Különféle beszámolók az első látomásról

Ha válaszokat keresünk a kérdéseinkre, az közelebb vihet minket Jézus Krisztushoz, amennyiben helyes elveket alkalmazunk. Az egyik ilyen elv az, hogy megtanuljuk felmérni az ismeretünk forrásának a minőségét.

További tanácsokért az ismeretek kiértékelésével kapcsolatban lásd a Fordulj megbízható forrásokhoz témát.

Áttekintés

Joseph Smith bizonyságot tett arról, hogy az Atyaisten és Jézus Krisztus megjelentek neki egy ligetben, a szülei otthona közelében, amikor körülbelül 14 éves volt. Ez az isteni megjelenés első látomásként vált ismertté. Joseph és mások több beszámolót is feljegyeztek az első látomásról a Próféta élete során.

Joseph két beszámolót tett közzé az első látomásról. A legismertebb közülük a Nagy értékű gyöngyben kanonizált változat. Két kiadatlan beszámoló – az egyik Joseph Smith legkorábbi önéletrajzában, a másik a naplójában feljegyezve – nem volt általánosan ismert, míg az egyház ki nem adta azokat az 1960-as években.

A különböző beszámolók ellentmondás nélküli történetet adnak elő, bár természetesen különböznek a hangsúlyok és a részletek. Némelyek hibásan azzal érvelnek, hogy az első látomás leírásaiban fellelhető bármely eltérés azt bizonyítja róla, hogy csak kitalálták. Ezzel szemben a történészek számára természetes, hogy ha valaki az évek során több alkalommal, különböző hallgatóságok előtt meséli el újra ugyanazt az élményt, akkor mindegyik beszámoló más vonatkozásokra helyezi a hangsúlyt, és lesznek benne egyedi részletek.

A legnagyobb eltérések a Joseph Smith első látomásáról szóló legkorábbi, 1832-es leírásban vannak. Ez néhány pontban különbözik a többi beszámolótól:

Az 1832-es beszámolóba Joseph egyik írnoka beleírta a következőket: „életem 16. évében”. A többi beszámoló szerint 14 éves volt. Ez nagy valószínűséggel egy írnoki hiba volt.
A legkorábbi beszámolóban Joseph bűnbocsánatért imádkozott. A későbbi beszámolókban tudni akarta, melyik egyházhoz csatlakozzon. Ez a két kérdés valószínűleg szorosan egybefonódott Joseph elméjében, és mindkettő a szabadítás iránti vágyáról tanúskodik.
Az első beszámoló kijelenti: „Az Úr megnyitotta rám a mennyeket, és én láttam az Urat, és Ő beszélt hozzám.” A szentírásbeli beszámolóban Joseph arról írt, hogy az Atya bemutatta a Fiút, aki ezután beszélt Josephhez. Bár az 1832-es beszámoló nem tartalmazza ezt a részletet, az összes többi beszámoló kihangsúlyozza Jézus Krisztus központi szerepét a látomásban. Ő az, aki megválaszolta Joseph kérdéseit.

Joseph több beszámolója az első látomásról lehetővé teszi számunkra, hogy többet tudjunk meg erről a figyelemreméltó eseményről, mint amennyit akkor tudhatnánk, ha kevésbé jól lenne dokumentálva. Azok az utolsó napi szentek, akik elolvassák őket, jobban megbecsülik a Próféta őszinte bizonyságát arról, hogy Isten egy lenyűgöző látomással válaszolta meg az imáját.

Kapcsolódó evangéliumi tanulmányozási kalauzok:

Kérdések a témával kapcsolatban

Miért vannak különbségek a Joseph Smith első látomásáról szóló beszámolók között?

Joseph Smith négy beszámolót hagyott hátra az első látomásról. Ezek mellett öt másik beszámoló is létezik, amelyeket Joseph kortársai írtak, miután hallották őt beszélni az élményéről. A beszámolók a különböző hangsúlyaik és részleteik által teljesebb képet adnak erről a csodálatos élményről.

Az emberek gyakran a hallgatóságtól vagy az alkalomtól függően domborítják ki egy élmény különböző vonatkozásait. Joseph beszámolói kiváló példák erre a jelenségre. Bár eltérőek a hangsúlyok és a részletek, az általuk elmondott történetben nincs ellentmondás. Jó szentírásbeli példát jelentenek erre a Pál megtéréséről szóló különféle beszámolók az Újszövetségben.

