Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek
Ezt tanította nekem egy szem tökmag Isten szeretetéről
Megtanultam, hogy ha kedvesség, udvariasság, könyörület és befogadás által ápoljuk Isten szeretetét, az hatványozottan fog növekedni.
Kisfiúként az otthonomat lucernamezők vették körül. Kilencéves koromban megtisztítottam egy kis földdarabot a mezők szélén, hogy kialakíthassak egy kertet. Kora tavasszal egyetlen tökmagot ültettem el, és minden egyes nap gondoztam, alig várva, hogy kihajtson. Örömömre napokon belül apró zöld levelek törtek át a talajon. Az ezt követő napokban és hetekben csak ámultam az egy szem kis tökmagom gyors növekedésén. A mag, a talaj, a napfény és a víz isteni alkotóelemeivel az én kis magom csodálatos módon több, minden irányba kinyúló indává változott.
Rövidesen zöld gumók jelentek meg, melyekből sárga és narancssárga virágok nyíltak. A nyár folyamán a gumók nagy, narancssárga sütőtökökké alakultak át. Amikor eljött a betakarítás ideje, felvágtam a tököket. Megdöbbentem. Minden tök több száz magot termett.
Talán ezt gondoljátok: Ez szuper, de mi köze van ennek a tökmagnak ahhoz, aki fiatal felnőttként vagyok? Nos, ahogy a leszedés után láttam a végtelennek tűnő mennyiségű magot, hirtelen megértettem, miként alakulhat át valami, ami véges (az egy szem mag), végtelenné és örökkévalóvá, Isten segítségével. Azt láttam, hogy „Istennél semmi sem lehetetlen” (Lukács 1:37). Megtapasztaltam a szentírásbeli szavak igazságát, miszerint „kis és egyszerű dolgok visznek véghez nagyszerű dolgokat” (Alma 37:6).
Isten úgy alkotta meg a kis tökmagomat, hogy egy soha véget nem érő körforgás által a magok határtalan, sőt végtelen nemzedékeit teremhesse. Ugyanez sok más dologra is igaz az életünkben, beleértve annak a képességét is, hogy érezzük és megosszuk az Ő isteni szeretetét.
Ápolni Isten szeretetét
Idővel megértettem, hogy szerető Mennyei Atyánk mindegyikünkben elültette az Ő örökkévaló szeretetének a magját. Isten eléggé szeret minket ahhoz, hogy lelkünkbe ültesse az Ő szeretetét azzal a szándékkal, hogy szolgálat, hit, bűnbánat és szövetségek betartása által ápoljuk és gyarapítsuk azt.
Mi a helyzet az élet azon időszakaival, amikor távol érezzük magunkat Isten szeretetétől? Néha azért érezzük magunkat távol Őtőle, mert hibáztunk vagy bűnt követtünk el, és nem tudtunk erőt vagy bátorságot meríteni ahhoz, hogy megtegyük az első lépéseket a bűnbánat felé. Néha annyira elfoglaltak vagyunk, és az életünkben zajló minden más dolog annyira elvonja a figyelmünket, hogy elfelejtjük vagy leszokunk azokról a mindennapi kis dolgokról, amelyek segítenek közelebb éreznünk magunkat Mennyei Atyánkhoz és az Ő szeretetéhez. Azt is érezhetjük, hogy túl sok megválaszolatlan imánk volt, vagy a kelleténél többen bántottak meg minket, esetleg túl sokszor nem segített nekünk Isten.
Talán úgy érezzük, hogy a saját életünkben oly távol állunk Isten szeretetétől, hogy elképzelni sem tudjuk, miképpen oszthatnánk meg ezt a szeretetet másokkal.
Nem számít azonban, hogy életünk mely állomásán vagy állapotában tartunk, nem számít, milyen szenvedést vagy igazságtalanságot szenvedtünk el, Mennyei Atyánk szeretete az átélt nehézségeken keresztül is növekedni tud. Képes legyőzni minden fájdalmat, haragot és bosszúságot. Ha kedvesség, udvariasság, együttérzés és befogadás által ápoljuk Isten szeretetét, akkor az hatványozottan növekedni fog. Azon képességünk, hogy szeressünk és szolgáljunk másokat, végtelen, örökkévaló és gyönyörűbb lesz, mint azt valaha is álmodtuk volna.
Amikor Isten szeretetének a magját gondozzuk önmagunkban, learathatjuk Krisztus tiszta szeretetét: a jószívűséget (lásd Moróni 7:47). Akik gondozzák Isten szeretetének a magját, azok barátok, barátságok és a megnövekedett hit bőséges termését arathatják le – három olyan dolgot, amely minden fiatal felnőttnek hasznos lehet. Amikor odafigyelve gondozzuk Isten szeretetének a magját, megtapasztalhatjuk az örökkévaló szeretet határtalan aratását a családi kapcsolatainkban, az egyházi szolgálatunkban és a személyes életünkben.
Isten szeretetének a megosztása
A szentírások azt tanítják, hogy „az Isten szeretet” (1 János 4:8). M. Russell Ballard elnök, a Tizenkét Apostol Kvóruma ügyvezető elnöke megjegyezte, hogy „Mennyei Atyánk és az Ő szeretett Fia legfontosabb tulajdonsága, melynek a birtoklására nekünk is vágyni és törekedni kell nem más, mint a jószívűség, azaz »Krisztus tiszta szeretete« (Moróni 7:47).”1
Krisztus e tiszta szeretete lehetővé teszi számunkra, hogy úgy szeressünk és szolgáljunk másokat, ahogyan a Szabadító tette. Amikor Krisztusnak a szolgálatban tanúsított példáját követjük, felfedezzük magunkban Isten szeretetét, és megtanuljuk, hogyan osszuk meg ezt a szeretetet.
Azok, akik jól ismernek, tudják, hogy gyakran még ma is hordok a zsebemben egy tökmagot, hogy emlékeztessen a következő, életre szóló tanulságra: Mennyei Atya képes arra, hogy fogjon egy olyan apró dolgot az életünkben, mint például a szeretet magja, és átváltoztassa azt az Isten, a felebarátok és önmagunk hatalmas, soha véget nem érő és örökkévaló szeretetévé és szolgálatává.