2. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: A próféták szerepe az örökkévaló család tanának hirdetésében. Az örökkévaló család hitoktatói anyag (2022).
2. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. Az örökkévaló család hitoktatói anyag.
2. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
A próféták szerepe az örökkévaló család tanának hirdetésében
Áldottak vagyunk, hogy egy olyan korban élhetünk, amikor az Úr újra élő prófétákat hív el, hogy vezessenek és megvédjenek minket. Miként segítettek neked az Úr prófétái abban, hogy megértsd az örökkévaló család tanát? E lecke tanulmányozása során gondold át, hogyan szerezhetsz nagyobb bizonyságot az élő prófétákról, és miként támaszkodhatsz még teljesebb mértékben a szavaikra az életedben.
1. szakasz
Hogyan mutatkozik meg Isten szeretete a próféták tanácsában?
Amikor az Úr prófétának hívta el Ezékielt, új szerepét egy „őrálló” szerepéhez hasonlította. Az ősi időkben őrök álltak a falak tetején vagy tornyokban, hogy segítsenek megvédeni a városokat, szőlőskerteket vagy mezőket (lásd Őrállók a tornyokon. Liahóna, 2016. ápr. 38.). A magasból képesek voltak olyan dolgokat meglátni, amelyeket mások nem, és így időben figyelmeztethettek a közelgő veszélyekre.
A próféták segítenek nekünk Isten örökkévaló szemszögéből látni a dolgokat. Látnokokként megáldja őket egy istenileg rájuk ruházott lelki látással. Továbbá képesek tudni „az elmúlt dolgokról, és az eljövendő dolgokról is” (Móziás 8:17; lásd még 15–16. vers). Az Úr azért állította őket a helyükre, hogy megvédjen minket a lelki és a fizikai veszélytől.
Russell M. Nelson elnök a következőket tanította az Úr őrállóinak indítékairól és felelősségéről:
„Az Úr minden egyes apostola abban a helyzetben van, hogy megfigyelheti és érezheti azt a szeretetet, amelyet Mennyei Atya érez az Ő gyermekei iránt, különösen azok iránt, akik küszködnek. […]
Az egyház vezetőiként időnként bírálatban részesülünk azért, mert szilárdan ragaszkodunk Isten törvényeihez, megvédjük a Szabadító tanát, és ellenállunk napjaink társadalmi nyomásainak. Elrendelt apostolokként azonban az a megbízásunk, hogy menjünk el az egész világba, és minden teremtménynek prédikáljuk az Ő evangéliumát [lásd Tan és szövetségek 18:28]. Ez azt jelenti, hogy parancsolatot kaptunk az igazság tanítására.
Ennek során olykor azzal vádolnak minket, hogy közönyösek vagyunk, miközben az Atyának a celesztiális királyságban való felmagasztosulásra vonatkozó követelményeit tanítjuk. De nem akkor lennénk igazán közönyösek, ha nem mondanánk el az igazságot – ha nem tanítanánk azt, amit Isten kinyilatkoztatott?
Éppen azért hirdetjük az Ő igazságát, mert mélységesen törődünk Isten minden gyermekével. Lehet, hogy nem mindig azt mondjuk az embereknek, amit ők hallani akarnak. A próféták ritkán népszerűek. Azonban mindig az igazságot fogjuk tanítani!” (“The Love and Laws of God” [Brigham Young University devotional, Sept. 17, 2019], 3, speeches.byu.edu).
2. szakasz
Miként bizonyítja a családkiáltvány azt, hogy az Úr prófétái napjainkban őrállókként viselkednek?
1995. szeptember 23-án Gordon B. Hinckley elnök az általános segítőegyleti gyűlésen bemutatta A család: Kiáltvány a világhoz dokumentumot. Ezt megelőzően kifejtette, miért érezte úgy az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma, hogy szükség van a kiáltvány kiadására:
„Oly sok álnokoskodást adnak el igazságként, oly sok megtévesztés uralkodik a normák és értékek terén, és olyannyira kezdi lassan bemocskolni a világot a kísértés és csábítás, hogy mi úgy érezzük, óva kell intenünk és figyelmeztetnünk kell. Ennek elősegítéseként mi, az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Tanácsa, most egy kiáltványt adunk ki az egyháznak és a világnak, a családhoz kapcsolódó olyan normák, tanok és szokások kijelentése és megerősítése végett, amelyeket ezen egyház prófétái, látnokai és kinyilatkoztatói annak egész történelme folyamán mindig is kijelentettek” (“Stand Strong against the Wiles of the World,” Ensign, Nov. 1995, 100).
