A karácsony legnagyobb ajándéka
Az Első Elnökség 2022. évi karácsonyi áhítata
2022. december 4., vasárnap
„És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentetett nékünk.
Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.”1
A Lukács által írt újszövetségi szentírás ezen egyszerű szavai életre keltik elménkben Jézus Krisztus születésének isteni eseményét, amelyet ma világszerte ünneplünk.
Hazánkban, Portugáliában, e szentírásbeli történet betlehemes jelenetként való felállítása egy szeretett hagyomány. A karácsonyi időszakban az egész országban, különféle helyeken találhatóak betlehemes jelenetek – s e hagyományt számos otthonban is követik. A betlehemes jelenet felállítása gyakran foglal magában olyan erőfeszítéseket, mint a friss moha, szalma, kövek és egyéb természetben található anyagok gyűjtése, amelyekkel élethű hátteret lehet alkotni a betlehemhez.
A betlehemes jelenet felállításának a karácsonyi hagyománya egy nagy becsben tartott tevékenység volt gyermek- és fiatalkoromban a szüleimmel, később pedig a saját gyermekeinkkel. A betlehemes jelenet felállítása volt az egyik kedvenc programom az évnek ebben az időszakában.
Egy faládikában tartottuk a betlehemes apró bábujait és a jelet összeállításához szükséges kiegészítőket. Gyakran a saját falunk kicsinyített változatát is megjelenítettük. Minden évben, minden karácsonykor, újabb bábukkal vagy darabokkal egészítettük ki a gyűjteményünket. Voltak falusiakat ábrázoló bábuk, házak, gazdák és az állataik, szél- és vízimalmok, illetve más természetes anyagok a hegyek, völgyek, fák és mezők ábrázolásához. Fényvisszaverő tükördarabokat használtunk a folyókhoz és patakokhoz. Olykor még hidakat is elhelyeztünk. És természetesen mindennek középpontjában álltak a legfontosabb bábuk, amelyeket a szentírások is megemlítenek: egy birkanyáj és „pásztorok…, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak… az ő nyájok mellett”2; az angyal, aki azt mondta a pásztoroknak, hogy ne féljenek, és bejelentette a Szabadító születését, „nagy örömet [hirdetve], mely az egész népnek öröme lészen”3; valamint a Máriát és Józsefet ábrázoló bábuk jól láthatóan a jászol mellé állítva.4 Aztán ott volt a csillag, amely a szentírások szerint nagy örömet nyújtott a bölcseknek, és vezette őket a Jézushoz tartó utazásuk során.5
A betlehemes jelenet felállítása a családunk minden tagjának a feladata volt. Több nap, sőt hét alatt apránként megalkottuk és összeállítottuk a jelenetet, minden darabot a megfelelő helyre téve.
A karácsonyi időszakban ámulattal tekintettünk a betlehemünkre, és visszaemlékeztünk a Máté és Lukács feljegyzésében leírt eseményekre, melyek oly jelentőségteljessé teszik ezt az ünnepet. Történeteket meséltünk Mária és József hitéről; az utazásukról, mely során „felmén[ének]… Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztet[ett]”6; valamint arról, hogy milyen küzdelmesen találtak egy helyet, ahol megszállhattak.
Végül azonban a karácsony napja is elérkezett, és a kisded Jézust ábrázoló bábut betettük a jászolba, a beszélgetés pedig ezután Jézus Krisztus életünkben betöltött fontos szerepére és arra irányult, hogy Ő mit tett értünk7, valamint arra is, hogy Ő a legnagyobb ajándék minden ajándék közül.
Ez a karácsonyi ének jó összefoglalja az ünneplés lelkületének az érzését:
„Ó, gyermek, kit óv Mária!
Ó, te kisded, oly szép s tiszta!
Ágyad szalma, bölcsőd jászol,
Így jött el a szent karácsony.
Minden kor és nép reménye
Tündöklő orcádnak fénye.
Ó, gyermek, dicsőít a föld!
Ó, te kisded, ki díszt nem ölt!
Messziről pásztorok jöttek,
Csillag alatt köszöntöttek,
És a bölcsek térdre hulltak,
Tenéked mind így hódoltak.
Ó, gyermek, angyal zeng Rólad!
Ó, te kisded, Királyunk vagy!
Tekinteted balzsamával
Gyógyítható minden bánat.
Ó, halandóknak mily ajándék:
Általad jő örök örökség!”8
Maga a Szabadító is bizonyságot tett az Ő ajándékáról számunkra: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én [le]győztem a világot.”9
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”10
Mily kivételes és fenséges ajándék is ez!
„A karácsony az az időszak, amikor átgondoljuk azokat az áldásokat és lehetőségeket, amelyeket a Szabadítónk, Jézus Krisztus születése, élete, engesztelése és feltámadása által kaptunk, és azok szerint is cselekszünk.”11
Annak az áldására gondolok, amikor békességre és reményre lelünk még a kihívások és megpróbáltatások idején is12; az isteni útmutatás áldására, mind a diadal, mind a kétségbeesés idején13; a nagyobb távlat és cél áldására, hogy tudjuk és hisszük, több is vár még ránk e halandó élmény után14; a hála áldására, még akkor is, amikor kevesebből kell megoldanunk a szükségleteink ellátását; a vigasz áldására, amikor egyedül érezzük magunkat15; valamint arra az áldásra, hogy a kevesünkből is képesek vagyunk adni.
Ezekben és sok más áldásban Jézus Krisztusnak köszönhetően van részünk. Igen, a kisded Jézusnak köszönhetően, kinek az elhelyezését a betlehemi jelenetünk jászolába oly sóvárogva vártam karácsonykor. Ő, aki a mi legnagyobb ajándékunk, az élete, példája, tanításai és áldozata révén rendkívül értékes áldásokban részesített minket.
Így hát azt kérdezem: nem kellene-e viszonzásként arra használnunk ezen áldásokat, hogy enyhítsünk mások terhein, segítsünk nekik, és bátorítsuk őket arra, hogy kapcsolódjanak e szent időszak lelkületéhez, valamint ünnepeljék azt a jó hírt, amely a pásztoroknak lett bejelentve azon az első karácsonyon?
Krisztus képes alakítani a karácsonyunkat, hogy a kedvesség és gyengédség szalagjait meghaladóan becsomagolja az ünnepeinket jószívűségbe, mely „Krisztus tiszta szeretete, és örökké tart”16. „[B]ár az érzelmek jönnek és mennek, az Ő irántunk való szeretete nem változik.”17 Az Ő szeretete az egész éven és az egész életünkön át folytatódik.
Ha karácsonykor újból Krisztusra összpontosítjuk a figyelmünket, akkor sokkal jelentősebb mértékben érezzük majd az Ő szeretetét az életünkben, továbbá megnő a képességünk mások szeretetére és szolgálatára.
Amikor megtartjuk a karácsony lelkületét, akkor Krisztus Lelkét tartjuk meg. Összpontosítsunk ebben az időszakban Jézus Krisztusra, a Világ Világosságára, és engedjük a saját világosságunkat fényleni azáltal, hogy megosztjuk másokkal a szeretetünket, együttérzésünket és szolgálatunkat.
Mivel Ő eljött, van értelme a létezésünknek. Mivel Ő eljött, van remény. Ő a világ Szabadítója, és Ő a legnagyobb ajándékunk. Erről teszem a bizonyságomat, Jézus Krisztus nevében, ámen.