Az igazlelkűek számára a karácsony azt jelenti: minden rendben lesz
Az Első Elnökség 2022. évi karácsonyi áhítata
2022. december 4., vasárnap
Köszönöm Nelson elnöknek és az Első Elnökségnek a kiváltságot, hogy szólhatok hozzátok ma este. A családunk ünnepelte már a karácsonyi hagyományokat a saját országunkban, valamint Franciaországban, Németországban és Brazíliában is. Bárhol is élünk, mindannyiunk számára, akik hiszünk Jézus Krisztusban és követjük Őt, egyetlen gyönyörű igazság ugyanaz marad: örvendezünk, hogy Ő, aki kezdettől fogva elhívatott, akire évszázadokon át vártak, Ő, aki az Atya Egyszülöttje volt, eljött: az idők delén, a legszerényebb körülmények között – Ő eljött. És mivel Ő eljött, a sok milliárd ember, aki ezen a földön élt, újra élni fog; és ha úgy döntenek, örök életet örökölhetnek, Isten minden ajándéka közül a legnagyobbat.
Az Ő karácsonyi születésének a gyönyörű történetéből számos tanulságot vonhatunk le.
Íme a lecke, amelyet ma este megosztanék veletek: Az e halandó életünk során nyomunkban járó sok aggodalom és bizonytalanság, a nehézségek és gondok közepette az igazlelkűek számára – akik hisznek és bíznak az Úrban –, végül minden rendben lesz.
Gondoljatok ezekre a gyönyörű példákra!
Egy Erzsébet nevű igazlelkű nő és a férje, Zakariás, immár hajlottabb korban lévén, szomorúan vették tudomásul, hogy nem áldattak meg gyermekekkel. Mégis hithűek voltak és bíztak az Úrban.
Bár a szentírások nem jegyezték fel, mit érezhetett Zakariás és Erzsébet, és mit mondhattak egymásnak, A világ Szabadítója című zenés színdarab segít elgondolkodnunk azon, mi lehetett a szívükben. Zakariás kijelenti Erzsébetnek: „Nem lettünk kiválasztva arra, hogy gyermekeink legyenek. Mégis bízunk az Úrban.” Aztán ezt éneklik: „Örökké Őt várom, de nem követelek. [H]a mégsem lehet, várom mindörökké Őt, és meglátom, mi lesz. [Ő] járjon előttem! Míg eltelik, míg letelik, míg tart az életem.”1
Aztán csoda történt. A szentírások feljegyezik, hogy a templomban Gábriel angyal jelent meg Zakariásnak. Az angyal kijelentette: „Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. […] És ez… készít… az Úrnak tökéletes népet.”2
Zakariás így válaszolt: „én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős”3.
Mire Gábriel ezt felelte: „mivelhogy nem hittél az én beszédimnek”, „megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek… beteljesednek”4.
Gondoljatok bele, mit érezhetett Erzsébet és Zakariás. Már évek óta imádkoztak gyermekekért, de egy sem adatott. Továbbra is betartották a parancsolatokat, és bíztak az Úrban. Aztán egy angyal jelent meg Zakariásnak, aki viszont ezután megnémult. Talán kételyei is támadtak afelől, vajon hogyan áll az Úr előtt. Idővel azonban megszületett a kisbaba. Zakariás újra szólhatott. A kisbabából pedig János próféta lett, aki előkészítette az utat a Szabadító számára. Minden bizonytalansággal és nehézséggel együtt is, az igazlelkűek számára végül minden rendben lesz.
Aztán a karácsonyi történetben a szeretett Máriával találkozunk, aki kiválasztatott, hogy Isten Fiának az anyja legyen. Mégis aggodalom és bizonytalanság van az életében. Gábriel megjelent Máriának, és közölte vele nemes elhívását. Mária azt kérdezte: „Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?”5 Gábriel elmagyarázta, hogy a Szentlélek hatalma fog rászállni, és a Magasságos hatalma beárnyékolja őt, és az Isten Fia fogan majd benne, akinek a neve pedig Jézus lesz.
Gondoljatok bele, milyen örömet és boldogságot érezhetett, amiért Isten angyala ellátogatott hozzá. Mily alázatra késztető lehetett, amikor azon töprengett, hogy ő lesz a régóta várt Messiás édesanyja! Mégis, amikor beszámolt erről Józsefnek, számos megválaszolatlan kérdés maradt. József igaz ember volt, és nem akarta szégyenbe hozni Máriát, ugyanakkor nem volt biztos abban, melyik a követendő helyes ösvény. E nyugtalankodása és bizonytalansága közepette angyal jött hozzá álmában: „József…, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.”6
Természetesen érthető Mária nyugtalansága és bizonytalansága, amint azon tűnődik, miként is következik majd be ez a csodás áldás. József is aggódott és nyugtalankodott. Ekkorra azonban már egyértelművé lett számukra, hogy együtt kell ezen az ösvényen haladniuk. Mily boldog lehetett Mária, amikor megtudta, hogy Józsefnek is megjelent egy angyal! Mily boldog lehetett József, amikor megtudta, hogy ez Isten akarata! A bizonytalansággal és nehézséggel együtt is, az igazlelkűek számára végül minden rendben lesz.
