Lélekvilág

Ahol a halál és a feltámadás között laknak a lelkek

Elgondolkoztál már rajta, mi történik, miután meghalunk? Jézus Krisztus evangéliuma egyértelműen azt tanítja, hogy nem csupán a földi élet létezik. A lélektestünk már a születésünk előtt is létezett és a halálunk után is tovább él. A halálunk utána a lélekvilágba megyünk, ott várjuk a feltámadásunkat. Jézus Krisztus evangéliumát a lélekvilágban is tanítják. Mivel minden egyes lélek becses Isten számára, Jézus Krisztus mindazok számára lehetőséget biztosított a szabadulásra, akik az evangélium befogadásának a lehetősége nélkül haltak meg.

Mi a lélekvilág?

A lélekvilág az a hely, ahol átmenetileg, a feltámadásra várva él a halottak lelke. A lélekvilág része a paradicsom és a lélekbörtön is. Jézus Krisztus evangéliumát prédikálják azoknak az embereknek, akiknek a halandó életben nem volt lehetőségük elfogadni az evangéliumot és részesülni a szabadítás és a felmagasztosítás szertartásaiban.

Téma áttekintése: Lélekvilág

Kapcsolódó evangéliumtanulmányozási kalauzok: Szabadítás terve, Feltámadás, Helyettes általi szertartások a halottakért, Templomi és családtörténeti munkában való részvétel

1. szakasz

Van élet a halál után

Fájdalommal és bánattal jár, ha meghal egy barátunk vagy szerettünk. Bár halandó tapasztalataink részét képezi az, hogy gyászoljuk mások elvesztését, a szentírások kijelentik, hogy Jézus Krisztus a halálból való feltámadásán keresztül eltávolította „a halál fullánkj[át]” (Móziás 16:8; Alma 22:14; Mormon 7:5). Mivel Jézus Krisztus széttörte a halál kötelékeit, mindannyian újra élni fogunk (lásd Alma 11:42–43). Amikor meghalunk, akkor szétválik egymástól a fizikai testünk és a lélektestünk. A lélektestünknek ekkor a cselekedeteink szerint „kijelöltetik a helye az igazak vagy a hamisak közt, ott várva a feltámadást”. (Lásd Alma 40:11–13.)

Átgondolandó dolgok

Weatherford T. Clayton elder ezt a megfigyelést tette: „A világ kezdetként és végként tekint a születésre és a halálra. Ám Isten szent tervének köszönhetően mi tudjuk, hogy a születés és a halál valójában pusztán mérföldkövek a Mennyei Atyánkkal való utunkon, mely az örök élethez vezet.” Hogyan készíthet fel téged ez a látásmód arra az időre, amikor meghal valaki, akit szeretsz?
Olvasd el az 1 Korinthusbeliek 15:51–55, 57-et. Gondolj vissza egy olyan időszakra, amikor meghalt valaki, akit szerettél. Hogyan segített neked az a tudás, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halált? Hogyan használhatod ezt a tudást mások megerősítésére, akiknek kérdéseik vannak a veszteség és a halál vonatkozásában?

Közös tanulási tevékenység

Segítségként azoknak, akik számára ismeretlen a lélektest fogalma, használhatsz egy kesztyűt a fizikai test, a kezedet pedig a lélek jelképeként. Húzd fel a kezedre a kesztyűt, és hangsúlyozd ki, hogy a kesztyű csak akkor „él”, ha benne van a kezed. Aztán vedd le a kesztyűt és magyarázd el, hogy a kéz tovább él, függetlenül attól, hogy mi történik a kesztyűvel. Aztán visszahúzhatod a kesztyűt, és elmagyarázhatod, hogy miután feltámadunk, már soha nem fog elválni egymástól a lelkünk és a testünk. (Lásd Alma 11:45.)

Tudj meg többet!

2 Nefi 9:4–13; Tan és szövetségek 138:11–24
Paul V. Johnson: A halál nem lesz többé. Liahóna, 2016. máj. 121–123.

2. szakasz

Mit tudunk a lélekvilágról?

Halálunk után a lélektestünk a lélekvilágba távozik. Ott az igazlelkűek lelkét „a boldogság állapotába fogadják be, melyet paradicsomnak hívnak, a nyugalom állapotának, a béke állapotának, ahol megpihennek majd minden bajuktól, és minden gondtól és bánattól” (Alma 40:12). Akik a „bűneikben haltak meg, az igazság ismerete nélkül, vagy vétekben, elutasítván a prófétákat”, azok a lélekbörtönben vannak (Tan és szövetségek 138:32; lásd még 1 Péter 3:18–20).

