A kertgondozás. Jóbarát, 2023. júl. 4–5.
A kertgondozás
„Kit kérhetünk meg, hogy segítsen nekünk?”
Az eredeti történet Angliában játszódott.
Jácint bekapta az utolsó falat ételt, és elmosolyodott. A vacsora mindig szórakoztatóbb volt, amikor átjöttek a misszionáriusok.
„Szeretnénk megosztani veletek egy üzenetet a szolgálatról – mondta Kearl nővér. – Miért fontos másokat szolgálni?”
„Mert attól Jézus boldog lesz!” – mondta Eliza, Jácint kishúga.
„Így van! A szolgálat nagyon boldoggá teszi Őt. Amikor pedig segítünk másoknak, az minket is boldoggá tesz – mondta Christensen nővér. – Ismersz valakit, akinek segítségre van szüksége?”
Jácint egy picit elgondolkodott. „Senki nem jut most eszembe, de az iskolánk kertjében elkélne egy kis segítség.”
„Jó ötlet!” – mondta Anya.
Jácint iskolájának volt egy kertje, ahol a szabadban tölthettek időt. Azonban már hosszú ideje senki nem gondozta. A bokrok elburjánzottak, és sok volt a gaz is.
„Szeretnénk segíteni ebben – ajánlotta fel Kearl nővér. – Kit kérhetünk meg, hogy segítsen nekünk rendbe tenni?”
„Az unokatestvéreinket!” – mondta Joel, Jácint öccse.
„És az elemis osztályunkat is!” – tette hozzá Jácint.
Másnap Anya beszélt valakivel az iskolában, hogy engedélyt kérjen a szolgálatra. Kiválasztottak egy napot a kert rendbetételére. Ezután Anyu segített Jácintnak és a testvéreinek felhívni az unokatestvéreiket és az elemis osztályukat.
Néhány héttel később Jácint és a családja találkozott a misszionáriusokkal az iskolában. Az unokatestvéreik és az elemis barátaik is ott voltak. Eljött az idő, hogy munkához lássanak!
Jácint felvett egy nagy, gumi kertészkesztyűt. „Nézd, Anya! Hatalmas a kezem!”
Anya nevetett. „Az óriási kezeiddel segíthetsz megmetszeni ezeket a bokrokat!”
Adott Jácintnak egy hosszú pengéjű, hosszú nyelű metszőollót. Aztán segített neki levágni az elhalt ágakat.
„Ez jó móka!” – mondta Jácint.
Miközben Jácint metszett, Eliza segített felásni a kertet. Joel segített Apának új madárházat építeni. A többiek gazoltak és összeszedték a gallyakat. Nagy kék műanyag zsákokba rakták őket. Még Jácint legfiatalabb öccse, Erik is segített köveket szedegetni.
Hamarosan rendezett lett a kert. Jácint megszámolta, hány zsákot töltöttek meg. „13 zsák lett tele! – mondta. – Nagyon sok szemetet takarítottunk össze!”
Christensen nővér elmosolyodott. „Most pedig szükségünk van mindenki nagy izmaira, hogy elvigyük ezeket az autóhoz.”
Jácint, Joel és Eliza mind megragadtak egy-egy zsákot. Jácint boldog volt, amikor az utolsót is beemelte a kocsiba. Jó móka volt segíteni a misszionáriusoknak. Egy nap ő is misszionárius szeretne lenni. Addig pedig sokféleképpen szolgálhat. Már alig várta, hogy kitalálja a következő programot.
Illusztrálta: Samara Hardy