Nelson elnök életrajzának alábbi részlete leírja, mit láttatott az Úr az Ő apostolaival, ami a családkiáltvány létrejöttéhez vezetett:
„1994-ben egyik nap a Tizenkét Apostol Kvóruma a Salt Lake templom tanácstermében a családot övező témák megtárgyalásával töltötte a napot. Mindent megfontoltak, a mindent egyre jobban elárasztó pornográfiától a várhatóan felbukkanó különböző családellenes törvényekig. Ez a beszélgetés nem volt új, azonban aznap az egész napirend ezt az életbe vágó témát járta körül.
A Tizenkettek a tant és az eljárásrendeket is átnézték, átgondolva azokat a dolgokat, amelyek nem változhatnak – a tant –, és azokat a dolgokat, amelyek viszont igen – az eljárásrendeket. Megbeszéltek olyan témákat, melyeknek számíthattak a bekövetkeztére, köztük az egyre fokozódó társadalmi nyomást a melegházasság és a transzneműek jogai mellett. »Azonban nem csupán ezt láttuk – fejtette ki Nelson elder. – Láttuk még különböző közösségeknek a szexuális tevékenységekre vonatkozó normák és korlátok elvetésére irányuló erőfeszítéseit. Láttuk a nemek összevisszaságát. Láttuk mindezek eljövetelét.«
Ez a szerteágazó beszélgetés a következő időszakban lezajló más beszélgetésekkel együtt annak elhatározásához vezetett, hogy a Tizenkettek készítsenek egy dokumentumot – esetleg egy kiáltványt –, mely felvázolja az egyház álláspontját a család vonatkozásában, és nyújtsák be megfontolásra az Első Elnökséghez” (Sheri Dew, Insights from a Prophet’s Life: Russell M. Nelson [2019], 208).
3. szakasz
Miként fogadhatom és reagálhatok hithűen az Úr prófétáinak szavaira?
A Szabadítót elutasították a szülővárosában, Názáretben, amikor kijelentette, hogy Ő a megígért Messiás. A sok kételyre reagálva a Szabadító kijelentette: „Egy próféta sem kedves az ő hazájában” (Lukács 4:24).
Hasonlóképpen napjainkban is vannak, akik úgy döntenek, nem fogadják el az Úr prófétáit. Időnként még neked is nehezedre eshet megérteni vagy követni az újkori próféták tanácsát és tanításait.
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza megszervezésének napján Joseph Smith próféta kinyilatkoztatást kapott az Úrtól, mely egy parancsolatot, valamint ígéreteket tartalmazott az Ő egyháza tagjai számára.
Gondold át, mit jelent „teljes türelemmel és hittel” fogadni az Úrnak a prófétákon keresztül érkező szavait (5. vers). Gondold át az ennek megtételéért ígért áldásokat is. A szentírások számos beszámolót tartalmaznak olyan emberekről, akik úgy döntöttek, hogy türelmet és a próféták szavaiba vetett hitet gyakorolnak. Válassz ki egyet vagy többet az alábbi szentírásrészek közül:
-
1 Nefi 2:11–16 (Lehi próféta utasítására Nefi elhagyja Jeruzsálemet)
-
1 Királyok 17:8–24 (a sareptai özvegyasszony reakciója Illés próféta kérésére az éhínség idején)
-
2 Királyok 5:9–14 (a szíriai Naámán arra kéri Elizeus prófétát, hogy gyógyítsa ki a leprából)
Amikor még a Fiatal Nők Általános Elnökségének egyik tanácsosaként szolgált, Carol F. McConkie nővér az alábbiakat mondta:
„A világ normái szerint talán népszerűtlen, politikailag inkorrekt vagy társadalmilag elfogadhatatlan a próféta követése. Ám a próféta követése mindig helyes döntés” (Éljünk a próféták szavai szerint! Liahóna, 2014. nov. 78.).
Bízhatunk az Úr prófétáinak követésében.