Az első látomásról szóló beszámolók eltérő körülmények között készültek: egy személyes történet lejegyzése; egy élmény felidézése egy látogatónak az otthonában; élettörténete tollba mondása egy hivatalos történelmi feljegyzéshez; vagy egy újságíró kérdésének a megválaszolása. Úgy tűnik, Joseph minden esetben olyan emlékeket idézett fel, amelyeket a legfontosabbnak érzett az adott hallgatóság számára. A beszámolók közötti eltérések olyanok, amilyenekre az emlékkutatással foglalkozó történészek és kutatók is számítanak, amikor ennyire különböző körülmények között született iratokról van szó.

A beszámolók közötti különbségek azt is mutatják, hogy Joseph tudása és látásmódja az idővel, tapasztalattal és további kinyilatkoztatással folyamatosan gyarapodott. Amikor Joseph 1832-ben az első beszámolóját tollba mondta, még a szolgálata elején járt. A beszámoló nagyrészt személyes, és arra összpontosít, mit jelentett Joseph számára. Amikor később a Nagy értékű gyöngyben található beszámolót mondta tollba, elgondolkodott azon, hogy mit jelent a látomás nemcsak az ő számára, hanem az egyháznak és a világnak.

Hány mennyei lényt látott Joseph Smith az első látomásban?

Joseph négy beszámolója közül három világosan két személyről ír: az Atyaistenről és Jézus Krisztusról. Az egyik beszámolóban megemlítette, hogy angyalokat is látott. Joseph legkorábbi beszámolója kevésbé részletes. Az 1832-es beszámoló azt írja, hogy az Úr megnyitotta a mennyeket, és Joseph látta az Urat.

Több módon is gondolhatunk erre a beszámolóra. Joseph Smith az Urat említve egyaránt utalhatott az Atyaistenre és a Fiúra is, hasonlóan ahhoz, ahogyan Joseph idejében többen is tették. Vagy talán csak Jézus Krisztusra összpontosított, arra az isteni Személyre, aki megbocsátotta neki a bűneit, és átadta a látomás üzenetét.

Joseph Smith bűnbocsánatért imádkozott vagy azért, hogy megtudja, melyik egyházhoz csatlakozzon?

Joseph legkorábbi beszámolójában, amelynek a megszületésekor még fiatalember volt, az szerepel, hogy bűnbocsánatért imádkozott. Későbbi beszámolóiban, amelyek már azután íródtak, hogy egy növekvő egyház vezetőjeként szolgált, arra a keresésére összpontosított, melyik egyházhoz csatlakozzon. Valójában Joseph számára ez a két kérdés egyáltalán nem állt egymástól távol. Mindkettő a szabadítás iránti vágyát tükrözi.

Miért mutatnak eltérést Joseph Smith első látomásról szóló beszámolói az életkorát illetően?

Joseph Smith 1832-ben saját kezével írta le a legkorábbi beszámolóját az első látomásról. Valamivel azután, hogy Joseph végzett az írással, egy írnok a sorok közé odaírta az életkorát, jelezve, hogy a látomás idején a tizenhatodik évében volt – vagyis 15 éves volt. Nem tudni, hogy az írnok tanácskozott-e Josephfel erről a kiegészítésről. Joseph minden ezt követő beszámolójában azt mondta, hogy 14 éves volt.

Joseph összes beszámolója több mint egy évtizeddel a látomás után íródott. Még ha ő is kérte arra az írnokot, hogy írja bele, miszerint 15 éves volt, úgy tűnik, alaposabban átgondolva az élményt arra jutott, hogy 14 éves volt a látomás idején. A történészek szerint természetesek az ehhez hasonló eltérések, amikor valaki az emlékeire hagyatkozva igyekszik felidézni egy életeseményt. Mindenesetre a látomás ténye sokkal fontosabb, mint a megtörténtének a pontos dátuma.

Van-e történelmi bizonyíték a vallási izgatottságra a New York állambeli Palmyra közelében 1820-ban?

Igen. 1838-as történetében Joseph Smith azt mondta, hogy első látomására 1820 tavaszán került sor. Joseph már a látomás előtt jó idővel átgondolta azokat a kérdéseket, amelyek arra indították, hogy imádkozzon. Az 1832-es beszámolójában Joseph az írta, hogy 12 éves volt – vagyis ez 1818 köré tehető –, amikor elkezdte átgondolni a „halhatatlan lelke… jóllétével kapcsolatos, mindennél fontosabb aggályokat”. A történelmi feljegyzések egyértelműek azzal kapcsolatosan, hogy a vallás iránti általános lelkesedés söpört végig ekkor az Amerikai Egyesült Államokon, különösen New York állam nyugati részén, ahol Joseph élt.