Átgondolandó dolgok

A börtönben lévő lelkekhez eljuthatnak Jézus Krisztus evangéliumának a tanításai. Azonban a börtönben lévő lelkek némelyike olyan állapotban lesz, amelyre a szentírások időnként a „pokol” szóval utalnak, vagyis egy olyan átmeneti helyen, ahol a hűtlenek és az evangéliumot be nem fogadók szenvednek a feltámadásukig (lásd Tan és szövetségek 76:81–85). Akik úgy döntenek, hogy nem bánják meg a bűneiket, illetve nem fogadják el Jézus Krisztus evangéliumát, szenvedni fognak a saját bűneikért, mielőtt az örökkévalóságban megszabadulnának a dicsőség valamelyik királyságában (lásd Tan és szövetségek 19:16–18). Hogyan segíthet neked ez a szentírásrész jobban megérteni, hogy mit tapasztalnak meg a lélekbörtönben lévők?
A paradicsomban lévő lelkek azon igazlelkű emberek lelkei, akiket „a boldogság állapotába fogad[nak] be…, a nyugalom állapotá[ba], a béke állapotá[ba], ahol megpihennek majd minden bajuktól, és minden gondtól és bánattól” (Alma 40:12). Hogyan fokozza ez az igazság az Isten parancsolatainak a betartására és az igazlelkű életre irányuló vágyadat?

Közös tanulási tevékenység

Annak a kiderítésére, hogy mit tanítanak a szentírások a lélekvilágról, rajzoljatok egy lapra két oszlopot, az egyiken az Igazlelkűek, a másikon pedig a Gonoszok felirattal. Aztán tanulmányozzátok az Alma 40:6–14-et és a Tan és szövetségek 138:12–14, 20–22-t. Beszéljétek meg, mit fedeztetek fel ezekben a szentírásrészekben.

Tudj meg többet!

Alma 34:32–34
A szellemvilág. Az egyház elnökeinek tanításai: Brigham Young (1997). 279–284.

3. szakasz

A lélekvilágban prédikálják az evangéliumot

Belegondoltál már, mi történik azokkal, akik anélkül halnak meg, hogy valaha is hallottak volna Jézus Krisztus evangéliumáról, vagy lehetőségük lett volna részesülni a szabadítás és a felmagasztosítás szertartásaiban? Bölcs és szerető Mennyei Atyánk minden gyermeke számára elkészítette a módot arra, hogy visszatérve Ővele éljenek, ha így döntenek. Joseph Smith próféta ezt a kijelentést tette az egyháztagoknak: „Zengjék a halottak az örök dicséret himnuszait Immánuel Királynak, aki, mielőtt lett volna a világ, elrendelte azt, ami lehetővé teszi számunkra a börtönből való kiváltásukat; mert a foglyok szabadon bocsáttatnak” (Tan és szövetségek 128:22).

1918-ban Joseph F. Smith elnök mennyei látomást látott a lélekvilágról. Ennek a Tan és szövetségek 138-ban feljegyzett látomásnak a részletei tisztázzák számunkra, miként tette lehetővé Jézus Krisztus a lélekbörtön fogságában lévőknek az evangélium megismerését, a bűnbánatot, valamint a nélkülözhetetlen papsági szertartások elnyerését.

Átgondolandó dolgok

Olvasd el a Tan és szövetségek 138:16–19, 50–52-t. E versek szerint milyen tekintetben hasonlít a lélekvilág egésze egy börtönhöz, még az igazlelkű lelkek számára is (lásd még 1 Péter 3:18–20; 4:6)? Milyen érzelmeket tapasztaltak meg ezek az emberek a paradicsomban Jézus Krisztus halálát és azt követően, hogy megjelent a lélekvilágban?
Olvasd el a Tan és szövetségek 138:29–37, 57–59-et, megfigyelve azt, hogy az evangélium áldásai miként válnak elérhetővé azok számára, akik anélkül haltak meg, hogy ebben az életben befogadták volna az evangéliumot. Mit jelent számodra az, hogy az őseid meg lehetnek szabadítva annak köszönhetően, amit Jézus Krisztus tett?

Közös tanulási tevékenység

Russell M. Nelson elnök azt mondta: „Ha bármikor bármi olyat teszel, amivel hozzásegítesz bárkit – a fátyol bármely oldalán – ahhoz, hogy szövetségeket kössön Istennel, és részesüljön az alapvető – keresztelési és templomi – szertartásokban, akkor Izráel egybegyűjtésében segítesz.” Beszéljétek meg, miként segíthettek abban, hogy meg legyenek váltva és részesüljenek a nélkülözhetetlen szertartásokban azok, akik meghaltak. Kérd meg a csoport tagjait, akik már részt vettek ebben a munkában, hogy meséljenek a saját élményeikről.

Tudj meg többet!

János 5:25–29; 1 Péter 3:18–22; 4:6; Tan és szövetségek 138:53–56
Dale G. Renlund: Családtörténeti és templomi munka: pecsételés és gyógyítás. Liahóna, 2018. máj. 46–49.
Halottaink megváltása a templomi szolgálaton keresztül. Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph F. Smith (1999). 407–415.