De mint tudjuk, további nehézségek vártak rájuk, ahogy az lenni szokott. Amint elközelgett a szülés ideje, a rómaiak rendelete miatt Józsefnek vissza kellett térnie Betlehem városába. Mária és József úgy döntöttek, hogy együtt kelnek útra. Mindannyian szeretjük a gyönyörű karácsonyi történetet. Betlehembe érkezve nem volt hely a fogadóban. Mennyire aggódhatott József! Hogyan lehetséges ez? Miért kell Máriának – aki minden asszonynál többre lett kiválasztva – egy istállóban adni életet a Magasságos Fiának? Vajon gondok és komplikációk nélkül zajlik majd a szülés?
Oly meglepőnek és igazságtalannak tűnhetett az egész. De megszületett a baba, és egészséges volt. Amint azt a gyönyörű karácsonyi ének felidézi: „Egy messzi jászolban, szerény bölcsőben a kicsi Úr Jézus aludt csendesen.”7
Mielőtt véget ért volna az éjszaka, egy angyal jelent meg a pásztoroknak a mezőn, nagy öröm jó híreit hozva. Az angyalok pedig így énekeltek: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!”8
A pásztorok Betlehembe mentek, ahol megtalálták a kisded Jézust. És amint rátaláltak a gyermek Krisztusra, mily megnyugvást és megerősítést érezhetett József és Mária, felismervén, hogy van célja a körülöttük lévő nehézségeknek! Az angyalok kijelentették eljövetelét és nemes küldetését. A küzdelmek és a bizonytalanság után az igazlelkűek számára végül minden rendben lesz.
Az új világban is gondok, bizonytalanság és aggodalmak jutottak osztályrészül az igazlelkűeknek. Sámuel próféta megjövendölte, hogy a Szabadító születése öt év elmúltával következik majd be, és hogy egy mindvégig sötétség nélküli éjszaka lesz majd a jele. Ahogy közeledett a nap, megszületett a felfoghatatlan terv. „[A] hitetlenek [akik kijelentették, hogy már elmúlt a megadott idő], kijelöltek egy bizonyos napot, amelyen meg fogják ölni mindazokat, akik hittek [abban, hogy a Szabadító eljön], hacsak nem jön el az a jel”9. A hitetlenek így gúnyolták a hívőket: „hiábavaló volt tehát az örömötök és a hitetek ezen dolgot illetően”10. Képzeljétek el az igazlelkűek nyugtalanságát és aggodalmát! A szentírások azt mondják, hogy Nefi „leborult a földre, és buzgón Istenéhez fohászkodott a népéért”11. Miközben pedig Nefi így imádkozott, „szólt hozzá az Úr szava, mondván: Emeld fel a fejedet és bízzál, mert íme, elérkezett az idő, és ezen az éjszakán adatik meg a jel, és holnap eljövök a világra, hogy megmutassam a világnak, hogy beteljesítem mindazt, amit szent prófétáim szájával elmondattam”12.
A szentírások kijelentik: „beteljesedtek a Nefinek mondott szavak…; mert íme, naplementekor nem volt sötétség; [és] minden ember annyira megdöbbent, hogy a földre rogyott. […] És… azon az éjszakán végig nem volt sötét, hanem olyan világos volt, mint délben. És… tudták, hogy ez az a nap, amikor az Úr megszületik.”13
Minden nehézség és bizonytalanság ellenére, az igazlelkűek számára – azok számára, akik bíznak Istenben – a végén, akár ebben az életben, akár amikor majd az Ő lábainál térdelünk, minden rendben lesz.14
A Szabadító születésének szent időszakára gondolva, vajon miért várt az Úr a legutolsó éjszakáig azzal, hogy elmondja Nefinek, miszerint másnap fog megszületni? Hetekkel vagy hónapokkal korábban is elmondhatta volna ezt neki. Miért hagyta, hogy Erzsébet és Zakariás gyermekek nélkül öregedjen meg, mielőtt megerősítette volna számukra, hogy János próféta az ő gyermekükként születik majd meg? És miért kellett Máriának az előtte álló úton tűnődnie, valamint Józsefnek megkérdőjeleznie a saját szerepét minden történetek legnagyobbikában? Miért maradt vajon homályban a jászol, a pásztorok és az angyalok szerepe egészen az események bekövetkeztéig?
A halandóság előtti világban az Úr kijelentette: „És próbára tesszük őket ezzel, hogy meglássuk, vajon megtesznek-e minden olyan dolgot, amelyet az Úr, az ő Istenük megparancsol nekik”15. Ez pedig a Példabeszédekből: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.”16
A bizonytalan időszakainkban, a gondjaink és nehézségeink napjaiban, a küszködéseinkben – legyünk hithűek! Jézus eljött azon a szent éjjelen. Ő a világ Szabadítója, a Békesség Hercege, a Királyok Királya. Ő él, és „benne… lett ma emberré, kit minden nép remélt”17. Tanúságot teszek arról, hogy ha igazlelkűek vagyunk, akkor a bánatunk, nehézségeink és bizonytalanságunk minden könnye Őbenne, Isten szeretett Fiában talál válaszra és megoldásra. „Örvendj, világ, az Úr eljő!”18 Jézus Krisztus nevében, ámen.