Jóbarát a jóbaráthoz
Állj ki azért, amiben hiszel!
Sydney Squires interjúja alapján.
Gyermekkoromban anyukám beszélt nekem az evangéliumról. Mindennap beszélt róla, nem csak vasárnaponként. Szerette az ószövetségi történeteket.
A kedvenc történetem Dávidról és Góliátról szólt. Dávid csak egy fiatal pásztor volt. Góliát pedig hatalmas, erős katona. Amikor Dávid elment, hogy megküzdjön Góliáttal, Dávid nem viselt páncélt. Az egyetlen fegyvere egy parittya volt, amellyel kis köveket tudott hajítani.
Dávid azonban kiállt azért, amiben hitt. Nem volt egyedül. Isten hatalma vele volt. Legyőzte Góliátot.
Édesanyám szívesen mesélte el nekem, mit mondott Dávid Góliátnak: „Te karddal, dárdával és pajzzsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának nevében megyek ellened” (vö. 1 Sámuel 17:45). Tudtam, anyukám bízik abban, hogy Isten velünk lesz. Segíteni fog nekünk, amikor Góliát-méretű kihívásokkal nézünk szembe.
Ez fontos lecke volt számomra. Ahol felnőttem, gyakran én voltam az egyetlen egyháztag az iskolában, a sportcsapatomban vagy a barátaim között. A hitelveim miatt másképpen beszéltem és cselekedtem, mint sok barátom. Emiatt sokszor szóba került az egyház a barátaimmal. A közeli barátaim tiszteltek engem. De volt, hogy az emberek csipkelődtek velem. Én viszont soha nem jöttem zavarba a hitelveim miatt. Büszke voltam, hogy kiállok valamiért.
Amikor az evangélium szerint élünk, mások leszünk. Péter apostol azt mondta, hogy különlegesek leszünk (lásd 1 Péter 2:9). És ez rendben is van. Nem kell aggódnunk amiatt, hogy különbözünk másoktól, amikor kiállunk azért, amiben hiszünk.