Ez a lelkesedés olykor megújulási gyűlésekben öntött formát, mint amilyet a metodisták is tartottak 1818-ban Palmyra mellett. A helyi metodisták egy hasonló gyűlést tartottak a következő évben a New York állambeli Viennában (ma Phelps), 15 mérföldre a Smith család gazdaságától. Egy metodista vándorprédikátor naplói nagy fokú vallásos felbuzdulásról számolnak be 1819-ből és 1820-ból ezen a területen. Ezekben az olvasható, hogy egy bizonyos George Lane tiszteletes, megújulási lelkész, mindkét évben a térségben járt, és beszélt „Isten metódusairól a reformációk előidézését illetően”. 1820 késő tavaszán volt egy háromnapos metodista tábori gyűlés Palmyrában, majd évekkel később, 1824-ben nagyszabású megújulási gyűléseket tartottak. Bár Joseph nem említ konkrétan megújulási gyűléseket, azok félreérthetetlen bizonyítékai az általa leírt „szokatlan buzgalomnak”.

Miért várt Joseph olyan sokáig, hogy beszámolót írjon az első látomásról?

Joseph Smith élete első 24 évében nem készített önéletrajzi feljegyzéseket. Bár a családjában mindenki tudott írni és olvasni, iskolai oktatásban Joseph csak keveset részesült. Tudjuk, hogy nehezen fejezte ki magát írásban.

Röviddel az egyház megszervezése után az Úr megparancsolta Josephnek, hogy vezessen feljegyzéseket. Jelentőséggel bír, hogy nem sokkal azután, hogy Joseph megkapta ezt a parancsolatot, az egyik első dolog, amelyet lejegyzett, az első látomásról szóló beszámoló volt.

Miért nem említik egyes korai egyháztagok az első látomást a visszaállításról szóló beszámolóikban?

A korai egyháztagok olykor úgy mesélték el a visszaállítást, hogy nem utaltak az első látomásra. Például Joseph Smith édesanyja, Lucy és Joseph öccse, William, mindketten hagytak hátra egy beszámolót, amely Moróni angyal 1823-as látogatásával kezdődött, és nem utalt az Atya és a Fiú megjelenésére. Ehhez hasonlóan Oliver Cowdery legkorábbi kiadású beszámolója a visszaállításról szintén Moróni megjelenésével kezdődik.

Maga Joseph éveken át nem helyezett különösebb hangsúlyt a látomásra és nem beszélt róla gyakran a nyilvánosság előtt. Az egyik beszámolója arra utal, hogy először még a családjával is habozott megosztani a részleteket, talán azért, mert vonakodott egy különlegesen szent élmény megosztásától. Gyakran tett viszont bizonyságot Moróni látogatásáról és a Mormon könyve fordításáról. Sok korai egyháztag is ezekre az eseményekre tekintett Joseph isteni elhívásának az elsődleges bizonyítékaként. Az egyháztagok beszámolói nincsenek ellentmondásban Joseph szemtanúi bizonyságával, hanem a korai utolsó napi szenteknek azt a felbuzdulását és bizonyságát tükrözik, mely részükről a Mormon könyvét övezte.

Vannak-e hasonlóságok Joseph Smith első látomásáról szóló 1832-es beszámolója és más korabeli keresztények megtéréstörténetei között?

Joseph Smith első látomása az emberiség történelmének egy páratlan pillanata volt. Bár abban az időben mások is írtak lelki látomásokról, beszámolóik mind a személyes megtérés történetei maradtak. Joseph ezen egyedülálló élménye egy sor csoda kezdetét jelezte, amelyek Jézus Krisztus evangéliuma teljességének a visszaállításához vezettek.

Az első látomásról szóló 1832-es beszámoló és más keresztények korabeli megtéréstörténeteinek a nyelvezetében vannak hasonlóságok. Nem meglepő, hogy Joseph a látomás leírásához számára ismerős nyelvezetet használt. Ehhez hasonló módon, az egyháztagok ma is olyan kifejezéseket használva tesznek bizonyságot, amelyeket másoktól tanultak. Bár a bizonyságunk megosztására használt nyelvezetünkben gyakran követünk mintákat, az egyéni lelki élményeink egyediek és személyesek.

Tudj meg többet

Evangéliumi témák esszé: Beszámolók az első látomásról