű férfinak, aki legalább kétfelé osztotta, majd értékesítette őket. Jelentős részük elveszett. Amikor az egyház 1967-ben megszerezte a maradék papirusztöredékeket a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumtól, ezt bejelentette a Deseret Newsban és az egyház akkori folyóiratában, az Improvement Era-ban, illetve képeket is közzétett róluk. Ezek a cikkek a töredékek eredetéről és az ahhoz az irathoz való kapcsolódásukról szóltak, amelyet akkoriban az egyiptomi temetkezési könyvként, a Halottak könyveként azonosítottak.

Ettől az időtől kezdve az egyház vezetői néhány kutató számára közvetlen hozzáférést biztosítottak a papirusztöredékekhez, és mind utolsó napi szent, mind pedig nem utolsó napi szent kutatók megjelentették fordításaikat és elemzéseiket. A Joseph Smith által birtokolt két papirusztekercsnek és papirusztöredékeknek tudomásunk szerint csupán egy kis része maradt fenn. 2018-ban a Joseph Smith-iratok új képeket és elemzéseket tett közzé ezekről a töredékekről.

A papiruszok mekkora része hiányzik ma?

A tudósok általában egyetértenek abban, hogy a fennmaradt papiruszok csupán kis részei a két eredeti tekercsnek és a töredékeknek, amelyeket eredetileg Joseph Smith és az egyház megvásárolt. A kutatók különböző módszereket alkalmaztak a tekercsek eredeti hosszának a megbecslésére. A becsléseik 2,5% és 30–45% közé teszik azt, hogy mekkora részét képezik a fennmaradt iratok a Joseph birtokában lévő eredeti papiruszoknak.

Miért állítja Ábrahám könyve, hogy Ábrahám saját keze által íródott?

Amikor Ábrahám könyvét 1842-ben először kiadták, ez a magyarázat szerepelt az előszóban: „Fordítás a kezünkbe jutott néhány ősi feljegyzésről, melyek Egyiptom katakombáiból kerültek elő, és amelyek arra engednek következtetni, hogy azok Ábrahám írásai, egyiptomi tartózkodásának idejéből, melyek neve Ábrahám könyve, és amelyek az ő keze által írattak.” Ábrahám könyvének egy korai kéziratos változata egy hasonlóan megfogalmazott bevezetőt tartalmaz. A ma is létező előszót valószínűleg akkor írták, amikor 1842-ben kiadták Ábrahám könyvét. Joseph Smith néhány más kinyilatkoztatása is hasonló bevezetéssel került kiadásra.

A kutatások arra jutottak, hogy a papiruszok keletkezése a Kr. e. III. és II. század közé, egy jóval az Ábrahám életét követő időszakra tehető. Ez az időbeli elhelyezés nem cáfolja Ábrahám könyvének a tartalmát. Sok ma is létező ősi szöveg másolatok másolata. Hasonlóképpen, Ábrahám könyvét is többször átmásolhatták az évszázadok során, miközben szerzőjeként továbbra is Ábrahámot jelölték meg.

Ábrahám könyve összhangban van-e azzal, amit az ősi Közel-Keletről tudunk?

Ábrahám könyve olyan részleteket tartalmaz, amelyek nem találhatóak meg a Bibliában, de összhangban vannak az ősi világ irodalmával. Például szerepelnek benne olyan személy- és helynevek, amelyek hasonlítanak az ősi feljegyzésekben talált nevekhez. Példaként említhető Olisem síksága, amelyet bizonyos kutatók egy északnyugat-szíriai városhoz, Ulisumhoz kötnek. Általános nyelvi levezetéseket alkalmazva ez az egyezés könnyen magyarázható. Hasonlóképpen, vannak olyan utolsó napi szent kutatók, akik Elkena istenséget az El Kone Arcu isteni megnevezés rövidített alakjának gondolják, amely különböző északnyugati szemita feliratokból ismert, és a jelentése valami ehhez hasonló: El, Teremtője a Földnek.

Az Ábrahám könyvén átívelő néhány általános téma, valamint a könyv elbeszélő felépítése párhuzamba állítható ősi, nem bibliai forrású történetekkel. Ezek közé tartozik, miszerint Ábrahám atyja, Teráh, bálványimádó volt; éhínség sújtotta Ábrahám szülővárosát; és hogy egy angyal mentette meg Ábrahámot attól, hogy egy egyiptomi fáraó feláldozza emberáldozatként. Ókori szövegek arról is említést tesznek, hogy Ábrahám az egyiptomiakat az egekről oktatta. Eupolemosz például, aki egyiptomi uralom alatt élt a Kr. e. II. században, azt írta, hogy Ábrahám csillagászatot és egyéb tudományokat tanított az egyiptomi papoknak. Egy egyiptomi templom könyvtárából származó Kr. e. III. századi papirusz megemlíti az Ábrahám nevet egy olyan ábrával összefüggésben, amely hasonlít az Ábrahám könyvében álló 1. képmásolathoz. Ábrahám életének ezen részletei javarészt ismeretlenek voltak Joseph Smith napjaiban.

Bár ezek a példák meggyőzőek, számos olyan esetre is hozhatunk példát, amikor Joseph Smith értelmezése a képmásolatokról nincs összhangban azzal, amit jelenleg az ókori világról tudunk. Elismerve, hogy sok minden ismeretlen számunkra a fordítási folyamatot illetően, fontos emlékeznünk rá, hogy Ábrahám könyvének az értékét és igaz voltát nem lehet a könyv fordításáról folytatott tudományos vitákkal meghatározni. Ábrahám könyvének az olvasása, a könyv tartalmán való elmélkedés, valamint a tanításairól való imádkozás segíthet lelki tanúságot szerezned az örök értékéről.

Hogyan szerezhetek bizonyságot Ábrahám könyvéről és más, Joseph Smithnek kinyilatkoztatott szentírásokról?

Sok mindent nem tudunk arról, hogy milyen módon került kinyilatkoztatásra Ábrahám könyve Joseph Smithnek. Azonban a folyamatra vonatkozó kérdéseink sok tekintetben kevésbé fontosak annál a kérdésnél, hogy vajon Isten új szentírást nyilatkoztatott-e ki Joseph Smithnek. Ez hit kérdése. A legjobb módja annak, hogy lelki megerősítést nyerjünk e kérdésben, ha elolvassuk Ábrahám könyvét, elmélkedünk az abban kinyilatkoztatott igazságokon, a tanításait átültetjük a gyakorlatba, és törekszünk a Szentlélek tanúságára. Ez a folyamat segíthet közelebb kerülnünk Jézus Krisztushoz. Ez Ábrahám könyve értékének a végső próbája.

Tudj meg többet

Evangéliumi témák esszék: Ábrahám könyvének fordítása és történelmi hitelessége.