Templomi szülinapozás
Közeledett Lili szülinapja.
„Mit szeretnél szülinapodra, Lili?” – kérdezte Anya.
Lili elgondolkodott pár percre. Kérjen egy új játékot? Vagy egy könyvet, amit elolvashat? Lili ekkor már tudta, mit szeretne a legjobban.
„Szeretnék ellátogatni a templomhoz” – válaszolta Lili. A családjával szeretett volna lenni. Egy boldog helyre vágyott elmenni. És hol találhatna boldogabb helyet a templomnál?
Lili szülinapján Anya, Apa, Lili és a húgai készen álltak, hogy autóval elutazzanak a templomba. Lili még egy barátját, Bulcsút is meghívta.
Hosszú volt az út. De nem bánta. Lili, a húga, Luca, és Bulcsú vicceket meséltek. Lili egy történetet is elmondott a kishúgainak, Elzának és Emmának.
Végül aztán Lili megpillantotta a templomot. Megérkeztek!
„Nézzétek csak Moróni angyalt!” – lelkendezett Lili. A templom tetejére mutatott.
Amint kiszállt az autóból, Lili a templom kapujához rohant.
Gyönyörű fák vették körül a templomot. Narancs- és citromsárga leveleik voltak. Miközben a Lili és családja körülsétálták a templomot, a földre hullott falevelek ropogtak a talpuk alatt.
Hatalmas széllökés fújt át a levelek között. Lili nézte, ahogy a lehulló levelek a levegőben táncolnak. Rohant, hogy elkapjon egy levelet, mielőtt földet ért volna. Gyönyörű volt! Zsebre tette.
Apa felolvasta a templomon lévő feliratot. Az állt ott: „Szentség az Úrnak: Az Úr háza”.
„Ez azt jelenti, hogy itt közel érezhetjük magunkat Jézushoz” – mondta Anya.
Lili békét érzett. Ez egy nagyon boldog hely!
Miután hazaindultak, Lili elővette a levelet a zsebéből. Mikor hazaér, majd elteszi a kincses ládikójába. Így majd mindig emlékezhet erre a különleges napra!